Negyedmillió szavazóval csökkent a Fidesz tábora

Publikálás dátuma
2019.01.16 14:16

Fotó: Német András Péter
A Závecz Research közvélemény-kutatása szerint nem tett jót a túlóratörvény elfogadása és az utána kialakult politikai helyzet a Fidesznek.
Az elmúlt hónap történései, a túlóratörvény elfogadása és az azt követő ellenzéki reakciók hatással voltak a pártpreferenciákra: gyengült a Fidesz és összességében erősödött az ellenzék, de a változások nem forgatták fel a korábbi erőviszonyokat – derül ki a Závecz Research Intézet új közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint
  • legnagyobb arányban a Fidesz támogatottsága módosult, ugyanis december első felében a választópolgárok 35 százaléka állt mögöttük, most 32 százalék,
  • a Jobbik javítani tudott, 9-ről 11 százalékra bővült a támogatottsága,
  • az MSZP és a Demokratikus Koalíció az előző hónapok eredményeit érte el most is, az előbbinek 7, utóbbinak 5 százalékos a tábora a teljes választói körben,
  • a Momentum támogatottsága 3-ról 4 százalékra nőtt,
  • a Kétfarkú Kutyapárté 2-ről 3 százalékra emelkedett,
  • az LMP-nek harmadik hónapja stabil a pozíciója, a választókorúak 3 százaléka e pártot kedveli leginkább,
  • a Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom pedig – az előző hónapokhoz hasonlóan - 1-1 százalékon áll.
A pártnélküliek aránya változatlan, ezúttal is 32 százaléknyian tartoznak ebbe a csoportba.
A közvélemény-kutatás adatai alapján a biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékot ér el, míg a Jobbiknak 17 százalékos a tábora, az MSZP-nek pedig 12 százalékos, és az elkötelezett pártválasztók 8 százaléka voksolna a DK-ra – tehát ezek a pártok parlamenti pártok lennének egy mostani választáson is. A Momentum 5 százalékkal a bejutási határértéken van. Az felmérés szerint a biztos szavazók 4 százaléka támogatja az LMP-t, 2 százaléka a Párbeszédet, 1 százaléka a Mi Hazánk Mozgalmat.
A felmérésből kiderült, hogy nem tett jót a túlóratörvény elfogadása és az utána kialakult politikai helyzet a Fidesznek, mivel egy hónap alatt 3 százalékponttal – körülbelül 250 ezer választópolgárral – csökkent a tábora. Az aktív dolgozók körében 5, a 40 év alattiak csoportjában 7, a szakmunkás képzettségűek között 5, a diplomásoknál 7 százalékpontot veszített, tehát ezekben a választói közegekben az átlagosnál többet esett a Fidesz támogatottsága. A lemorzsolódás alapvetően a nagyvárosokban és a falvakban történt, a legnépesebb településkategórián belül, a kis- és közepes városokban egyáltalán nem észrevehető. A Fidesz leginkább eltökélt bázisát alkotó rétegekben, az alacsony iskolázottságúak, az idősebb emberek körében nem távoztak kormánypárti szavazók, még 1-2 százalékos emelkedések is voltak. A Fidesz-tábor aktivitási szintje, elkötelezettsége magasabb a múlt havinál, ami azt jelzi, hogy a pártot a kevésbé kötődő támogatói ezekben a hetekben elhagyták. 
Az ellenzék valamelyest profitált az elmúlt hetekből. A Jobbiknál, a Momentumnál és a Kétfarkú Kutyapártnál ez új szavazók érkezését, míg az MSZP-nél és az LMP-nél az aktivitás némi emelkedését jelentette. A Jobbik elmozdult a novemberi mélypontjáról, azóta 7-ről 11 százalékra nőtt a támogatottsága, különösen a 30-50 év közöttiek, a szakmunkások valamint a falvakban élők körében erősödött, ezekben a csoportokban 7-8 százalékponttal bővült.
A közvélemény-kutatást az ország felnőtt lakossága körében, 1000 fő megkérdezésével készítették 2019. január 4. és 11. között.
Frissítve: 2019.01.16 14:22

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00