Se fizetés, se kerítés: nem körvonalazódik a válsághelyzet megoldása

Lassan újra esedékes az amerikai szövetségi kormányalkalmazottak járandóságának a bérszámfejtése, de sehogy sem látszik a költségvetési válsághelyzet megoldása.

Donald Trump elnök még karácsony előtt megtagadta olyan költségvetés aláírását, amelyben nem szerepel a mexikói határ mentén végig megépítendő védelmi létesítmény több milliárd dolláros finanszírozása. Ezért 26 nappal ezelőtt részlegesen leállt a szövetségi kormányhivatalok működése. A kényszerszünet a 15 minisztériumból 9-et érint kisebb-nagyobb mértékben. Mintegy 800 ezer szövetségi alkalmazottat küldtek - egyelőre fizetés nélküli - szabadságra, vagy köteleznek munkára úgy, hogy nem tudni, mikor kapnak érte pénzt.

Január 22-én, kedden meg kellene kezdeni az újabb fizetések bérszámfejtését, de egyelőre erre nincs költségvetési fedezet.

A Kongresszus mindkét háza elhalasztotta ilyenkor szokásos téli szünetét, de az egyeztetések egyelőre nem kecsegtetnek semmi jóval: Nancy Pelosi, az immár demokrata többségű képviselőház elnöke egyfelől hatástalannak, másfelől erkölcstelennek mondja a bevándorlók távoltartását szolgáló létesítmény - Trump eredeti követelése szerint magas betonfal, későbbi kijelentései szerint acélkerítés - felhúzását.

Az elnök eredetileg 5,7 milliárd dollárt kért, de a jelzések szerint hajlandó lenne engedni. A demokraták azonban azt mondják, csak azután lesznek hajlandóak tárgyalni a határbiztonság kérdéseiről, hogy megszűnik a kormányzati leállás, amely immár rekordhosszúságúnak mondható.

Trump kedden több demokrata törvényhozót ebédre invitált, hogy "jobb belátásra bírja" őket, de egyikük sem fogadta el a meghívást, így az elnök a már eddig is őt támogató republikánus képviselők társaságában volt kénytelen elkölteni ebédjét. Mercedes Schlapp, a Fehér Ház egyik szóvivője azonban derűlátóan nyilatkozott, mondván: a jövő keddi fizetéselőkészítési határnap remélhetőleg elég ösztönzést jelent a megoldás keresésére.

Eközben az amerikai médiában egymás után robbannak a kisebb-nagyobb aknák, amelyek Donald Trumpnak az elnöki poszt ellátására való politikai felkészültségét kérdőjelezik meg. A New York Times arról írt legutóbb, magas beosztású kormányzati tisztségviselőktől származó értesülésekre hivatkozva : az elnök tavaly több ízben fölvetette munkatársai előtt azt a saját ötletét, hogy az Egyesült Államok lépjen ki az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből, amely Európa és Észak-Amerika biztonságának a fő garanciáját jelenti.

E beszámolók szerint kezdetben nem vették komolyan az elnök szavait, de aztán aggodalommal tapasztalták, hogy Donald Trump ezt újra és újra felvetette. Úgy vélik, félő, hogy ezt ezután is meg fogja tenni, ha azt látja, hogy az európai szövetségesek tovább vonakodnak az eddiginél nagyobb mértékben hozzájárulni a közös katonai költségekhez.

A NATO cserbenhagyásának a gondolatát eszerint Trump többször megfogalmazta tavaly nyáron, az atlanti szövetség csúcstalálkozójának a napjaiban, amikor azt mondta nemzetbiztonsági csapatának a vezetői előtt, hogy az adott körülmények között nem látja semmi értelmét a NATO további létezésének.

Akkor - az időközben a szíriai kivonulás váratlan trumpi bejelentése miatt tiltakozásul lemondott - James Mattis védelmi miniszter, valamint a továbbra is hivatalban levő John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy a NATO-val kapcsolatos amerikai stratégiában ne kapjon hangot az amerikai távozásnak még a halvány eshetősége sem. Utóbb azonban az elnök ismételten felvetette ezt a kérdést, és a New York Timesnak ez az értesülése különös figyelmet keltett Washingtonban annak fényében, hogy szintén kiszivárgott: Trump legközelebbi munkatársaival sem osztja meg, mi mindenről esett szó, pontosan milyen ígéretek hangzottak el a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel különböző alkalmakkor négyszemközt - pontosabban csak a tolmácsok jelenlétében - folytatott bizalmas megbeszélésein.

James G. Stavridis nyugalmazott admirális, a szövetséges NATO-erők volt főparancsnoka a New York Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: önmagában az, ha egyáltalán szóban felmerül az Egyesült Államok esetleges kivonulása az általa létrehozott atlanti szövetségből, "az évszázad ajándéka" Putyin számára.