321,55 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.17. 07:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a svájci frankhoz képest erősödött, de az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 321,55 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a szerda este hét órakor jegyzett 321,40 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,82 forintról 282,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 284,83 forintról 284,73 forintra gyengült. A jent 2,5927 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5875 forinttal. Az euró 1,1387 dolláron forgott, 0,09 százalékkal gyengült az árfolyama a szerdai záráshoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1290 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9916 frankot kértek, 0,16 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,96 jent ért. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal 1,1305 euróra erősödött, illetve 0,05 százalékkal 1,2875 dollárra gyengült.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Ezeket a szakmákat sújtja leginkább a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2019.01.17. 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kiderült, mely munkakörökben volt a legégetőbb probléma a munkaerő pótlása.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu. A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 1. Mérnök 2. Adminisztrátor 3. Orvos 4. Tanácsadó 5. Informatikus  6. Fizikai dolgozók 7. Könyvelő 8. Könyvelő 
Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak.
Ha csak a versenyszférát nézzük, így fest a lista:  1. Informatikus 2. Karbantartó 3. Programozó 4. Gépkocsivezető 5. Repülőgép szerelő 6. IT szakemberek
Az iparra is készült rangsor: 1. Fizikai munkakörök 2. Mérnök 3. Hegesztő 4. Repülőgép szerelő 5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség: 1. Mérnök 2. Orvos 3. Takarító 4. Adminisztratív munka 5. Gépészmérnök
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van nagy kereslet, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése nem megy könnyen. Az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. A válaszadók a külföldi munkavállalást és az oktatási rendszer problémáit is említették. A legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért. A felmérést 2018 III. negyedévében végezték, 152 vállalat/szervezet megkérdezésével.
Szerző
Frissítve: 2019.01.17. 07:29

Ugrásszerűen nő a zöldségek ára - és lehet, hogy ez még csak a kezdet

Publikálás dátuma
2019.01.16. 17:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az időjárási tényezők, mint az aszály vagy épp az özönvízszerű esők fontos szerepet játszanak a drágulásban. Kérdés, mit tehetünk, hogy a szélsőséges viszonyok közepette is legyen mit - elérhető áron - az asztalra tenni.
A Központi Statisztikai Hivatal a minap hivatalosan is megerősítette, amit amúgy is mindenki érez a pénztárcáján: egy év alatt több mint 9%-kal nőtt a növényi termékek ára. A drágulás főként a zöldségek piacán kimagasló, akad, ami 12 hónap leforgása alatt átlagosan kétharmadával került többe. A KSH a most nyilvánosságra hozott elemzésében a 2017. novemberi és a 2018. novemberi adatokat vetette össze, ez alapján a gabonafélék ára egy esztendő alatt 13,4%-kal nőtt, ezen belül a búzáé például 21,5%-ot. A legnagyobb mértékben, mintegy 38%-kal a zöldségek lettek drágábbak. Nőtt többek közt a paradicsom (12,3%), az uborka (18,9%), a fejes saláta (18,9%), vagy épp a sárgarépa (28,6) ára is, ám a számok igazán a fejes káposzta és a vöröshagyma esetén kiugróak: az egy évvel azelőttihez viszonyítva előbbiért 65,5, utóbbiért pedig 68,7%-kal kellett többet fizetni. 
Képünk illusztráció.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A magasabb árakért többek között az előző évnél kisebb termés is felelős: korábbi cikkünkben Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke úgy számolt, 2018-ban a hazai átlagos 1,8 millió tonna zöldséghez képest 100 ezer tonnával kevesebb termett. A visszaesés bizonyos zöldségek esetén arányaiban ennél is jelentősebb volt, a vöröshagymánál például 10-15%-os – nem véletlen, hogy éppen ez drágult leginkább. Hozzátehetjük, mindez nem csak nálunk probléma, az Európai Unióban élelmiszer-termelő nagyhatalomnak számító Lengyelországban például sok helyütt 30-40%-os termésveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni tavaly. Ez pedig azt is jelenti, hogy a hazai magas fogyasztói árakat jelenleg az importtal sem lehet „letörni”.

Egyre több zöldséget importálunk

A KSH adatai szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt az országba behozott zöldségek mennyisége. A hivatal összesítése szerint amíg 2014-ben valamivel több, mint 94 ezer tonna érkezett, addig 2017-ben már nagyjából 137 ezer, azaz pár év leforgása alatt csaknem másfélszeresére nőtt a zöldség-import. A növekedés még egy kicsit látványosabb, ha a behozott termékek árát vesszük: a 2014-es 21,8 milliárd forintos import 2017-re 34,5 milliárdra nőtt. Ennek egyik oka a jelentős hazai igény, amelyet már egy mezőgazdasági szempontból jó év sem tud teljesen kielégíteni. Ismét csak a vöröshagymánál maradva, május közepéig – a magyar vöröshagyma megjelenéséig – a biztonságos ellátás az importra épül, méghozzá úgy, hogy február közepéig az európai behozatal a meghatározó, majd az új-zélandi és az argentin áruk veszik át a vezető szerepet, ezt követően pedig a spanyol termények dominálnak.

A drasztikus áremelkedés okait vizsgálva az elsők között kell említeni az időjárási tényezőket. 2018-ban a rendkívül csapadékos tavasz, az utóbbi 30 év legmelegebb áprilisa és a nyári aszály is mind-mind csapást mértek az agrár ágazatra. A szélsőséges időjárási jelenségekről alighanem sokaknak a globális felmelegedés jut eszükbe – és ahogy azt érdeklődésünkre Mika János éghajlatkutató elmondta, nem is teljesen ok nélkül.
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora kifejtette, a szélsőséges időjárási viszonyokért a légköri áramlási rendszerek változása a felelős, amit pedig nagy valószínűséggel a klímaváltozás befolyásol. A melegedéssel egy időben gyengül a nyugati áramlás, így könnyebben jönnek létre nagy kiterjedésű anticiklonok – ezek pedig hetekig tartó extrém hideget, vagy épp meleget, netán nagyon csapadékos vagy száraz időt hozhatnak egy-egy területre.
„Hosszútávon előnytelen változások elé néz Magyarország a klímaváltozás következményeként”

– fogalmazott Mika János, majd hozzátette, a mezőgazdaságnak melegebb és szárazabb „tenyészidőszakkal” kell számolnia. Problémát jelent az is, hogy miközben a csapadék összmennyisége csökken, addig gyakori, hogy hirtelen nagy mennyiség zúdul le, elhordva a talaj egy részét, vagy épp átmenetileg belvizet okozva – nem beszélve arról, amikor a heves záport jégeső is kíséri. 

Az éghajlatkutató az átlaghőmérséklet növekedése kapcsán elmondta,
Magyarországon a felmelegedés körülbelül 30%-kal gyorsabb a globális átlagnál

– a melegedés üteme csak a tőlünk jóval északabbra eső régiókban gyorsabb. Mégis, itt a Kárpát-medencében egyesek hajlamosak lehetnek azt hinni, a bolygó hőmérsékletének növekedése nem a mi problémánk, hiszen – ahogy azt hallani is szoktuk – elsőként a tengerparttal rendelkezdő országoknak kell majd nagy kihívásokkal szembe nézniük a vízszint emelkedése miatt. Mika János viszont megjegyzi, ha ezeknek az államoknak egyre többet kell költeniük a védekezésre, gátakra, vagy épp a kikötők átépítésére, azt a kontinensek belsejében élők is megérzik a bőrükön, hiszen többek közt jóval drágábban jutnak majd hozzá a tengeren szállított árukhoz – márpedig, ahogy korábban jeleztük, az esetenként távolról érkező import áruk fontos részét adják a hazai fogyasztásnak. Ráadásul ez az áremelkedés tartósabb és nagyobb lehet, mint amit a hazai termékeknél tapasztaltunk.
A kérdés már csak az, hogyan készülhetünk fel a változásokra, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok közepette se essen vissza annyira a termelés, és így ne emelkedjenek az egekig az árak?



Az egyre gyakrabban jelentkező aszályos, csapadékhiányos időjárási viszonyok kockázatát technológiai és technikai korszerűsítéssel csökkenteni lehet.

Aki nem fejleszt, kihullik a rostán

Európai viszonylatban az marad talpon, aki az adott termékeket gazdaságosan képes előállítani – fogalmazott Ledó Ferenc. Ám a hazai termelők közül sokan nem fordítottak erre kellő figyelmet és pénzt. Aki pedig az egyre élesebb versenyben nem fejleszt, végleg lemarad és kihullik a rostán. Márpedig csak az a magyar termelő maradhat versenyben, aki legalább az európai átlagszínvonalat eléri árban, minőségben és hozamban.

A lengyelek sikere egyebek mellett annak is betudható, hogy állami és egyéni szinten is hosszú távra terveztek. Ezt beruházásokkal, hosszú lejáratú kedvező kamatozású hitelekkel is támogatták a különböző színű kormányok. Igaz, egy 40 milliós piacra termeltek, termelnek és az uniós csatlakozáskor is kedvezőbb alkut kötöttek, mint a magyarok – állította a szakember.

A növénynemesítés például viszonylag gyorsan képes olyan új fajtákat létrehozni, amelyek jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az éghajlat változás ugyan hosszabb időtávban értelmezhető, mégis már most érdemes gondolkodni, kutatni, milyen új növényi kultúrákkal lehetne bővíteni a hazai gyümölcs és zöldség fajtákat. Az utóbbi időben már szabadföldi, akár több hektáros területen is termesztenek néhányan kivit. A szakértők szerint ez a hazai termesztésű gyümölcs zamatosabb és vitamindúsabb, mint a féléretten, több száz, vagy ezer kilométerről ide szállított kivik. Mika János szerint a teljes szerkezetváltás még korai a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban, de például az erdőtelepítéseknél egészen más a helyzet. Több évtizedre előre kell tervezni. Bár a hivatalos kommunikáció az őshonos fajták telepítését preferálja, a hűvösebb és csapadékigényesebb fajtákat "el kellene engedni". A XIX. század végén, a XX. században telepített fenyvesek, kivéve a magasabb hegyi területeket, a szaporodó aszályos évek hatására pusztulásnak indultak, ráadásul képtelen ellenállni a különféle gombás és más betegségeknek, rovar kártevőknek Éppen ezért az éghajlatkutató szerint nem érdemes a korábbi, vagy akár a mai klímához igazítani az erdőtelepítési terveket, és inkább a szárazságtűrő fajtákat kellene előtérbe helyezni. Az éghajlat változás jelei egyes zöldség és gyümölcs fajtáknál már éreztetik hatásukat. Vannak olyan növényi kultúrák, amelyek kiszorulnak a piaci termelésből és a kiskertekben maradhatnak fenn. Ilyen a málna is, amely néhány évtizede még 500-600 hektáron termesztettek Magyarországon.
Fotó: AFP / Loic Nicoloso / Mood4Food / foodcollection
Ez kedvelt gyümölcs mára a Dunakanyar néhány településére és alig 50-60 hektárra szorult vissza. Jelenleg Szlovákiában, de főleg Lengyelországban termesztenek jelentős mennyiségben málnát. A magyar termelők kétszeres költséggel tudják csak megtermelni ugyanazt a mennyiséget, mint a lengyel versenytársaik. A hazai termelő 1 kiló málnát átlagosan 1 500 forintért állít elő és 2 000-rért adja el a kereskedőnek, miközben a lengyel gazda 800 forintból kihozza a termelési költséget és 1200 forintért is megéri neki eladni.


Annak ellenére, hogy a hazai zöldség termelő területek háromnegyedét öntözik,
néhány zöldség termesztése egyre nagyobb kockázattal jár.

A hagyma mellett a gyökérfélék is megszenvedték a hosszú meleg és száraz időszakot. Hasonló okok miatt maradt el a burgonya termés is azt átlagostól. És valószínűleg a nyári szezonban a karfiol termesztéssel is fel kell hagyni. A korai karfiolt úgynevezett hidegfóliában termesztették április közepétől május végéig. Ezt a Róma alatti olasz régiókban termesztett karfiol szorította ki a hazai piacról is. Májustól a fagyokig a magyar karfiolnak nem volt ellenfele. Az aszályos időszakok szaporodásával azonban a nyári időszakban gyakorlatilag ellehetetlenült a karfiol termesztés. Bretagne az egyik legnagyobb karfioltermelő Európában, így június-augusztusban többnyire francia zöldségből fő a karfiolleves a magyar fazekakban is. Szerencsére vannak rövid tenyészidejű fajták, s így a július végén palántázott zöldséget októberben lehet betakarítani, így ez a növény csak részleges szenvedett vereséget a klímaváltozással szemben. Egyelőre.

Megoldja a tudomány?

Eddig inkább csak kisebb alkalmazkodásról volt szó, de az éghajlatváltozás negatív hatásai miatt a növénytermesztés módszerei olyan mértékben is megváltozhatnak – felhasználva például a tudomány vívmányait -, amire most még csak nem is gondolnánk.  Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) nagyjából egy éve adott ki egy állásfoglalást, amelyben az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok miatt sürgetik a viszontagságoknak jobban ellenálló, például szárazságtűrő növényfajták nemesítését, akár új módszerekkel is. Nem kell rögtön génmódosításra gondolni, hiszen a kutatók szerint mindez az úgynevezett genomszerkesztés módszerével is elérhető. Az előbbi, kissé rosszul csengő eljárás esetén egy idegen faj génjeit is felhasználják, míg a genomszerkesztésnél mindig csak az adott növény saját génszerkezetén belül történik a változtatás. Például úgymond „a megfelelő helyre teszik” az aszálytűrésért felelős kromoszómaszakaszt, amely így aktivizálódik. A génmódosított növények termesztése Magyarországon tilos, tudósok pedig szeretnék elérni, hogy a genomszerkesztés ne kerüljön ezzel egy kalap alá, és idővel a mezőgazdaság szolgálatába állhasson.