Huawei-termékeket tiltanának be az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:42

Fotó: AFP/ WANG ZHAO
Amerikai törvényhozók egy csoportja kétpárti törvényjavaslatot nyújtott be a kínai telekommunikációs óriásvállalat gyártotta chipek és egyes alkatrészek forgalmazási tilalmáról.
Az MTI összefoglalója szerint a törvényhozók javaslata nemcsak a Huawei, hanem a ZTE és más kínai vállalatok olyan termékeire is vonatkozik, amelyek forgalmazása amerikai szankciókat, törvényt vagy exportellenőrzési szabályokat sért. A törvényjavaslatot szinte egy időben nyújtották be a Wall Street Journal című lap értesülésének nyilvánosságra hozásával: a lap szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) bűnügyi nyomozást folytat a Huawei ellen ipari titkok eltulajdonításának gyanúja miatt. Úgy tudják, a Huawei ipari-kereskedelmi titkokat lop el amerikai üzleti partnereitől, köztük például a német T-Mobile amerikai leányvállalatától. A lap konkrétan a T-Mobile okostelefonjainak tesztelésére használt technológiának az ellopását említette. A nyomozás a lap szerint részben egy polgári peres eljárásnak köszönhetően indult meg: az északnyugati Seattle városában egy esküdtszék felelősnek találta a Huaweit a T-Mobile egyik üzeme robottechnológiájának eltulajdonításában. Sem az amerikai igazságügyi minisztérium, sem a Huawei szóvivője nem kommentálta a Wall Street Journal értesüléseit.

A Huawei Technologies Hungary a cikk megjelenése után közleményében közölte, hogy a Huawei Technologies nem kívánja kommentálni a média értesüléseit. „A hírben szereplő üggyel kapcsolatban ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Huawei és a T-Mobile 2017-ben rendezték vitájukat, miután az Amerikai Egyesült Államok bírósága nem állapított meg károkozást, jogalap nélküli gazdasági előnyszerzést, se szándékos, rosszindulatú magatartást a Huawei részéről a T-Mobile üzleti titkait illetően” – hangsúlyozták.

A Huawei a világ legnagyobb telekommunikációs berendezéseket gyártó cége, és a világon a második legnagyobb okostelefon-gyártó. Tevékenységét az Egyesült Államokban régóta behatóan vizsgálják, és az amerikai kormány hatékony lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza a Huawei-berendezések rácsatlakozását a nagy amerikai hálózatokra. Washington – más országokhoz hasonlóan – attól tart, hogy a Huawei berendezéseivel a kínai hatóságok kémkednek. A Washington Free Beacon című konzervatív portál szerdán írt hosszas elemzést arról, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Huaweinek szoros kapcsolatai vannak a Kínai Kommunista Párttal és a kínai polgári és katonai hírszerző szervekkel. A hét elején sencseni keltezésű tudósításában a brit Financial Times című lap arról számolt be, hogy Zsen Cseng-fej, a cég idős és a nyilvánosság elől elzárkózó alapítója újságírók előtt kijelentette: a vállalat „soha, egyetlen kormánytól sem kapott megkeresést információk átadására”. Majd hozzátette, hogy támogatja a Kínai Kommunista Pártot, de – ahogyan fogalmazott – „nem okoznék kárt egyetlen más országnak sem”.

Sorozatos bírálatok

A Huawei az utóbbi időben Csehországban is kiváltotta a titkosszolgálatok érdeklődését, ahol biztonsági kockázatnak minősítették a kínai cég technológiáit, és ilyen értelemben nyilvánosan figyelmeztetést adtak ki azok használatával kapcsolatban. Milos Zeman cseh államfő bírálta a cseh titkosszolgálati intézmények vezetőségét, szerinte a jelentésük nem hiteles, az ügy nyomán pedig Kína válaszintézkedéseket készíthet elő Csehország ellen. December 7-én Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak (EU) aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt az állítást a Huawei következetesen visszautasítja. Svéd távközlési szolgáltatók december közepén jelezték, hogy egyikük sem kíván lemondani a kínai Huawei Technologies mobil hálózati berendezéseinek a használatáról a nemrégiben felmerült biztonsági aggodalmak miatt. December 6-án az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, és megtorlásként őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt. 

Frissítve: 2019.01.17 13:54

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00

317,51 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 317,80 forintról péntek reggel nyolc órára 317,51 forintra csökkent. Csökkent kissé a dollár és a svájci frank forintjegyzése is, a dolláré 280,52-ről 279,98 forintra, a svájci franké 280,04 forintról 279,73-ra.
Szerző