A Mazsihisz a Dunába lőtt áldozatok maradványai utáni kutatás felfüggesztését kéri

Publikálás dátuma
2019.01.17. 15:46
Fotó: Népszava
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége szerint értelmetlen a Dunába lőtt zsidó emberek maradványai után kutatni, a csontok Izraelbe szállításának terve pedig egyenesen felkavarta közösségüket.
Heisler András Mazsihisz-elnök levélben kérte a magyar és az izraeli belügyminisztertől az, ahogy fogalmazott, "semmivel nem indokolható" kutatások felfüggesztését, derül ki az MTI híréből. A Mazsihisz a Reuters hétfői hírére reagált, amely szerint izraeli kutatócsoport érkezett, hogy - Magyarország engedélyével és együttműködésével - a holokauszt áldozatai után kutasson a Dunában. A küldöttség egyik tagjának közlése szerint a maradványokat zsidó szertartás szerint temethetik majd el Izraelben.

A Belügyminisztérium kedden az MTI megkeresésére azt közölte, hogy Magyarország minden segítséget megad Izraelnek az esetlegesen a Dunában található holokausztáldozatok maradványainak felkutatásához.

A Mazsihisz a honlapján csütörtökön megjelent közleményben felhívta a figyelmet: történészek szerint a holokauszt alatt több ezer embert lőttek a Dunába, és Budapest ostroma alatt is sokan vesztek a folyóba. Csontjaik vélhetően szétszóródtak a hetvenöt év alatt, elképzelhető, hogy egészen a Fekete-tengerig bemosta őket a Duna - írták, hozzátéve: éppen ezért tartják megkérdőjelezhetőnek a kutatást. Felidézték: a Mazsihisz 2016. április 15-én hosszú tudományos munka és rabbinikus disputa után a Kozma utcai zsidó temetőben hantolta el a Margit híd felújításakor fellelt maradványokat. Jelezték: a csontok akkor egy különleges véletlen folytán kerültek elő. A németek által felrobbantott híd egy lemeze ugyanis partközelben megakadt, és ott torlódtak össze a víz alatt azok a testek, amelyeket vélhetően a folyó felsőbb szakaszán lőttek a Dunába 1944-45 telén.

Kiemelték: az orvostechnológiai vizsgálatok kimondták, hogy a csontokat lehetetlen konkrét személyekhez kapcsolni. A korábban megtalált csontokat a Mazsihisz neológ zsidó temetőben, zsidó szertartás keretében, az ősi tradícióknak megfelelően temette el. A végtisztességet minden körülményre és érzékenységre figyelemmel adták meg az áldozatoknak. A csontokat tartalmazó koporsót neológ, ortodox és chábád rabbik vitték, keresztény vallási vezetők és a magyar kormány képviselőinek jelenlétében - tették hozzá.

A Mazsihisz állásfoglalása szerint a "holtak nyughelyének megzavarása bonyolult és érzékeny kérdéskör. Az esetlegesen fellelhető csontok után kutatni felesleges, sérti a kutatás közben megtalált zsidó vagy nem zsidó holtak nyugalmát és méltóságát, sérti a haláchát", azaz a zsidó vallásjogot.

A maradványok Izraelbe szállításának indoka - az, hogy csak ott lehet zsidó tradíciók szerint eltemetni őket - figyelmen kívül hagy "releváns halachikus megfontolásokat és dehonesztálja a magyarországi zsidó diaszpórát". Közösségüket felkavarta a kutatás híre, különösen az esetlegesen megtalált maradványok minden körülmények közötti Izraelbe szállítása - írták.

Kérdőívenként 1 forintot követel Ahmed H. a nemzeti konzultáció miatt

Publikálás dátuma
2019.01.17. 15:33
MTI Fotó: Ujvári Sándor
A két nap múlva feltétetelesen szabadlábra kerülő szír férfit meghallgatták abban a perben, amelyet jó hírnév megsértése miatt indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen. Az egyik kérdés megelőlegezte, hogy elítélik.
A 2015-ben a röszkei határnál történt zavargások után terrorcselekmény miatt először 10, majd 7, végül pedig 5 évre ítélt Ahmed H. kicsivel több, mint egy éve nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen jó hírnév megsértése miatt. A szír férfi azt kifogásolta, hogy a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyik kérdésében az szerepelt, már elítélték amiatt, hogy kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre - miközben az idő tájt, még nem született jogerős ítélet az ügyében. Ezzel kapcsolatban Ahmed H. a mai tárgyaláson elmondta, úgy érezte, ez nagyon durva nyomásgyakorlás a magyar állam részéről - tudósít az Index.

A bíró főként azért hallgatta meg csütörtökön személyesen a férfit, mert a mostani volt az utolsó lehetősége erre: Ahmed H. január 19-én, azaz szombaton letölti a rá kiszabott 5 éves büntetés kétharmadát, így feltételesen szabadlábra helyezik, ami után rögtön idegenrendészeti eljárásba kerül és kitoloncolják az országból. A mostani eljárást ettől függetlenül a törvényszék a távollétében is lefolytatja, ítéletet várhatóan február elsején hoz majd.

Ahmed H. meghallgatásán többek közt kifejtette, egy idegen országban, a nyelvet nem beszélve, a rabtársaitól értesült arról, hogy kormányzati anyagban már az szerepel, elítélték, holott még a jogerős döntés előtt állt, ezért nyomasztották különösen a történtek. ""Napokig nem tudtam enni, aludni, sírtam és imádkoztam. A magyar kormány tisztességébe vetett bizalmam összetört, azon gondolkodtam, hogy ez befolyásolhatja-e az ügyemet" - fogalmazott.

A per során a minisztérium jogi képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy a felperes nem is tudja, valójában miért indította a pert, így az általa előadott sérelmek nincsenek összefüggésben a per tárgyával. Azt is állította, hogy a nemzetközi ismertségét nem a nemzeti konzultáció hozta meg, sőt, éppen azért szerepelhetett a nemzeti konzultációban, mert akkora már szinte szimbólumává vált a röszkei eseményeknek. Amihez az éppen őt képviselő nemzetközi jogi szervezetek is éppúgy hozzájárultak.

A bíró kérdéseivel többször is körbejárta, Ahmed H. tudja-e pontosan, mi az a nemzeti konzultáció, és bár kiderült, nincs teljesen tisztában vele, azt azért tudta, hogy a kérdőív, benne az általa kifogásolt mondattal Magyarország összes háztartásába eljutott. Éppen ezért a beadványban többek közt azt is kérték, a minisztérium konzultációs ívenként egy forintot, azaz összesen 8 milliót fizessen. Ahmed H. hangsúlyozta, szerinte egyértelmű, hogy a magyar kormány konzultációs kijelentése nyomást gyakorolt a bíróság döntésére is.


„Ez egy világos üzenet volt a bíróság számára"

- mondta.

Szerző
Frissítve: 2019.01.17. 15:35

Kétmilliós kár érte a kifosztott Kutyapártot

Publikálás dátuma
2019.01.17. 15:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Rendőrök is keresik a betörőt, aki kameraszettet, laptopot vitt el a Magyar Kétfarkú Kutya Párt zuglói irodájából.
Összesen kétmillió forintot ért az elektronikai készlet -kamera, mikroport készlet, puskamikrofon és laptop – amit még vasárnap lopott el valaki az MKKP zuglói, titkos bunkernek is nevezett irodájából.
 A betörésről mi is írtunk; a tettesnek amúgy nem volt nehéz dolga, mert a párt aktivistái épp az emeleti helyiségben voltak, és „előzékenyen” elfelejtették kulcsra zárni az iroda ajtaját.
Feljelentést tettünk persze – mondta a Népszavának Szabó Gergő, a Kutyapárt elnöke, aki azt is megjegyezte, hogy az iroda előtti udvart kamerák pásztázzák, a rendőrök pedig begyűjtötték a felvételeket.
Szerző