A NATO a főszponzor a Budapest Nemzetközi Dokumetumfilm Fesztiválon

Publikálás dátuma
2019.01.18. 09:45
Részlet a Putyin szemtanúi című dokumentumfilmből
Idén immár ötödik alkalommal rendezik meg BIDF-et, azaz a Budapest Nemzetközi Dokuemtumfilm Fesztivált. A rendezvény eseményei január 28. és február 3. között zajlanak majd a Cinema City Aréna három termében.
A legfrissebb, nemzetközi sikereket elért dokumentumfilmeket, egyedi, különleges, Magyarországon először vetített, többségében egyszer látható, későbbi filmforgalmazásra nem kerülő alkotásokat, valódi történeteket mutat be a filmfesztivál az emberi sorsok, problémák, társadalmi kérdések iránt nyitott nézőknek. Ahogy BIDF két főszervezője, Sós Ágnes és Balogh Rita a tegnapi sajtótájékoztatón fogalmazott, az elővétel olyan tempóban zajlik, hogy folyamatosan új és újabb vetítéseket kell beiktatniuk. Persze, most még nem beszélhetünk arról, hogy egy több száz milliós büdzsével gazdálkodó és gigantikus reklámkampánnyal rendelkező mustráról van szó, de a BIDF magabiztosan építi a nézőbázisát: minden versenymű népszerűsítését civil "nagykövetek" - köztük postás és művész is  - vállalták. Vannak olyan művek, amelyek esetében diákok vállalták ezt a pozíciót és tanárokon keresztül sikerül sok tanulótársat elhívni a vetítésekre. A siker triviális okaihoz sorolható, hogy a fesztivál minden  versenyfilmhez hív alkotót (rendezőt és/vagy szereplőket), akikkel meg lehet beszélni premierek után a látottakat. Sós Ágnes szerint nagyon fontos, hogy olykor tabutémákat tárgyalnak ki a világ legjobb kurrens dokumentumfilmeseivel. Példaképpen a Putyin szemtanúit említette,a melyet maga az orosz politikus (diktátor) korábbi propagandafilmese, Vitalij Manszkij rendezett, amikor végre hallgatott a lelkiismeretére. A BIDF egyébként Hans Block, Moritz Riesewieck dokumentumfilmjével, a Tisztogatókkal nyit. A mű a digitális tisztogatás árnyékiparának rejtőzködő világába enged betekintést, ahol az internet megszabadul mindentől, ami nem tetszik neki. A film végigköveti, hogyan vált a közösségi média egy utópisztikus, összekapcsolt világ álmából az álhírek és a radikalizmus hálójává. Arra a kérdésünkre, hogy ha a BIDF ennyire fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozik, akkor miért nem terjeszkedik radikálisabban, azt a választ kaptuk: Magyarországról több helyről kapnak szerény pályázati pénzeket, a pénzbeli támogatások többsége külföldről jön. Például a NATO szerény keretekkel szállt be, de önmagában több pénzt ad, mint az összes hazai partner.
Témák
dokumentumfilm

Hősök a diliházban - Szuperhősfilm, közhelyes megoldásokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17. 10:00

Zavarba ejtő szuperhősfilm az Üveg: számos pontján innovatív, máskor unalmas, olykor fájdalmasan ostoba, közhelyes.
Az indiai származású amerikai rendező, M. Night Shyamalan 1999-ben, harmadik filmjével, a Hatodik érzékkel vált világhírűvé. Ezután is készített olyan egyedi hollywoodi mozikat, mint A sebezhetetlen, a Jelek, a Falu, de kínos buktákat is. Az esemény, Az utolsó léghajlító, A Föld után már-már a nézhetetlen kategóriát képviselte. Amikor már ott tartottunk, az egykor új Hitchcocknak tartott szupertehetség közröhej tárgyaként elsüllyed a B-kategóriás alkotók tengerében, érkezett a minimális költségvetésből készült Széttörve. Most pedig Shyamalan meglépte azt, amit másnak Hollywoodban szinte soha nem szokott sikerülni: két korábbi mozijának készített közös folytatást. Ez lett az Üveg.  Egymásnak ellentmondó eredettörténetek láttak napvilágot a 2000-ben készült A sebezhetetlen és a 2016-os Széttörve kapcsolatáról. Például: a Bruce Willis (az Oltalmazó) és Samuel L. Jackson (Mr. Üveg) főszereplésével készült utóbbi szuperhősmozi eleve egy trilógia részeként készült. De mivel A sebezhetetlen annak idején nem túl sok bevételt hozott a Disney-nek, a folytatás lehetőségét elvetették. Aztán: a Széttörve skizofrén főgonosza, a huszonnégy személyiséggel, emberfeletti erővel rendelkező Szörny (aki James McAvoy alakított lélegzetelállító erővel) eredetileg A sebezhetetlen egyik mellékszereplője lett volna, de az erős karakter megbontotta volna a történet egyensúlyát, így a rendező inkább kivette a 2000-es filmjéből. De ne feledjük a Széttörve utolsó jelenetét sem, amelyben az Oltalmazó egy bárban üldögélve bizonyítja, a filmben látható alternatív valóságban vannak emberfeletti képességekkel rendelkező személyek. Mivel a Széttörve Universal-produkció volt, a rendező utólag egy külön alkut kötött a Disney-vel Willis figurájának használatához azzal a kitétellel: ha sikerül a két film közös folytatását létrehozni, akkor a két stúdió osztozkodik a jogokon és az üzleten. Nem mindennapi dolog két kvázi független produkciót közös nevezőre hozni, de egy olyan öntörvényű alkotó esetében, mint Shyamalan, minden lehetséges. Sőt, a formulában benne volt egy zseniális elegy lehetősége. Alapvetően izgalmas felvetés: a Szörnnyel mit kezdhet az Oltalmazó. Utóbbi ugyanis le akarja vadászni a Philadelphia lakosságát rettegésben tartó lánygyilkost. Ha ezzel megelégedett volna a rendező, remek kis mozi kerekedett volna ki belőle. De neki grandiózusabb tervei voltak: miközben a két szuperhős összecsap, egyszer csak megjelennek a rendőrök és a bekasztliznak mindenkit egy privát elmegyógyintézetbe. Van itt egy beteg korábbról: Elijah Price, azaz Mr. Üveg. Az intézmény falai között tevékenykedik bizonyos Dr. Ellie Staple (Sarah Paulson), aki „szuperhősöket” kezel. Magyarul: mindenkit próbál meggyőzni arról, hogy csak képzelődnek az emberfeletti képességeikről. Shyamalan a karakterekkel többször elmondatja, hogy a képregények miért fontosak – korunk bibliái, a bennük látható szabályrendszerek szerint élünk. Dr. Staple próbál mindenkit meggyőzni: ez csak olyan hazugsághalmaz, amelyeket azért hoznak létre, hogy a szórakoztatás címszava alatt elvegyék a pénzünket. Az idea roppant izgalmas (pláne a két filmes multicég által finanszírozva), a probléma viszont, hogy Shyamalan alulértékelte a nézőket: irtó felszínes mondatokat adott a figuráinak. Szegény Staple doktornő az, akinek a száján a legtöbb baromság kijön. Karaktere akkor sem lenne hitelesebb, ha nem egy irodában ülne, hanem részegen egy kocsmában. Így viszont van sok kínos perc, amikor az ember az óráját (telefonját) nézegetheti. Shyamalan nem volt képes megállni, hogy további mellékszereplőket is visszahozzon a korábbi filmekből, az Oltalmazó fiát, a Szörny első támadását túlélő fiatal lányt és Mr. Üveg anyját, de az írói feladatokat is egyedül vállaló rendező nem volt képes ennyi figurát mozgatni. Így az Üvegben számos kontinuitási, illetve tempóprobléma is zavarba hozhatja a nézőt. Az alkotói egó nem tett semmiféle engedményt a nézők felé. Pedig nem ártott volna egy erős kontroll. Vagy, akár önkontroll. Az Üveg olyanfajta alkotói tévedés, igazából azért fáj, mert minden lehetőség megvolt benne, hogy újabb kultikus műalkotás szülessen. De a termék sajnos gyártási hibás lett. És még csak vissza sem küldhetjük a feladónak. Infó: Üveg Forgalmazza a Fórum Hungary 
Témák
film Bruce Willis

A nagy démon, a régi barát, a furcsa idegen - megjelent A magyar nyelv nagyszótára újabb kötete

Publikálás dátuma
2019.01.17. 09:32

Bár a mindennapok során ritkán jut eszünkbe a szavak és a nyelv összetettsége, s szépsége, A magyar nyelv nagyszótárának most megjelent kötete ezt is felidézi.
Az Akadémiának és a magyar kultúrának ezt az évszázados jelentőségű alkotását jogászok és tanárok, újságírók és más hivatásos kommunikátorok, bölcsészek és természettudósok, könyvtárosok és könyvolvasók mind haszonnal forgathatják – áll a most megjelent A magyar nyelv nagyszótára című sorozat hetedik kötetében, amely az elmúlt kétszáznegyven év szókincséből merít. "Egy ilyen nagyszótárnak az elkészítése igazi sziszifuszi, heroikus, hatalmas munka" – méltatta a kötetet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, kiemelve a háttéranyagok és az adatok feldolgozására irányuló munka jelentőségét. A Nagy Magyar Szótár elkészítéséről 1830-ban döntött a Magyar Tudós Társaság, de a modern nagyszótár adatgyűjtése csak 1985-ben indult el. A kiadvány általános értelmező szótár, amely egyaránt figyelmet fordít a köznyelvre, a szépirodalomra, a szaknyelvre, a rétegnyelvre, a nyelvjárásokra, a szleng és a sajtónyelvre – hangsúlyozta Ittzés Nóra, a szótár főszerkesztője. Hozzáfűzte, a kötetek az egyes szócikkek jelentéseit árnyaltan mutatják be, s számos példamondatot adnak az egyes szavak értelmezéséhez. A sorozat mintegy száztízezer címszót dolgoz fel, s a források széles választéka a stílustörténeti kutatásokat vagy a nyelvhasználat-történeti vizsgálatokat is elősegíti. Bár Ittzés Nóra kiemelte, a nagyszótár kifejezés nem a terjedelemre, hanem a műfajra utal, nem elhanyagolható azonban annak súlya, hogy a most megjelent kötet több mint ezerhétszáz szócikket tartalmaz az el szótól az elzüllik szóig, s az egyes szavak használatát, jelentéseit harmincötezer példamondat támasztja alá. Ugyanakkor a szakember elmondta, míg más, külföldi szótárak készítésénél több száz ember is dolgozhat, addig ők körülbelül húszan vesznek részt a munkálatokban. A folyamatot lassítja továbbá, hogy többnyire pályakezdőkkel, konkrét gyakorlati tapasztalat nélkül rendelkezőkkel dolgoznak, s a szerkesztési szabályzat egységes, pontos elsajátítása időt vesz igénybe. Mindezek ellenére viszont a több mint húsz kötetesre tervezett sorozat következő része előreláthatólag két év múlva jelenhet meg. S valószínűleg a K betű lesz a leghosszabb (két vagy három kötetes). A szótár nemzetközi szintű, a források feltüntetésére is kiemelt figyelmet fordító online keresőrendszerrel rendelkezik, amely bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhető a nagyszotar.nytud.hu weboldalon. A nagyszótár létjogosultságát – ami az egyre növekvő internethasználat korában megkérdőjelezhető lehetne – pedig mi sem mutatja jobban, mint az, ahogy Tompa Andrea író  a szótárakhoz és lexikonokhoz fűződő erős érzelmi kapcsolatáról beszélt. A szerző hangsúlyozta, a szótár fülszövegének felsorolásából számára különösen hiányoztak az írók, költők, drámaírók, művészek, akik szerinte szintén hivatásos kommunikátorok, s úgy hiszi, hozzá hasonlóan szótárolvasók, gyakran gyűjtők, olykor készítők is. „Kimaradtak tehát az írók, akik szenvedélyes küzdelmet folytatnak a nyelvvel; önérzékelésük szerint – megint csak magamra gondolok – ebben a küzdelemben sorozatosan a földre küldi őket a nagy démon, a szeretett anya, a régi barát, a furcsa idegen, a nyelv. Vagyis alul maradunk, úgy mint a szerelmesek. A nyelvvel való küzdelem az alul maradás győzelme, vagy az alul maradás tudománya. És kimaradtak azok az alulmaradók is, például a szerelmesek, akik úgy érzik, a nyelv végtelenül szegény és elégtelen az ő érzéseik kifejezéséhez, ezért a szerelmes titkon már szenvedélyesen várja a nagyszótár sze-szi kötetét, hogy kapaszkodókat találjon, és immár tudományos érveket, idézeteket, váratlan kontextusokat szerelem szavának körbeírásához, a szerelem érzésének kifejezéséhez, vagyis a biztos alulmaradáshoz.” 
Szerző
Témák
szótár könyv