180 milliárd forintból építene Kína reptéri vasutat Budapestnek

Teljes egészében kínai állami pénzből készülhetne a Magyarország vasúti fejlesztését aláaknázó, ám a fővárosnak rendkívül kényelmes beruházás.Teljes egészében kínai állami pénzből készülhetne az ország vasúti fejlesztését aláaknázó, ám a fővárosnak rendkívül kényelmes beruházás.

A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártóját, a CRRC-t is érdekli a ferihegyi gyorsvasút - derül ki egy, a hvg.hu birtokába került dokumentumból. A 2017-es keltezésű tervben az áll, hogy

A dokumentum címe "Repülőtéri Gyorsvasút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és Budapest városközpont között létesítendő". A benne leírt nyomvonal - melyet maga a cég építene és üzemeltetne - a meglévő MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. A pálya egyharmada magaslaton, összesen 13 hídon menne. A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, melyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének, éjszaka pedig félóránként. A tervezett jegyár áfával 3175 forint.

A megvalósításban ennek a két kínai társaságnak a konzorciuma venne részt, a magyar állam pénzére nem tartanak igényt. 180 milliárd forintos beruházási költséggel számolnak, ami 35 év alatt térülne meg. Ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar állam kapná meg. A dokumentumban azt írják, hogy az uniós versenyjogi szabályok értelmében a beruházás megvalósításához nem lenne szükség közbeszerzési eljárásra.

Az ország a MÁV-féle megoldással járna jól

Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti, a MÁV által üzemeltetett új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna. Egy ilyen vasúti fejlesztéssel végre nem csak Budapest, hanem az ország nagy része is gyors és kényelmes kapcsolatba kerülne a repülőtérrel a Közlekedő Tömeg Egyesület korábbi közleménye szerint. A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.

A hvg.hu kérdésére a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is úgy válaszolt, ezt a megoldást látja jövedelmezőbbnek. A projektet már elő is készítették, uniós forrás bevonását is tervezték, engedélyeket is kapott, mégsem történt évek óta előrelépés - legfeljebb csak annyi, hogy a vasúti megálló helyére bejelentett parkoló építését leállították. A Budapest Airport szerint csupán egy hiányzó szakhatósági engedély miatt. A tétlenségre hivatalos indok nincs.

Ezzel szemben a kínai verzió kizárólag a reptér és a főváros kapcsolatát teremtené meg, eközben jó eséllyel ellehetetlenítve, vagy évtizedekkel késleltetve az ország vasúti hálózatának fenti módon történő fejlesztését.