180 milliárd forintból építene Kína reptéri vasutat Budapestnek

Publikálás dátuma
2019.01.24. 17:19

Fotó:
Teljes egészében kínai állami pénzből készülhetne a Magyarország vasúti fejlesztését aláaknázó, ám a fővárosnak rendkívül kényelmes beruházás.
A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártóját, a CRRC-t is érdekli a ferihegyi gyorsvasút - derül ki egy, a hvg.hu birtokába került dokumentumból. A 2017-es keltezésű tervben az áll, hogy
a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, és nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket.

A dokumentum címe "Repülőtéri Gyorsvasút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és Budapest városközpont között létesítendő". A benne leírt nyomvonal - melyet maga a cég építene és üzemeltetne - a meglévő MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. A pálya egyharmada magaslaton, összesen 13 hídon menne. A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, melyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének, éjszaka pedig félóránként. A tervezett jegyár áfával 3175 forint.
A CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó.

A megvalósításban ennek a két kínai társaságnak a konzorciuma venne részt, a magyar állam pénzére nem tartanak igényt. 180 milliárd forintos beruházási költséggel számolnak, ami 35 év alatt térülne meg. Ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar állam kapná meg. A dokumentumban azt írják, hogy az uniós versenyjogi szabályok értelmében a beruházás megvalósításához nem lenne szükség közbeszerzési eljárásra.

Az ország a MÁV-féle megoldással járna jól

Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti, a MÁV által üzemeltetett új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna. Egy ilyen vasúti fejlesztéssel végre nem csak Budapest, hanem az ország nagy része is gyors és kényelmes kapcsolatba kerülne a repülőtérrel a Közlekedő Tömeg Egyesület korábbi közleménye szerint. A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
A hvg.hu kérdésére a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is úgy válaszolt, ezt a megoldást látja jövedelmezőbbnek. A projektet már elő is készítették, uniós forrás bevonását is tervezték, engedélyeket is kapott, mégsem történt évek óta előrelépés - legfeljebb csak annyi, hogy a vasúti megálló helyére bejelentett parkoló építését leállították. A Budapest Airport szerint csupán egy hiányzó szakhatósági engedély miatt. A tétlenségre hivatalos indok nincs.
Ezzel szemben a kínai verzió kizárólag a reptér és a főváros kapcsolatát teremtené meg, eközben jó eséllyel ellehetetlenítve, vagy évtizedekkel késleltetve az ország vasúti hálózatának fenti módon történő fejlesztését.
Szerző

Az uniós piac megsértéséért idézték az Európai Bíróság elé Magyarországot

Publikálás dátuma
2019.01.24. 14:36

Fotó: Molnár Ádám
Az érvényes szabályozások a magyar áruk kedvéért hátrányos helyzetbe hozzák a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importálóit, és az ezeket forgalmazó külföldi vállalkozásokat.
Keresetet indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság (EB) az Európai Unió Bíróságán a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmében korlátozott árrés miatt; a szabályozás az EB szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
A magyar jog szerint a kiskereskedőknek ugyanazokat a haszonkulcsokat kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül a származási országuktól. Az Európai Bizottság szerint
a magyarországi szabályozás megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit.

Mint írták, ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza, visszaszorítja az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest - egyúttal megakadályozza, hogy importáló kereskedők olcsóbb külföldi termékekkel nyerjék meg maguknak a vásárlókat. Magyarország emellett nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt.
Mint közölték, a főként a külföldi kiskereskedőket sújtó korlátozások bevezetése megnehezíti az érintett kereskedők számára, hogy üzleti tevékenységüket a fogyasztók igényeinek legmegfelelőbb módon folytassák. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából csökkenti a termékválasztékot, és mindeközben korlátozza az uniós egységes piac által a vállalkozásoknak kínált lehetőségeket.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság a 2017 februárjában küldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárását Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, az uniós bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Szövevényes cégbirodalmat hagyott maga után Andy Vajna

Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:18

Fotó: Vajda József / Népszava
Elhunytával összetett és időigényes átalakulás várhat szövevényes hazai vállalatbirodalmára - állapította meg az Opten.
Vajna András György, azaz Andy Vajna, Magyarország egyik legeredményesebb vállalkozója volt, és nem mindennapi cégbirodalmat hagyott maga után – közli az Opten nevű céginformációs szolgáltató. Talán nem sok ember van ma Magyarországon, aki ne hallott volna Andy Vajnáról és tragikus haláláról. Nem is csoda, hiszen olyan területeken dolgozott, amelyeken keresztül Magyarország és az egész világ megismerhette. Kaszinók, média, vendéglátás. Andy Vajna a nemzetközi filmvilágon túl Magyarországon is igen komoly nyomot hagyott maga után. Mintegy 30 hazánkban bejegyzett vállalkozás köthető a nevéhez, és ezek között szép számban vannak igazi nagy vállalkozások is. A legnagyobb befolyása a hazai gazdaságra és társadalomra a médiaérdekeltségeinek köszönhető. A TV2 Csoport mind gazdaságilag, mind politikailag igen jelentős szereplőnek számít. Emellett a nyomtatott sajtóban is igen jelentős szerepet töltött be a Lapcom Zrt-nek köszönhetően. Pénzügyi termelékenység szempontjából azonban kétségkívül a budapesti kaszinói jártak az élen, ahol az elmúlt években évi 5-6 milliárd forint adózás előtti eredmény keletkezett. A fő profil mellett Vajna András érdekeltségei számtalan más területen is működtek, mint a filmipar, vendéglátás, médiareklám és kereskedelem. A cégbirodalmára igen összetett tulajdonosi struktúrák jellemzők még hazai viszonylatban is. Az érdekeltségei között megtalálható számos összetett tulajdonosi lánc és vagyonkezelő. Gyakori volt a cégek között a tulajdonosok cserélődése. A tulajdonosi láncok tetején megtalálhatók luxemburgi és az USA-ba jegyzett vállalkozások is. Andy Vajna elhunytával ezen vállalkozások komoly feladat előtt állnak. Az érdekeltségek átadása, átruházása igen összetett és időigényes folyamat is lehet ekkora vállalkozások esetében. De nem csak a cégek menedzsmentje és a partnervállalkozások állnak komoly kihívások előtt. Vélhetően az elkövetkező néhány hónap a cégbirodalom alkalmazottai számára is izgalmas lesz. Az Andy Vajna-féle cégbirodalom legfontosabb vállalkozásaiban több mint 1400 alkalmazott dolgozik jelenleg – közli az Opten.
Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 13:24