A Legfelsőbb Bíróság elnökének korrumpálásával próbálkozhatott a cseh államfő

Publikálás dátuma
2019.01.24. 19:52
Milos Zeman
Fotó: Ralf Hirschberger / dpa / AFP
Igen gyakran találkozott bírókkal az elnöki iroda vezetője is, akiket állítólag folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban keresett.
Bűncselekménynek lenne minősíthető, ha bebizonyosodna Josef Baxa, a cseh Legfelsőbb Bíróság volt elnökének állítása, miszerint Milos Zeman államfő megpróbálta befolyásolni, hogy neki megfelelő döntést hozzon egy ügyben - jelentette ki Jan Knezínek cseh igazságügyi miniszter csütörtökön a prágai parlamenti alsóházban. Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a miniszter kijelentésére reagálva azt mondta, Milos Zeman nem követett el semmiféle törvénysértést. Ám Josef Baxa a Deník N című új jobboldali cseh napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott:
az államfő a múltban egy magánbeszélgetésben jelezte, hogy őt nevezné ki az Alkotmánybíróság elnökének, ha egy ügyben az elnöknek tetsző döntést hozna.

Három személy professzori kinevezéséről van szó. Ha Baxa állítása igaz, úgy minimum bűncselekmény előkészítését vagy kísérletét követte el az oroszbarát elnök. Knezínek ugyanakkor sajnálatát fejezte ki afelett, hogy Baxa mindezt csak most hozta nyilvánosságra, s nem akkor, amikor mindez állítólag megtörtént.
Aránylag gyakran találkozott a bírókkal Vratislav Mynár, az elnöki iroda vezetője, és élő, folyamatban lévő ügyekről beszélt velük

- állítja a cseh sajtó. Az ellenzék ezt elfogadhatatlannak minősítette, és élesen bírálja az elnököt. Mynár szerdán a képviselőház illetékes bizottságában azzal érvelt: mindössze arról volt szó, hogy tolmácsolta az elnök véleményét az ügyekben.

Még mindig olyan közel a világvége, mint a hidegháború legsötétebb napjaiban

Publikálás dátuma
2019.01.24. 19:23
Két perccel éjfél előtt - A kép illusztráció, 2018-ban készült.
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
Hiányzik a politikai akarat a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges döntések meghozására. 23:58-at mutat az "ítéletnap órája".
Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát. Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban.
Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata.

A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, "nem értékelhető a stabilitás jelének, hanem inkább nyomatékos figyelmeztetésnek" - mondta Rachel Bronson, az Atomtudósok Bulletinjének elnöke. Hozzátette:
"ez az állapot olyan nyugtalanító, mint amilyen a hidegháború legveszélyesebb korszakában volt".

A szervezetet azok a tudósok hozták létre, akik atombombát adtak az Egyesült Államoknak. Tudományos és biztonságpolitikai testülete a chicagói szervezet védnöki testületével, benne 15 Nobel-díjassal konzultálva állítja előre vagy hátra az órát, mely ha éjfélt üt, az emberiségnek vége. Amikor megalkották 1947-ben, az óra mutatója hét percre állt az éjféltől. A BAS kutatói és szakértői évente kétszer gyűlnek egybe, hogy kiértékeljék az év világszintű eseményeit és döntsenek arról, milyen irányba mozduljanak a végítélet órájának mutatói.
2018-ban a nukleáris fegyverek és a globális felmelegedés okozta fenyegetés miatt mozdultak a mutatók a 12-es felé. "Az emberiségnek két szörnyű és párhuzamos egzisztenciális fenyegetéssel kell szembenéznie: ezek a nukleáris fegyverek és a klímaváltozás. Minél tovább maradnak ebben a meggondolatlan valóságban a világ vezetői és lakói, annál valószínűbb, hogy meg fogjuk tapasztalni az elképzelhetetlent" - fogalmazott Jerry Brown egykori kaliforniai kormányzó, a BAS ügyvezető elnöke.
A klímaváltozás drámai hatásairól és az üvegházhatású gázok csökkentésének sikertelenségéről szóló jelentések riasztó tényekkel szembesítenek. Az Antarktisz és Grönland jege a korábban becsülthöz képest gyorsabb mértékben olvad. Az északi-sarkvidék melegedésével a talajban tárolt szén hatalmas mennyiségben kerülhet a légkörbe, tovább erősítve a felmelegedést. Az óceánok hőmérséklete az 1950-es években kezdődött rendszeres mérés óta nem tapasztalt magasságba került, ami heves viharokat okoz - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. És a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges döntések meghozásához a világon jóformán mindenhol hiányzik a politikai akarat.

Kezdi elveszteni a türelmét az EU

Publikálás dátuma
2019.01.24. 19:17

Fotó: JESSICA TAYLOR/UK PARLIAMENT / AFP
Michel Barnier, uniós Brexit-főtárgyaló azt közölte, az Európai Unió hajlandó újra tárgyalni a britekkel a kilépés feltételeiről. A Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában azonban rámutatott, ehhez arra lenne szükség, hogy a britek konkrét javaslatokkal álljanak elő. Múlt kedden a brit parlament nagy többséggel utasította el azt a megállapodást, amelyet Theresa May brit miniszterelnök kötött az EU-val a kilépés feltételeiről. Ezután, hétfőn bemutatta B tervét, ami azonban alig tartalmazott bármiféle újdonságot az elsőhöz képest. Barnier rámutatott arra is, hogy a May által ismertetett szerződést már nem lehet átdolgozni. Ha azonban a britek többet akarnának egy az EU-val megkötendő szabadkereskedelmi egyezménynél, akkor lenne értelme újra összeülni. „Nem hiszem, hogy több időre lenne szükségünk, ám konkrét döntéseket kell hozni” – hangoztatta az uniós főtárgyaló, aki figyelmeztetett arra, amennyiben a britek semmiféle javaslattal sem állnak elő, akkor kilépés nélkül eshet ki London az EU-ból (ez lenne a sokat emlegetett „no deal Brexit”), aminek beláthatatlan következményei lennének. Egy felmérés szerint - amelyet a Number Cruncher Politics iroda végzett - a britek 37 százaléka úgy véli, az országnak az Európai Unióban kellene maradnia. 23 százalék tartja lényegesnek a megállapodást az EU-val, 29 százalék szerint viszont erre nincs szükség. Tíz százalék a bizonytalanok aránya. A Sky Data felmérése szerint arra a kérdésre, „támogatná, vagy ellenezné, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozzék az Unióból”, 46 százalék jelezte, támogatná, az egyértelmű többség, 54 százalék ezzel szemben ellenezné. Az ICM ügynökség arra kereste a választ, mi legyen a kormányfő következő lépése. 32 százalék szerint ne állapodjon meg, 27 százalék második referendumot akar, 23 százalék kitolná a kilépés hatályát, 21 százalék újratárgyalná a kilépés feltételeit és „hard Brexitet”, akar, 15 százalék szintén újratárgyalást és soft Brexitet óhajt, míg 15 százalék a miniszterelnök lemondását.