Ideiglenesen lezárják a XXII. kerületi Dózsa György úti útátjárót

Publikálás dátuma
2019.01.29. 16:39

Az intézkedés a tervek szerint csütörtöktől február 22-ig tart, kerülni a Nagytétényi úton lehet.
Csütörtöktől ideiglenesen lezárják a XXII. kerületi Dózsa György úti útátjárót a Kelenföld–Százhalombatta vonalszakasz vasúti pályájának és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítése miatt – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kedden az MTI-vel. A közleményben azt írták, hogy a lezárás várhatóan február 22-ig tart, kerülni a Nagytétényi úton lehet. Műtárgyépítési munkálatok miatt lezárják a Növény utcai aluljárót is. A lezárt átjárókban a gyalogos és a kerékpáros forgalom átvezetését a munkálatok ideje alatt folyamatosan biztosítják – tették hozzá. A fejlesztés részeként 20,5 kilométer hosszan korszerűsítik a vasúti pályát, amelynek köszönhetően nagyrész 120 kilométer per órás sebességgel lehet rajta közlekedni. Az állomásokon és megállóhelyeken peronaluljárókat, rámpákat, lifteket, perontetőket és 55 centiméter magas peronokat építenek korszerű térvilágítás rendszerrel. Továbbá teljes hosszában átépül a felsővezeték-rendszer – olvasható a közleményben.
Szerző

Az Alkotmánybírósághoz fordult az erdőtörvény módosítása miatt az ombudsman

Publikálás dátuma
2019.01.29. 16:29
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Székely László szerint az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat.
Alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz fordult Székely László ombudsman, mert álláspontja szerint az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat – tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-t. Közölték, hogy több országos természetvédelmi szervezet beadványa alapján Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója megvizsgálta az erdőtörvény előírásait. Mivel szerinte a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint a sérti a jogbiztonságot, kezdeményezte, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény több rendelkezésének megsemmisítése, az alkotmányos követelmények meghatározása miatt. Az ombudsman egyetértett helyettese szakmai álláspontjával, amelynek fő megállapítása, hogy
az erdőtörvény módosítása mind mennyiségi, mind minőségi értelemben csökkenti a védett és Natura 2000 területen álló erdőkre előírható természetvédelmi célú korlátozásokat.

Mint írták, az Alaptörvényből fakadó kényszerítő okok híján a kifogásolt törvényi előírások – a többi között – az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat. A természetvédelem „látszólagos elsődlegessége” mellett megengedik a gazdasági érdek tényleges érvényesítését és csökkentik a helyi védett természeti területek védettségi szintjét, alapjaiban változtatják meg a védelem eljárási garanciáit. Az uniós jog által meghatározott Natura 2000 fogalmától eltérő módon leszűkítik az e hálózathoz tartozó erdők védelmét és a szükségesség-arányosság tesztjével nem igazolható módon korlátozzák a természeti értékek védelmét szolgáló természetvédelmi előírások érvényesítésének lehetőségét. Mindezek miatt a biztos indítványában kezdeményezte az erdőtörvény azon bekezdéseinek megsemmisítését, amelyek új rendelkezéseket bevezetve csökkentették a védelmi szintet, vagy amelyek módosítással nem helyrehozhatók. Emellett indítványozta a módosított, hatályos szöveg egyes részeinek törlését.

A bíróság kimondta: nem lehet "csak úgy" megbilincselni valakit

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:52
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Újabb jogerős bírói ítélet állapította meg, hogy a pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő.
Öt és fél éves közigazgatási jogvita zárult le a minap a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével. A Magyar Helsinki Bizottság - amely évtizedek óta dolgozik azon, hogy csak akkor és addig bilincseljen a rendőr, amíg az valóban szükséges - ügyfele jogsértő bilincselése miatt tett panaszt, ám a rendőrség semmi kivetnivalót nem talált a hatvani rendőrök kényszerintézkedésében.

Még 2013 júliusában Hatvan határában a rendőrök kukoricacímert gyűjtő emberekkel szemben jártak el - idézi fel az ügy részleteit a Magyar Helsinki Bizottság honlapja. Közülük a rendőrök két hátrabilincselt férfit bántalmaztak, egyiküknek a bordája is eltörött. Az ügyészség mégis arra jutott, hogy nem lehet vádat emelni a rendőrök ellen. A sértettek ezért úgynevezett pótmagánvádas eljárást indítottak, amelynek során Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte a vádat. A büntetőbíróság bizonyítottnak találta a bántalmazásokat. 2016-ban az egyik rendőrt egy év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, két bántalmazó társát pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélték. Aztán tavaly az egyik sértett polgárnak kártérítést is megítélt a bíróság, egyelőre nem jogerősen.

A megbilincselt férfiak annak idején azonnal panaszt tettek a rendőri intézkedéssel szemben. Egyiküket ugyan nem bántalmazták a rendőrök, de azonnal megbilincselték, és órákon át tartották bilincsben indokolatlanul. Ő ezt panaszolta meg, a rendőrség azonban nem ismerte el hibáját. Az öt és fél évig tartó, háromszor megismételt eljárásra most tett pontot a bíróság. A per során a rendőrség leginkább a szökés veszélyével érvelt. Mindezt egy olyan rendőrkapitányi jelentésre alapozták, ami egy évvel az eset után – tehát a panaszeljárás közben – készült. Ezt a bíróság jó okkal nem tekintette elfogadható bizonyítéknak, már csak azért sem, mert a korábbi rendőri jelentések arról szóltak, hogy a sértett együttműködő volt. A rendőrség arra is hivatkozott, hogy az eljárás alá vont emberek többen voltak, mint a kiérkező rendőrök. Csakhogy – érvelt a bíróság – két nőt és egy férfit nem bilincseltek meg, tehát őket nem tartották „veszélyesnek”, vagyis az öt rendőr uralni tudta a helyzetet. Az is szóba került, hogy a kukoricásban könnyű elszökni. Erre a bíróság azt mondta, hogy a környezeti körülmények önmagukban nem indokolják a bilincselést, csak akkor, ha társul hozzájuk valamilyen konkrét, az intézkedés alá vont személyében rejlő körülmény. A Magyar Helsinki Bizottság keresetében a Kúria egyik eseti, de elvi élű döntésére hivatkozott, miszerint konkrét körülménynek kell alátámasztania a bilincselés törvényben meghatározott okát, és távoli, csak elképzelhető lehetőség nem indokolhatja. A pusztán megelőző jelleggel, kézzelfogható kényszerítő körülmény, ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A korábbi ítéletet hivatkozási alapnak tekintette a közigazgatási bíróság is, és ebből levezette: hogyha nincsen a bilincselésre okot adó konkrét körülmény, márpedig a rendőrség nem tudott ilyet bizonyítani, akkor jogszerűtlen a bilincselés. A kényszerintézkedés megítélésének egységes hazai bírósági gyakorlata még nem alakult ki, emlékeztet a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írják, ezért is lehet nagy jelentősége annak a strasbourgi bíróság előtt lévő ügynek, amelyben a TEK által órákon át „preventíven” hátrabilincselt panaszosokat ők képviselik.
Szerző