Világpremier előtt az Európai Roma Fesztiválzenekar

Publikálás dátuma
2019.01.29. 20:52

Fotó: Szalmás Péter
Nyílt próbát tartott a 37 tagú Európai Roma Fesztiválzenekar, amely február 10-én lép először nyilvánosság elé a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az esemény világpremier lesz.
Egy nép, népcsoport a kultúráján keresztül tud a leghatásosabban megmutatkozni: ennek a gondolatnak a jegyében segítette az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia a kontinens legnagyobb lélekszámú, anyaország nélküli társadalmi csoportja zenei együttesének megalapítását. A Müpában rendezett hangverseny után a zenekar európai turnéra indul, melynek során bemutatják a hangversenyeknek helyet adó országok nemzeti kisebbségeinek zenéjét, mert a zenekar missziója az is, hogy vállalják nemcsak az anyaország nélküli romák, hanem az európai őshonos kisebbségek kultúrájának hiteles bemutatását és képviseletét. Az együttes így nem egy adott ország, hanem egy európai tudományos és művészeti szervezet keretein belül jeleníti meg az összeurópai cigányság zenei kultúrájának történelmi értékeit. A budapesti előadás művészeti igazgatója, Szakcsi Lakatos Béla, a zenekarvezető Kathy Horváth Lajos. A műsoron Liszt, Reményi Ede művei, cigány világzene, cigány kortárs zene és cigány dzsessz, blues is szerepel.  
Szerző
Témák
zene roma
Frissítve: 2019.01.30. 14:42

Elhunyt Kádár József képzőművész

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:50

Az alkotó életének 83. évében, január 25-én halt meg.
Életének 83. évében elhunyt Kádár József (Joseph Kadar) festőművész, grafikus, fotóművész, múzeumalapító – közölte felesége, Zsoldos Vanda kedden az MTI-vel. Az alkotói pályáját Párizsban kiteljesítő képzőművész január 25-én halt meg, temetéséről később intézkednek. Kádár József 1936-ban született Debrecenben, majd Hajdúszoboszlón élt. 1956-ban kezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bernáth Aurél és Fónyi Géza voltak a mesterei. Magyarországot 1969-ben hagyta el, hogy Párizsba költözzön. Franciaországban lezárta addigi expresszionista korszakát, és előbb szürrealista munkákat festett, majd elektronikus gépekre cserélte az ecsetet: fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval készített képeket. Művein franciaországi pályája elején mértani alakzatok domináltak, később – saját megfogalmazása szerint – dualista lett: ilyen szellemben készült munkáin kétfajta, egy geometrikus és egy figuratív alakzat látható.
Röviddel Párizsba érkezése után alkotta meg első mail-art borítékait és első könyvtárgyait, majd 1979-től készített művészi fotókat és fotogramokat, amelyeken izraeli, indiai, itáliai, görögországi és spanyolországi élményeit dolgozta fel. Kádár József nemcsak képzőművészként, hanem gyűjtőként is aktív volt: kollekciójából alapította a hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeumot, illetve Álmosdon a Post-Mail-Art Múzeumot és a Joseph Kádár Múzeumot. Kádár Józsefet 2013-ban tüntették ki a Magyar Arany Érdemkereszttel, 2016-ban pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete életműdíjjal ismerte el tevékenységét.
Szerző

Sosem látott képsorok kerültek elő Ady Endre temetéséről

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:17

Fotó: Magyar Nemzeti Filmarchívum
A filmanyag nem csak hosszabb az eddig ismert képsoroknál, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent.
Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum a „Filmhíradók 100 éve” sorozatban Ady Endre temetéséről. A szervezet közleménye szerint a pontosan 100 évvel ezelőtt, 1919. január 29-én lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és nemrég előkerültek a kameranegatívok.
A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba.

Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről. Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív, amelyek közül kettőt közzé is tett a Filmarchívum karácsonyi Filmajándékai között. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.
A közlemény szerint az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken. A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másik pedig lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn. A Filmarchívum tavaly augusztus óta rendszeresen jelentkező „Filmhíradók 100 éve” sorozatának most megjelent 16. epizódjában látható mindaz, amit 100 év után sikerült megtalálni és megmenteni Ady Endre temetéséből.
Szerző