Tíz hónapos lezárásra készülhetnek az utasok a Budapest–Hatvan vasútvonalon

Publikálás dátuma
2019.01.30. 17:01
Flirt motorvonat a péceli vasútállomáson 2019. január 24-én
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Hétfőtől devember 7-ig vonatpóló buszok járnak az érintett szakaszokon.
Hétfőtől indul és december 7-ig tart a Budapest–Hatvan vasútvonal Pécel–Aszód szakászának felújítása a tavaly márciusában a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában elkezdett vasútfejlesztés részeként, az utasok a 10 hónapos vágányzár ideje alatt vonatpótló buszokkal közlekedhetnek az érintett szakaszokon – mondta Loppert Dániel, a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. Loppert Dániel ismertette, hogy a Volánbusz Zrt.-vel kötött megállapodásnak köszönhetően 66 busz áll rendelkezésre a vonatpótláshoz a felújítás ideje alatt. Gödöllőről a pótlóbuszok mellett a H8-as HÉV sűrűbb közlekedéssel biztosítja az eljutást Budapestre, az Örs vezér teréig, a tervek szerint a H9-es HÉV-vonalon pedig Desiro motorvonatokat is forgalomba állítanak. Közölte, hogy az Örs vezér tere és Kerepes között hétköznap csúcsidőben a megszokottnál kétszer sűrűbben, 7-8 percenként indulnak majd a HÉV-ek. Három helyett hatkocsis vonatok viszik az utasokat a H8-as vonalon hétköznap a reggeli és a délutáni csúcsidőben. Loppert Dániel a budapesti elővárosi vonatforgalmat érintő változásokról elmondta, hogy az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan állomások között közlekednek. Pécel és Aszód között pótlóbuszok szállítják az utasokat, az S80-as jelzésű pótlóbuszok Pécel és Aszód között minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as jelzésű járatok csak a Bag, Dózsa György út 8. alatti autóbusz-megállóhelyen állnak meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCity-járatok helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az M3-as autópályán közlekedő buszok a Keleti pályaudvar melletti Verseny utcai ideiglenes autóbusz-megállóhelyről indulnak és oda is érkeznek. Az IC-k és pótlóbuszaik pótjeggyel és díjmentes helyjeggyel vehetők igénybe. A Budapest-Miskolc között közlekedő utasok átlagosan 30 perccel hosszabb menetidővel számoljanak – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy az utasok a vonatok és a pótlóbuszok menetrend változásairól a MÁV, a HÉV-et érintő menetrend változásokról pedig a BKK honlapján tájékozódhatnak.  Ismertette, hogy a pótlóbuszokra a pénztárakban, valamint online és a Vonatinfó mobilalkalmazáson keresztül is lehet jegyet vásárolni. A pótlóbuszokra csak érvényes jeggyel lehet felszállni, a buszon nincs fedélzeti jegyváltási lehetőség. A pótlásban távolsági kialakítású autóbuszok vesznek részt, amelyeken kerekesszék csak összecsukott állapotban szállítható, kerékpárszállítás pedig nem biztosítható. A vasúti jegyek és bérletek a helyközi autóbuszjáratokra nem érvényesek. Kitért arra is, hogy a felújítás eredményeképp több vonat közlekedik majd Budapest és Hatvan között, a főváros és Gödöllő között zónázó vonatokat állítanak forgalomba, amelyek munkanapokon reggelente sűrűbben közlekednek majd a Keleti pályaudvarra. Emellett óránként közlekedik majd gyorsvonat Budapest-Keletiből Egerbe versenyképes eljutási lehetőséget biztosítva az utasoknak. Bach Róbert, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a Budapest–Hatvan vasútvonal felújítása uniós és állami forrásból valósul meg, a kivitelezési költségek mintegy nettó 150 milliárd forintot tesznek ki. Szavai szerint a 10 hónapos vágányzár ideje alatt a tervek szerint négy állomás és közel 22 kilométer nyíltvonali vonalszakaszt építenek át a vasúti hidakkal együtt. A beruházással 2020 év végéig 52 kilométer hosszú kétvágányú vasúti pálya épül át Rákos és Hatvan állomás között. A felújításnak köszönhetően megszűnnek a lassújelek a vonalon, a vonatközlekedés sokkal stabilabbá válik. A teljes szakaszon új, elektronikus biztosítóberendezés és vonatbefolyásoló rendszer épül. Mindezek mellett 13 állomás és megállóhely megújul, 6 állomásépület átépül, valamint 7 helyen összesen 330 darab új P+R parkolót és egy új megállóhelyet létesítenek Akadémiaújtelep néven, illetve 28 kilométeren zajvédőfal épül – tette hozzá Bach Róbert.
Szerző
Témák
közlekedés MÁV

Fogy a BKV-dolgozók türelme, mivel sehol sem tartanak a bértárgyalások

Publikálás dátuma
2019.01.30. 16:46
Fotó: Tóth Gergő
Az egyik szakszervezet szerint a cég már tavaly azt kommunikálta, elkezdődtek az egyeztetések, miközben még nem tett semmilyen ajánlatot a munkavállalóknak, akik 15%-os béremelést akarnak.
Rohamosan fogy a BKV-sok türelme, mert még mindig nem tudják, kapnak-e egyáltalán béremelést, s ha igen, milyen mértékűt - írja internetes változatában a 168 Óra. A vezérigazgató még nulla százalékos ajánlatot sem tett, az viszont már kiderült, ha tehetné, még többet túlóráztatná a járművezetőket. Egyszerűen nem igaz a cég sajtóirodájának már hetekkel korábban tett nyilatkozata, miszerint megkezdődtek a bértárgyalások – idézi az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) közleményét a portál. Annak ellenére, hogy a BKV vezérigazgatójának korábban azt ígérte, január végére megszülethet a bérmegállapodás a cégnél, még el sem kezdődtek az érdemi tárgyalások – közölte Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke, aki felháborítónak tartja, hogy a cég sajtóosztálya már tavaly kiadott egy nyilatkozatot, miszerint megkezdődtek a bértárgyalások. 
Ez enyhén szólva csúsztatás, keményebben, de tényszerűen viszont: hazugság –

fogalmaz az elnök.

Az EKSZ már tavaly szeptemberben, a szakszervezetek közül elsőként kérte fel a vezérigazgatót a tárgyalások megnyitására, ám erre érdemben a mai napig nem került sor. Voltak ugyan megbeszélések a vezérigazgatóval, de ezeken mindössze a munkavállalók követelése, a 15 százalékos béremelés megismételt bejelentése hangzott el. A munkáltató viszont semmilyen ajánlatot nem tett. Arról viszont szó esett, hogy a BKV-nál „lehetőséget teremtenek” majd arra, hogy az emberek akár 330-340 túlórát is vállaljanak. Erre várhatóan csak 2020-tól nyílik lehetőség, hiszen erre az évre már tavaly év végén megállapodást kötött a munkáltató a dolgozókkal. Naszályi ismét leszögezi: nem végtelenül sok túlórával, hanem megfelelő bérekkel kell megbecsülni a dolgozókat, s biztosítani számukra a megélhetést. A járművezetők már így is leterheltek, s naponta utasok ezreinek az életéért és biztonságáért felelnek, ezért végtelenül kockázatos még többet dolgoztatni őket – érvel az elnök.
Szerző

Egyre több a droghoz kapcsolódó bűncselekmény

Publikálás dátuma
2019.01.30. 16:43

Fotó: Shutterstock
A szerhasználat változik, a szintetikus anyagok kíméletlenül tarolnak.
Egyre több és több 2012 óta a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény, derül ki a KSH statisztikájából. Ezzel párhuzamosan a szerhasználat az utóbbi időben átalakult: jelentősen csökkent ugyan a marihuána fogyasztása, miközben az utóbbi években több száz új pszichoaktív szert azonosítottak - derült ki a Nemzeti Drog Fókuszpont által, minden évben elkészített, 2018-as, azaz 2017-es adatokat tartalmazó jelentéséből. A 2017-es év leggyakrabban használt szere az új varázsdohány, aminél kannabinoidos hatóanyagot dohányra impregnálják. Az anyag először a börtönökben jelent meg, 2017-ben már az utcán is hozzáférhető volt. Egy másik új, kevésbé elterjedt forma a fogpiszkáló, azaz a szintetikus kannabinoidokkal átitatott fadarabkát kis darabokban vagy lereszelve sodorják cigarettába, és szívják el.

Hozzáférés

A lefoglalási adatok alapján Magyarországon a növényi kannabisz (marihuána) használata a jellemző, valamint kisebb mértékben a hasisé, amelyhez jóval nehezebb hozzáférni. Az utcai árakat felmérő kérdőíves kutatásból az derült ki, hogy bár a kannabisz-származékok hozzáférhetősége igen magas, a válaszadók szerint magasabb hatóanyagtartalmú szerhez nehezebben vagy drágábban, és főleg a fővárosban lehet hozzájutni. Ezzel szemben több válaszadó is úgy vélte, hogy a szintetikus kannabinoidokhoz rendkívül könnyű a hozzáférés, és rendkívül olcsók ezek az anyagok. 

Kipróbálás

A jelentés szerint a 18-64 évesek tizede, a 18-34 éves fiataloknak pedig majdnem az ötöde fogyasztott élete során valamilyen tiltott drogot. A felnőtt népességben a legtöbben marihuánát vagy hasist próbáltak, és a többi szerhez képest kimagasló az ecstasy fogyasztásának értéke is. A két legnépszerűbb szert jelentős elmaradással követik a szintetikus kannabinoidok, az amfetamin és a dizájnerdrogok.

Középiskolások

A 9-10. évfolyamosok körében még 2015-ben is a marihuána volt a legelterjedtebb kábítószer. A második helyen az akkor először kérdezett szintetikus kannabinoidok álltak. A harmadik helyen az orvosi javaslat nélkül szedett nyugtatók/altatók, illetve ezek alkohollal történő együttes fogyasztása volt. A szintén először kérdezett, hangulatjavító szándékkal bevett fájdalomcsillapítók is népszerűek voltak a tanulók körében. Hatodik helyen a szerves oldószerek belélegzése szerepel. Az amfetamin, a valaha legtöbbek által használt kábítószer így a hetedik helyre került. Elterjedt volt még az ecstasy, a kokain és az LSD fogyasztása is. A dizájner drogok másik nagy csoportjának, a szintetikus katinonoknak a fogyasztása kevéssé volt jellemző a középiskolásokra. A 16 éves diákok körében a korábbi tendencia 2015-re megfordult: a vizsgált szertípusok kipróbálási értéke a 2011-es eredményekhez képest csökkent. A legnagyobb mértékben, 32,5 százalékkal, a marihuána elterjedtsége esett vissza. Ugyanakkor a megjelentek a dizájnerdrogok, főleg a szintetikus kannabinoidok, ám szerváltás nem következett be.

Többfélét is?

Átalakul az intravénás szerhasználat is. Míg a tűcsere-programok kliensei 2010 előtt mintegy fele-fele arányban injektáltak heroint vagy amfetamint, addig 2016-ban már 74 százalékuk elsődlegesen valamilyen új pszichoaktív szert használt. Az adatok alapján a heroin-, és az amfetaminfogyasztók körében is kimutatható volt a szerváltás.  
A felnőttkorú népességben végzett, 2015-ös vizsgálat eredményei szerint a 18-64 éves népességben a valaha drogot használók harmada a vizsgált 14-féle szer közül csak egyfélét próbált ki. Másik harmaduk kettő, ötödük azonban háromnál többféle droggal is próbálkozott már. A hatféle klasszikus drog (kannabisz, ecstasy, amfetamin, kokain, heroin, LSD) esetében a valaha használók közel kétharmada csak egyféle, 7,2 százalék pedig több mint háromféle drog fogyasztásával próbálkozott. A különböző fogyasztási típusok szétválasztására végzett elemzésből az derült ki, hogy míg a gyógyszer-, illetve a kannabiszhasználat önálló, illetve a fiatal felnőttek körében jellemző fogyasztói magatartásként van jelen a magyarországi droghasználatban, addig az újfajta pszichoaktív szerek használata a polidroghasználat részeként jelenik meg, és nem képez önálló használói csoportot.
Szerző