A jogállam sínyli meg, ha az ÁSZ-é az utolsó szó

Publikálás dátuma
2019.02.06 14:40

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Alkotmányossági problémát vet fel, a hogy a Számvevőszék döntéseire nincs jogorvoslat – mondja több általunk megkérdezett szakértő. A megbüntetett pártok kiskapukat keresnek, de nincs sok esélyük a volt fideszes képviselő vezette testülettel szemben.
Érdemes vitatkozni valakivel, akiről törvény mondja ki, hogy mindig igaza van? Persze, hogy nem, négy ellenzéki párt – a Momentum, a Párbeszéd a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Jobbik – viszont mégis egy ilyen parttalan és egyenlőtlen vitahelyzetbe kényszerül az Állami Számvevőszékkel szemben.

Az is gyanús, aki késik

A volt fideszes politikus, Domokos László vezette testület ugyanis a legdurvább szankciókat: az állami források felfüggesztését, illetve visszafizetését rótta ki rájuk, szabálytalan kampányköltésekre és tiltott kampánytámogatás elfogadására hivatkozva. Emiatt a Jobbikot már szó szerint a felszámolás fenyegeti, a Kutyapártnak pedig azért kell bűnhődnie, mert az előírt öt nap helyett csak nyolc nap alatt tudták benyújtani számláikat. A megkésett elszámolást a Számvevőszék nem fogadta el, majd éppen a visszadobott bizonylatok hiányára hivatkozva kijelentette, hogy a viccpárt szabálytalanul költötte el a kampányforrásokat. 
A szankciókban az a legijesztőbb, hogy nincs ellenük jogi védelem. Az Állami Számvevőszék ugyanis nem közigazgatási hatóság, hanem (hivatalosan) a kormánytól független felügyeleti szerv, – ami azt is jelenti, hogy jelentéseik bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

A demokratikus alapokat feszegetik

A helyzet alapvető alkotmányossági problémát jelent – ebben mind egyetértettek a Népszavának nyilatkozó szakértők. Nagy Attila Tibor alkotmányjogász emlékeztetett, hogy egy jogállamban minden állampolgárnak, jogi személynek lehetősége van a közigazgatási szervek döntése ellen fellebbezni – ez az ÁSZ által ellenőrzött pártoknak nem adatik meg, pedig törvényi garanciát jelentene, ha bíróság elé vihetnék a vitás elszámolási ügyeket.
A kockázat azért különösen nagy, mert a számvevőszék ítélete – mint a Jobbik esetében látjuk – konkrétan pártok megszűnéséhez vezethet. Márpedig ezek a demokratikus intézményrendszer elemei: az egykor radikális, később néppártosodó szervezet pedig több mint egymillió ember véleményét képviselte a 2018-as országgyűlés választásokon. A pártok működése pont úgy hozzátartozik a demokráciához, mint a szólásszabadság, vagy a közadatok átláthatósága - mondta lapunknak Fleck Zoltán jogász, aki szerint aki kormány kétharmados felhatalmazásával könnyűszerrel alakította át politikai fegyverré a Számvevőszéket.

Domokosnak „rossz optikája” van

Az ÁSZ büntetései mögött álló politikai töltetet egyik megkérdezett sem vitatta: Fleck egyenesen törvényes keretek közé bujtatott, nyers bosszúállásról beszélt, amit pártkatonák hajtanak végre.
Nagy Attila Tibor ennél visszafogottan fogalmazott, de szerinte is „rossz optikája van annak”, hogy Domokos László vezeti az ÁSZ-t. „Ha egy tekintélyes, független szakember lenne, nem Orbán korábbi híve, akkor jóval kevesebb kétely merülne fel a pártatlansággal kapcsolatban” – vélekedett az alkotmányjogász, megjegyezve: 
nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani.

Kiskapura játszhatnak

A szankcionált pártok jelenleg csak jogi kiskapukban, végső soron pedig Alkotmánybíróság döntésében bízhatnak. Hogy milyen lehetőségeik vannak, arról Szabó Attilát, a Társaság a Szabadságjogok szakértőjét is megkérdeztük:
  • Bár az ÁSZ döntése ellen nincs apelláta, az érintettek beperelhetik a döntést technikailag végrehajtó Magyar Államkincstárat, ezzel támadva meg forrásaik felfüggesztését.
  • A pártok a közigazgatási bírósághoz is fordulhatnak, arra hivatkozva, hogy jogállamiságot sértő helyzet, ha egy nem közigazgatási döntés ellen nem lehet fellebbezni. Ekkor a közigazgatási bíróság az Alkotmánybíróság álláspontját kéri, és ha az Ab kimondja, hogy a jogorvoslat hiánya alkotmányellenes, akkor a közigazgatási testület is felülbírálhatja a pártra kirótt szankciót.
  • Ha a közigazgatási bíróság visszautasítja a párt beadványát, akkor ezt az elutasító döntést megtámadva lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
  • Végül, ha minden kötél szakad, a pártok a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak; ez is elhúzódó jogi procedúrát jelentene, és nincs garancia arra, hogy az eljárás sikerrel végződik.
Ha az Alkotmánybíróság a panaszosokkal ért egyet, akkor is csak egyedi, adott helyzetre vonatkozó döntés születhet, ami nem befolyásolja a számvevőszéki jogszabályokat sem – magyarázta a TASZ munkatársa. 
Ahhoz, hogy maga a problémás alaphelyzet – az ÁSZ felülbírálhatatlansága – megváltozzon, az Ab-nek kellene felhívnia az Országgyűlés figyelmét a visszásságra, ami eddig nem történt meg.

A Fidesznél minden rendben, akkor is, ha mégsem

Miközben a Számvevőszék szabályosan letarolta az ellenzéket, a Fidesznél hosszú évek óta nem találtak súlyosabb problémákat - és ami ki is derült, ott sajnálkozva tárták szét kezüket. Így maradt  következmények nélkül a 24. hu értesülése, hogy kormánypárt 2010-es országgyűlési választások plakátköltségeiről csak harmadakkora kifizetést jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összegű számlát arról kiállítottak. A testület az ügy kapcsán hangsúlyozta, a történtek idején még csak jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhették, ügynökségek, reklámcégek számláit nem kaphatták meg. Azóta nem is történt hasonló zavar az erőben, az ÁSZ szerint rendben volt a Fidesz 2014-2015, valamint 2016-2017 közötti gazdálkodása, sőt, 2018-as kampányköltekezése is. 
Frissítve: 2019.02.06 14:41

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44