Élőlánccal védenék az Akadémiát - a kutatási pénzeket a kormány saját agytrösztje kapná

Publikálás dátuma
2019.02.09 08:45
Fotó: Népszava
A kormány tempót váltott: a jelek szerint egyre közelebb az akadémia kutatóhálózatának ősz óta tervezett szétverése.
Egyre nagyobb a tiltakozás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) forrásainak elvonása és a kutatóhálózat szétdarabolása miatt. Az MTA Lendület-programjának segítségével külföldről „hazacsábított” fiatal kutatók nyílt levelet tettek közzé, amelyben a kormányfőt kérik, állítsa le „a rohamléptékben történő és átgondolatlan” átalakítási folyamatot. Ugyancsak nyílt levélben tiltakozik 556 magyar kutató, oktató és a művész: Palkovics László minisztert kérik, „állítsa le az átszervezést, adja vissza az MTA autonómiáját” és „ne rombolja le a kutatás működéséhez elengedhetetlen személyes perspektívákat, mert évtizedek óta folyó munkálatok eredményei forognak kockán.” Az átszervezésekről sokat elárul az: az MTA-nál van, aki úgy tudja, lesznek, akiket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csoportosítanak majd át.
– Úgy hallottuk, hogy a humántudományos intézetek megszűnnek önállóan működni és összeolvadnak az egyetemmel. Az ELTE-vel vagy a Közszolgálati Egyetemmel. Azaz ezentúl lesznek művészettörténész rendőrök? Dönteni fognak arról, hogy Andy Warhol vagy inkább Van Gogh? Ízlésrendőrség létesül? Ez a hatalom szempontjából nagyon praktikus lenne, akkor ízlés alapon nem kéne vacaknak, uraságtól levetettnek, idejétmúltnak, giccsnek gondolni számukra nagyon fontos szimbolikus projekteket, például a Vár felújítását – fogalmazott lapunknak Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, az MTA rendes tagja, az MTA Művészettörténeti Intézet korábbi igazgatója, az MTA társadalomtudományi egykori alelnöke. Az átszervezések miatt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) jövő hét keddre utcai megmozdulást szervez: élőlánccal tervezik körbevenni az MTA épületét. Szolidaritási nyilatkozatot tett közzé az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete, a Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézete, a Magyar Politikatudományi Társaság. Kiállt a magyar tudósok mellett a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Történeti Társulata is. A kormány tavaly nyáron döntött úgy, hogy az MTA költségvetésének a kutatóhálózat működtetésére fordítható részét – 28 milliárd forintot – a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kapja meg, hogy meghatározhassa annak felhasználási területeit, közvetlenül beleavatkozva az MTA kutatóintézeteinek addig független működésébe. Nem sokkal ezután derült fény arra, hogy a kutatóhálózatot szétdarabolnák: egyes intézetek megszűnnének, mások egyetemekhez, illetve állami kutatóközpontokhoz kerülnének. Csütörtökön a 168 Óra írt arról egy Palkovics László és a Professzorok Batthyányi Köre egyik tagja között lezajlott telefonbeszélgetésre hivatkozva, a miniszter továbbra is elkötelezett a kutatóintézet-hálózat szétdarabolása mellett. A tervek szerint létrehoznak egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, ahova a Palkovicsnak kedves (számítástechnikai, matematikai) kutatóintézetek kerülnek. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontot valamelyik egyetem alá helyeznék át – szóba került az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is. A természettudományi intézeteket várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják. A telefonbeszélgetésről készült egy leírat is, amit elvileg az MTA-hoz is eljuttattak. Akadémiai forrásunk szerint a vezetőség még nem kapott ilyen levelet, de egy telefonbeszélgetés leiratára nem is tudnának hivatalos állásfoglalásként tekinteni. Az Akadémia Elnöksége jövő hét kedden ülésezik legközelebb, akkor döntenek a továbbiakról.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.09 08:57

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.