319,21 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.08. 19:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 319,21 forintra emelkedett este hét órakor a reggel hét órakor jegyzett 318,81 forintról. Az euró pénteken 317,93 forint és 319,29 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 280,62 forintról 281,80 forintra, a dolláré pedig 281,20 forintról 281,74 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1338 dollár után este 1,1330 dolláron állt. 
Szerző
Témák
forint euró dollár

Előzetes megállapodás született az uniós gázirányelv módosításáról

Publikálás dátuma
2019.02.08. 17:55
Az épülő Északi Áramlat Németországban
Fotó: STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance
A hírek szerint „szinte teljesen egyhangúlag” szavazták meg a tagállamok uniós nagykövetei a brüsszeli találkozó előtt tető alá hozott német–francia egyezséget.
Előzetes megállapodásra jutottak a közösségi gázirányelv tervezett módosításáról pénteki tárgyalásukon az Európai Unió tagállamainak képviselői; a kompromisszumos megoldás bonyolultabbá teszi, de nem lehetetleníti el az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését. Névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy a tagállamok uniós nagykövetei „szinte teljesen egyhangúlag” szavazták meg a brüsszeli találkozó előtt tető alá hozott német–francia egyezséget. Bennfentes információk szerint egyedül Bulgária képviselője szavazott nemmel. Az eredeti javaslat célja az volt, hogy a harmadik országokból érkező, tenger alatti vezetékekre is kiterjesszék az uniós szabályozás hatályát, így lehetővé téve az Európai Bizottság számára például az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 jelentősen szigorúbb ellenőrzését. Szakértők szerint az elfogadott megoldás értelmében valóban szigorodik az uniós kontroll az EU-n kívülről induló gázvezetékek felett, azonban a projekt nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb és drágább lesz befejezni. Miután új előírásokról van szó, lehetőség lesz mentességet biztosítani a már meglévő földgázvezetékek esetében – írták a hivatalos tájékoztatásban. A kompromisszum a tagországok szerint „konzisztensebbé teszi a vonatkozó uniós jogi kereteket, fokozza az átláthatóságot, valamint csökkenti a bizonytalanságot a beruházók és a felhasználók körében egyaránt”. Németország blokkoló kisebbséget kívánt létrehozni, de az Euractiv brüsszeli hírportál értesülései szerint ebben mindössze Ausztria, Belgium, Bulgária, Hollandia és Magyarország támogatta, ami nem lett volna elegendő, különösen azután, hogy Franciaország csütörtökön váratlanul bejelentette, támogatni fogja az EU gázirányelvének módosítását. Az ülés előtt Berlin és Párizs végül megállapodásra jutott a szöveg bizonyos pontjainak módosításáról, és ezt meg is szavazták a huszonnyolcak. A végleges jóváhagyás érdekében a tagországok kormányait tömörítő tanács ezen mandátum alapján megkezdheti az intézményközi egyeztetést az EU másik társjogalkotó szervének számító Európai Parlamenttel. Az Európai Bizottság által 2017 novemberében kezdeményezett módosítást illetően az Európai Parlament tavaly áprilisban fogadta el az álláspontját. Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot. Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a megállapodást Németország és Franciaország „szoros együttműködése” tette lehetővé. Arról is szólt, hogy Németország nemcsak az orosz földgázra támaszkodik, hanem diverzifikációra törekszik, vagyis igyekszik bővíteni földgázbeszerzési forrásainak számát. Ezért „a jövőben cseppfolyósított földgázt is fogadunk majd” – mondta a kancellár. Nyilatkozatával kapcsolatban német hírportálok kiemelik, hogy súlyos diplomáciai vereség lett volna a német kormánynak, ha kudarcba fullad az Északi Áramlat-2 projekt, és éppen ezzel a veszéllyel fenyegetett, hogy Franciaország beállt az irányelv reformjának támogatói közé. A német sajtó szerint az ügy feszültséget okozott a berlini és a párizsi vezetés között. A feszültség jeleként értelmezte több lap azt is, hogy Emmanuel Macron francia államfő lemondta a német kancellárral közösen tervezett részvételét a február közepén rendezendő müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Angela Merkel szerint nincs szó konfliktusról. „Minden fontos európai ügyben napi szinten együtt dolgozunk”, és „sok találkozó lesz még, amelyen mindenki meggyőződhet arról, hogy Aachen szellemisége továbbra is él” – utalt a kancellár a francia határ térségében fekvő német városban januárban aláírt kétoldalú együttműködési és integrációs szerződésre, amely a többi között rendelkezik arról, hogy a nagyobb uniós találkozók előtt rendszeresen konzultálnak a közös álláspont kialakítása érdekében.
Szerző

Nagyon drága Magyarországon a bankolás

Publikálás dátuma
2019.02.08. 17:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az MNB tanulmánya szerint a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak.
A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magas európai összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését – írta a Magyar Nemzeti Bank legújabb tanulmányában, amelyben magyarországi és európai pénzforgalmi szolgáltatók árazási gyakorlatát vizsgálták meg. A jegybank honlapján pénteken közzétett tanulmányban megjegyezték: a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű kategóriákban is. Az alacsony jövedelműek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát, pénzügyi tranzakciós illeték nélkül számolva 1,09 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra. A magyarokat a bolgárok és portugálok követik 0,74 százalékkal, miközben Olaszországban 0,48 százalék, Németországban 0,35 százalék, Spanyolországban 0,26 százalék, Svédországban 0,24 százalék, Romániában és Lengyelországban 0,23 százalék, Dániában 0,19 százalék, Franciaországban 0,18 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 0 százalék ez a ráta. Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Ezzel szemben Magyarországon az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek az átutalásoknál. Miközben Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag mindössze 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál már 80 százalék volt ez az arány – derül ki a tanulmányból. A jelenlegi árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentős emelkedést okozna a hazai fogyasztók bankolási költségeiben – állapította meg a jegybank. Hozzátették, hogy ez nagymértékben hátráltathatja a 2019-ben induló azonnali fizetési rendszer elterjedését és készpénzhasználatot kiváltó hatását. A sikeresen működő azonnali fizetési rendszerekben a lakossági fogyasztókat jellemzően nem terhelik tranzakciókhoz kapcsolódó közvetlen költségek – összegezte az MNB. A jegybank szerint az európai trendekkel összhangban minden magyarországi lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként kellene biztosítani a jövőben, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson. Az MNB tanulmányában 11 európai uniós ország, országonként két-két, a lakossági piacon jelentős részesedéssel bíró hitelintézet – országonként mintegy öt számlacsomagjának – adatait hasonlították össze a magyar adatokkal. Magyarországon 11 bank 57 számlacsomagját vonták be a vizsgálatba. 
Témák
MNB bankolás