Pompeo felhánytorgatja Moszkva és Peking befolyását

Publikálás dátuma
2019.02.11. 14:26
Mike Pompeo. Törődést ígér és elhatárolódást kérhet a magyar kormányítól az amerikai külügyminiszter
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az orosz energiafüggés és a Huawei terjeszkedése egyformán zavarja az amerikaiakat – akik azért azt is elismerik, hogy az elmúlt tíz évben nem sokat foglalkoztak térségünkkel.
Az orosz energiára való ráutaltságot, illetve a Huawei kínai óriáscég jelenlétét is szóvá teszi az amerikai külügyminiszter hétfői, budapesti megbeszélései során - írta az AP amerikai hírügynökség, Mike Pompeo kíséretében tartózkodó, nevük mellőzését kérő tisztségviselők közlése alapján.  E források szerint a washingtoni diplomácia irányítója főként azért hangsúlyozza Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság fontosságát, hogy felhívja a figyelmet az orosz és kínai erőfeszítésekre , amelyek Magyarországnak és a térség más országainak a Nyugattól való eltávolítására, az EU és a NATO megosztására irányulnak. Amerikai részről mélységesen aggódnak a Huawei európai terjeszkedése miatt, különösen a NATO-államokat illetően, mert úgy vélik, hogy ez a terjeszkedés jelentős információbiztonsági kckázatokat hrdoz magában - olvasható az AP budapesti keltezésű tudósításában.  A hírügynökség szerint Pompeo azt reméli, sikerül véget vetnie annak az időszaknak, ami szerinte Közép-Európa amerikai elhanyagolásának az évtizedeként minősíthető. Ez az évtized olyan vákuumot teremtett, amit kiaknázott Oroszország és Kína, hídfőállásokra téve szert a térségben.     Amerikai tisztségviselők azzal indokolták az AP-nek a budapesti miniszteri látogatást, hogy nem lehet hatékonyan előmozdítani az Egyesült Államok érdekeit az Orbán Viktorral való találkozás nélkül. „Meg kell jelennünk, vagy számíthatunk arra, hogy elveszítjük” - idézte egyik forrását a hírügynökség.
Témák
USA

Internyet: az oroszok levágnák magukat a hálóról

Publikálás dátuma
2019.02.11. 11:13

Fotó: Shutterstock
Külföldi kibertámadásra veszélyére hivatkoznak, de az orosz hatóságok valójában teljesen függetleníteni próbálják az országot a globális internettől.
Az orosz szervek a legnagyobb netszolgáltatókkal együttműködve le akarják vágni Oroszországot a globális internetről egy jó ideje tervezett kísérlet keretében- írja az Index, a ZDNet értesülését idézve. A portál szerint tavaly év végén készült egy törvénytervezet, amely arra kötelezné az orosz netszolgáltatókat, hogy egy esetleges külföldi kibertámadás esetén sürgősen lecsatlakozzanak a globális hálózatról, ám az orosz internet ennek ellenére is akadálymentesen működjön tovább. Ezzel az akcióval a várható hatásokat szeretnék felmérni. 
Ezenkívül azt is meg kell oldaniuk a netszolgáltatóknak, hogy minden online forgalmat átirányítsanak a Oroszország távközlési hatósága által kezelt irányítórendszerek felé. Ez nagyjából olyan, mint a Budapest Internet Exchange (BIX), de az oroszok ezzel monitorozni is szeretnék a tartalmakat, hogy blokkolni tudják a nemkívánatos információkat. Abban is fontos szerepe lesz az átirányításnak, hogy az oroszok közti kommunikációt az országon belül tartsa, az adatok ne haladjanak át teljesen fölöslegesen külföldi eszközökön.
Az orosz netszolgáltatók egyetértenek a törvény céljaival, ám a technikai előírásokat kritizálták, mert szerintük komoly fennakadásokat fog okozni. A globális netről való leszakadással ki fognak derülni a problémák, és persze lehetőség is nyílik rá, hogy azokat időben kezeljék, mielőtt megszavazzák és hatályba léptetik az új törvényt. Oroszország évek óta készül arra, hogy önállósodjon az interneten. Már 2014-ben elkezdték tesztelni a saját DNS rendszerüket, hogy a szerverek és felhasználók címkiosztása országon belül történjen meg, és ez szerves része a mostani kísérletnek. Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.
Az orosz hatóságok 2017-ben jelentették be, hogy az internetes forgalom 95 százalékát az országon belül szeretnék tartani, és ezt a célt 2020-ra szeretnék elérni.

Ha Putyin kéri, a Google is felcsap cenzornak

 Addig sem tétlenkednek, amíg a nemzetközi áramlatban maradnak: a napokban közölte a The Moscow Times, hogy a Google orosz hatósági kérésre cenzúrázni kezdte a helyi fogyasztók számára elérhető tartalmakat. A keresőóriás nem csak ebben hajtott fejet Putyinék előtt, külön elvárásra átrajzolják térképükön a Krím-félsziget határait is, úgy hogy a terület Oroszországhoz tartozzon .
Szerző

Össztüzet zúdítottak Ferenc pápára

Publikálás dátuma
2019.02.11. 10:30
Miután Ferencet megválasztották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél nyitottabb pápa és Müller között
Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Újabb támadássorozat indulhat a katolikus egyházfő ellen, ezúttal épp volt munkatársa írt egy kiáltványt, melyben burkoltan Ferencet bírálja.
Ferenc pápa aligha csodálkozhat azon, hogy újabb fronton indult támadás vele szemben. Ezúttal azonban a teológiai kérdésekben mindenható Hittani Kongregáció volt prefektusa, Gerhard Ludwig Müller támadta őt burkoltan, az a bíboros, aki eddig – nyíltan legalábbis – nem tartozott ellenfelei közé. Gerhard Ludwig Müller közzétette hitbéli kiáltványát, amelyben úgy véli, teológiai kérdésekben egyre nagyobb zavar tapasztalható. A szombatra virradóra, több nyelven, angolul, németül és olaszul az internetre feltett szövegben a bíboros négy oldalon keresztül védelmezi az egyház tanítását. Szerinte az egyház tanítóhivatalának az a feladata, hogy megvédje a híveket azoktól a befolyásoktól, amelyek hitüket gyengítik, illetve elbizonytalanítják őket, s visszataláljanak a régi gyökerekhez. A Hittani Kongregáció Ferenc pápa által elbocsátott prefektusa szövegében azt írta, Jézus Krisztus közvetített Isten és az emberek között. Kiáltványában megvédte a papi nőtlenség, a cölibátus intézményét. Szerinte az egyháznak nincs joga ahhoz, hogy a papság szentségét nőknek is adományozza, ezért a cölibátus örök. Úgy véli, ha ebben egyesek a nők diszkriminációját látják, az csak azt jelzi,  hogy akik ezt feltételezik, nem értik meg a szentség lényegét, nevezetesen nem a földi hatalomról, hanem Krisztus megjelenéséről van szó. Gerhard Ludwig Müller a korábbi vitákat nem említve ismételten hangoztatta, hogy az elváltak és újraházasodottak, illetve a nem katolikus vallásúak nem részesülhetnek az oltáriszentségben. Bírálta azokat a főpapokat, akik inkább politikusként, mintsem a hit őrzőiként lépnek fel. Ez Ferenc pápának szólhatott, aki szinte minden megnyilatkozásában a menekültek befogadására int. A bíboros antikrisztusi fordulatnak nevezi, ha egy lelkipásztor nem a katolikus igazságot tanítja a híveknek. A bíboros közölte, hogy az egyház több püspöke, papja és laikus tagja kérésére írta a „kinyilatkozás igazságáról szóló nyilvános tanúságtételét, mert lelkipásztorként ez kötelessége az egyházon belül tapasztalható egyre nagyobb zavarodottság miatt”. Felszólítja a katolikusokat, Krisztus útját kövessék, ha követik parancsait, az örök élet vár rájuk. Ha nem, akkor „Isten ellen dönthetnek”. Vélhetően nem véletlen, hogy Müller bíboros néhány nappal Ferenc pápa és az Al Azhar egyetem főimámja által aláírt dokumentum megszületése után tette közzé felhívását. A katolikus egyház és a muzulmán vallás kapcsolatában mérföldkőnek számító dokumentum megszületését ugyanis komoly fenntartásokkal fogadták a konzervatívok. Ezt jelzi, hogy pénteken Athanasius Schneider, a kazahsztáni Asztana segédpüspöke bírálta a közös katolikus-muzulmán nyilatkozatot. Mint fogalmazott, a kereszténység az egyedüli Isten által akart vallás. A dokumentum szerinte szembe megy az istenemberséggel. A szövegnek elsősorban azt a kitételét támadta, amely vallási, nembéli, nemzeti, etnikai és nyelvi pluralizmust hirdet. Elképzelhető, hogy a következő napokban újabb pápaellenes kiáltványok látnak napvilágot. A Gerhard Ludwig Müller által írt bírálatnak voltak előzményei. Müllert még 2012-ben honfitársa, XVI. Benedek nevezte ki. Teológiai kérdésekben hasonló álláspontot képviselt a két német főpap. Miután azonban 2013-ban Ferencet választották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél jóval nyitottabb pápa és Müller között. Elsősorban az elváltak és újraházasodottaknak való szentségek kiszolgáltatása terén akadtak nézetkülönbségeik. Müller ugyanis úgy vélte, erre kizárólag akkor van mód, ha az új pár „önmegtartóztató” életvitelt folytat, a pápa azonban nem értett egyet vele. 2014-ben Müller is aláírta azt a dokumentumot, amelyben 13 bíboros aggodalmát fejezte ki az egyházban tapasztalható folyamatok miatt. Müller volt a felelős a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények felderítéséért. 2017 februárjában tagadta a vádat, amely szerint a katolikus egyház megpróbálta eltussolni ezeket az ügyeket. Ám több eset nem éppen kijelentésének igazát erősítette meg. 2017 júliusában feltételezhetően azért váltotta le Ferenc pápa a Hittani Kongregáció éléről, mert úgy vélte, nem lép fel megfelelően a szexuális bűncselekményeket elkövetett papok ellen. Nagy visszhangot keltett az is, hogy Ferenc pápa – még Müller elbocsátása előtt – menesztette Müller három közvetlen munkatársát. A német főpap egy 2017 májusi interjúban hangot is adott ellenérzéseinek.
Ő is támadta Athanasius Schneider A kazahsztáni segédpüspöknek az Abu Dzabiban a pápa által aláírt nyilatkozat nem tetszett