Gyorsan, valami ütőset!

Akár ironizálhatnék is azon, hogy egy magát kereszténydemokratának nevező miniszterelnök láthatóan nincs tisztában a jézusi mondással: „Szegények mindig lesznek veletek”. Ehhez képest Orbán Viktor a 21. évértékelőjén azt mondta lelkes hallgatóságának (nekik mondjuk bármit mondhatott volna, ugyanúgy lelkesedtek volna érte; számomra mindig megdöbbentő, ha azt látom: egy politikusért rajonganak csillogó szemmel, az illető ajkán csüngve magukat amúgy öntudatos választónak gondoló, felnőtt emberek, de ez legyen az én bajom), hogy a célja a szegénység teljes felszámolása Magyarországon. Könnyen beláthatja bárki, hogy ez lehetetlen, nálunk sokkal jobban szervezett, gazdagabb országokban is vannak szegények, vannak hajléktalanok – legfeljebb kevesebbet zaklatják őket az utcán, mint idehaza.

De nem csak kampányidőszak van, a Fidesz el is számolta magát a túlóratörvénnyel: a Medián felmérését a félmillió elveszített szavazóról még ott is komolyan veszik, hiába tagadják egyébként. Szóval nagyot, látványosat kellett bejelenteni. Az intézkedéscsomagot lapunkban is többen elemezték többféle szemszögből, én röviden csak a középiskolásoknak kínált kétszer kéthetes nyelvtanfolyamra térnék ki, mert ez mutatja a legjobban azt a valószínű kapkodást, amivel a jól hangzó ígéretgyűjteményt összerakták. Élő ember meg nem tudja mondani jelenleg, hogy fog működni, hova mehetnek majd, milyen nyelvterületre, milyen külföldi nyelviskolákkal kötnek majd megállapodást. (Ráadásul bárki, aki valaha tanult idegen nyelvet, tudhatja, hogy egy ilyen nyelvtanfolyamnak csak akkor van értelme, ha a diák egy már megszerzett, viszonylag széles alapszókincset használhat az idegen nyelvi környezetben. A hazai nyelvtanulás problémáinak megoldásáról pedig eközben szó sem esett.)

De most be kellett jelenteni pár blikkfangos dolgot, mert a Fidesz úgy érezte, kicsúszott a kezéből a kezdeményezés. Emellett meg kellett szabni az irányt az ellenzék diszkreditálásához is az EP-kampányban. „Vörös-náci koalícióról” azért még nem beszéltek eddig fideszes politikusok sem. Biztosak lehetünk benne, hogy mostantól ez a szókapcsolat állandó eleme lesz minden megszólalásuknak.

Végül: mindig is utáltam az „Orbán Viktor fél a néptől!”, „A hatalom fél a néptől!” színvonalú politikai megállapításokat, de azért tényleg megdöbbentő volt látni azt az igyekezetet, amely pénzt (a miénket természetesen), energiát, emberi erőt nem spórolva próbálta a lehetséges legkisebb zavaró tényezőt is (értsd: maroknyi, senkire veszélyt nem jelentő ellentüntető, esetleg egy-két O1G transzparens magasba emelése) kiiktatni a miniszterelnök vagy a Fidesz vezetőinek látóteréből. Így még a (ki)válogatott híveknek is több száz méteres kerülőket kellett tenniük, többlépcsős beléptetésen kényszerültek átesni. Kíváncsi lettem volna, hogy az ő fejükben mindez hogyan csapódott le. A szerintük mindenki által imádott népvezért miért kell ilyen erősen védeni?