Veszélybe kerülhet a sajtószabadság: az ET megint elővette Magyarországot

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:09
Fotó: Népszava
A magyarországi hatóságok tartsák tiszteletben, támogassák és segítsék elő a sajtószabadságot. Vizsgálják felül a törvényeket és a gyakorlatot, hogy egy olyan környezet jöhessen létre, amelyben a média az indokolatlan kormányzati befolyástól és beavatkozástól mentesen, szabadon tud működni.
Ezt követeli 12 nemzetközi szakmai szervezet, amelyek együttműködnek az Európa Tanácsnak (ET) az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platformjával. “Veszélybe kerülhet a demokrácia: fenyegetések és támadások a sajtószabadság ellen Európában” című éves jelentésüket kedden hozták nyilvánosságra. A dokumentum szerint a hidegháború befejezése óta a sajtószabadság még soha nem volt olyan sérülékeny a kontinensen, mint most. A szervezetek általános jelenségnek tartják, hogy 2018-ban az újságírók ellen elkövetett erőszakos cselekmények büntetlenek maradtak, a szakma jogvédelme fokozatosan gyengült és zsugorodott a sajtó lehetősége arra, hogy elszámoltassa a kormányt és a hatalmon lévőket. A beszámoló külön foglalkozik négy országgal: Magyarország mellett Olaszország, Oroszország és Törökország médiahelyzetét értékeli. A jelentés megállapítja, hogy a kormány meghatározó befolyást szerzett a média jelentős része fölött az Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta zajló átalakítások eredményeként. A kevés független sajtótermék számos akadállyal szembesül: nincs, vagy nagyon kevés a reklámbevételük, a tevékenységüket jogszabályokkal próbálják korlátozni, a független újságírókat nyilvános kampányokkal igyekeznek lejáratni. A beszámoló megemlíti “az ismert oknyomozó újságírót”, az indexes Dezső Andrást, akit hároméves börtönbüntetéssel fenyegettek, valamint Bayer Lilit, az amerikai Politico hírportál európai kiadásának riporterét, akit Kovács Zoltán kormányszóvivő folyamatosan támad a közösségi médiában és blogbejegyzéseiben. Az értékelés bírálja a magyarországi közszolgálati médiát, amely “erőteljesen központosított és kormánypárti”. Ennek alátámasztására szóba hozza az április 8-i parlamenti választásokat kísérő rendkívül kiegyensúlyozatlan tudósításait. A jelentés leszögezi: 2018 novemberében egy hatalmas jobboldali média konglomerátumot hoztak létre a miniszterelnök közeli szövetségesének az irányítása alatt. A megalakulás körülményeit övező homály, valamint az a tény, hogy a vagyonátadást nem követte semmiféle ellenőrzés, és még a magyar versenyhatóság sem vizsgálhatta, arról győzte meg a nemzetközi szervezeteket, hogy jogosak a magyarországi médiapluralizmussal kapcsolatos aggályok.

Így rendezi át az EU erőviszonyait a választás - izmosodnak a reformellenesek

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:00

Fotó: Frederic Florin / AFP
Ha a "lázadók" megszerzik a mandátumok egyharmadát, érdemben lassíthatják az Uniót.
A mandátumok mintegy harmadát szerezhetik meg az Európa-ellenes pártok a május végén esedékes európai parlamenti választás során. Ez derült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations – ECFR) felméréséből, amelyet ezen a héten tesznek közzé. E csoportnak az a legfőbb célja, hogy kisiklassa Emmanuel Macron francia elnök reformjait. A hét európai fővárosban működő, 2007-ben alapított, berlini központú szervezet kutatása szerint a jobboldali radikális pártok 132 mandátumot szerezhetnek meg, ami 19 százalékos szavazati arányt jelent. Ehhez hozzájöhet a konzervatív euroszkeptikusok (a jelentés ehhez sorolja például a lengyel, illetve a magyar kormánypártot, a svéd demokratákat) mintegy 9 százaléka. Az előbbi csoportban elsősorban Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártja, a Liga mutat jelentős erősödést, hiszen 2014-hoz képest 23 százalékkal többen voksolhatnak rá, de koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) is 10 százalékot javít előző eredményéhez képest. (Azon azért erősen lehet vitatkozni, hogy az M5S-t a szélsőjobb között tüntetik fel. A jelentésben e pártok közé sorolják a magyarországi Jobbikot is.) A kutatás megállapítja, a szélsőséges pártok most először szerezhetnek annyi mandátumot, amely – legalábbis papíron – elegendő ahhoz, hogy lelassítsák az unió működését. A dokumentum utal arra, hogy Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke „új európai tavaszra” készül, ezért szövetséget akart létrehozni Orbán Viktorral, illetve Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. A tanulmány szerint az EP választás után megerősödhetnek azok az erők, amelyek nemzetállamokban és nem „több Európában” gondolkodnak. Amennyiben az Európa-ellenes erők megszerzik a mandátumok harmadát, úgy a szélsőségesek az Európai Tanács döntéshozatalát is befolyásolhatják – véli a dokumentum -, s megakadályozhatják fontos, az Európai Unió jövőjét is meghatározó intézkedések, reformok elfogadását. A jelentés szerint a 2016-os Brexit-referendumot követően megerősödtek azok az erők, amelyek elutasítják a status quót az Európai Unióban.
Más irodák felmérései is megerősítik az ezen iroda elemzésében foglaltakat. Ugyanakkor a tapasztalat alapján az Európa-, vagy Macron-ellenes erőket nem lehet egy tömbnek tekinteni, s meglepő lenne, ha ezek a pártok - Matteo Salvini vágyainak megfelelően - egy frakciót alakítanának. Jelenleg három képviselőcsoportba tömörülnek ezek a politikai erők.

Új csillagháborús tervvel készülhet Kína és Oroszország

Publikálás dátuma
2019.02.12. 07:51
A Szojuz MS10 fellövése. Képünk illusztráció
Fotó: Kirill Kudrjacsev / AFP
A két nagyhatalom már most is számon tartja a Föld körül keringő összes műholdat, és azon dolgoznak, hogy űrfegyverkezésben is utolérjék az Egyesült Államokat.
Kína és Oroszország lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére - állapította meg elemzésében az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA), amely Biztonsági kihívások a világűrben címmel tette közzé jelentését hétfőn. A legfontosabb amerikai katonai hírszerző szervezet azokat a világűrrel kapcsolatos fegyverkezési programokat vizsgálta meg, amelyek álláspontja szerint kihívást jelenthetnek az Egyesült Államoknak vagy szövetségeseinek.
A tanulmány megállapítja, hogy az Egyesült Államok világűrben még meglévő előnyét - amely a katonai, kereskedelmi és polgári célú feladatok világűrből történő védelmére vonatkozik - egyre több kihívás éri, mivel egyre több állam és kereskedelmi vállalkozás képes műholdak létrehozására, felbocsátására, a világűr feltárására és emberek űrutazásának lebonyolítására. Ezek az új eredmények azonban nemcsak új lehetőségeket, hanem új kockázatokat is hordoznak - szögezi le az elemzés. A DIA úgy véli: "Néhány külföldi kormányzat olyan képességeket fejleszt ki, amelyek fenyegetést jelentenek másokra, akik szintén használják a világűrt." A katonai hírszerzés ezzel kapcsolatban Kínát és Oroszországot nevezi meg. a kínai és az orosz katonai doktrína a DIA szerint már önmagában is jelzi, hogy e két állam számára a világűr a modern háború és elhárítás fontos terepe, egyik eszköze az Egyesült Államok és szövetségesei katonai hatékonysága csökkentésének, és a két ország máris erőteljes fejlesztéseket hajtott végre.
Jelentésük példaként említi a világűrbe telepített hírszerző, megfigyelő és felismerő rendszereket, valamint a már meglévő hordozórakéták és műholdas navigációs szisztémák tökéletesítését.
A DIA hangsúlyozza, hogy az űrbe telepített kínai és orosz megfigyelő rendszerek képesek felkutatni, követni és pontosan leírni a Föld körül keringő valamennyi műholdat. A jelentést összeállító hírszerzők megjegyzik azt is: mind Kína, mind Oroszország erőteljesen fejleszti zavaróeszközeit és a kibertérben meglévő képességeit, irányított energiájú fegyvereit és földi telepítésű műholdelhárító rakétáit.

Az amerikaiak kezdték el

A csillagháborús doktrína nem új, ám először az amerikaiak alkalmazták: Ronald Reagan elnök 1983-ban jelentette be A hivatalosan Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek (SDI) nevezett programot, melynek lényege az lett volna, hogy egy földre és az űrbe telepített védelmi rendszer segítségével globális pajzsot alkottak volna tömeges rakétatámadások ellen. Az árában is csillagászati katonai program végül csak részleteiben, technológiai újítások formájában valósult meg, de mult-kor.hu cikke szerint már a terv is hozzájárult a fejlesztésekkel lépést tartani nem tudó Szovjetunió felbomlásához.
Szerző