Veszélybe kerülhet a sajtószabadság: az ET megint elővette Magyarországot

Publikálás dátuma
2019.02.12 08:09
Fotó: Népszava
A magyarországi hatóságok tartsák tiszteletben, támogassák és segítsék elő a sajtószabadságot. Vizsgálják felül a törvényeket és a gyakorlatot, hogy egy olyan környezet jöhessen létre, amelyben a média az indokolatlan kormányzati befolyástól és beavatkozástól mentesen, szabadon tud működni.
Ezt követeli 12 nemzetközi szakmai szervezet, amelyek együttműködnek az Európa Tanácsnak (ET) az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platformjával. “Veszélybe kerülhet a demokrácia: fenyegetések és támadások a sajtószabadság ellen Európában” című éves jelentésüket kedden hozták nyilvánosságra. A dokumentum szerint a hidegháború befejezése óta a sajtószabadság még soha nem volt olyan sérülékeny a kontinensen, mint most. A szervezetek általános jelenségnek tartják, hogy 2018-ban az újságírók ellen elkövetett erőszakos cselekmények büntetlenek maradtak, a szakma jogvédelme fokozatosan gyengült és zsugorodott a sajtó lehetősége arra, hogy elszámoltassa a kormányt és a hatalmon lévőket. A beszámoló külön foglalkozik négy országgal: Magyarország mellett Olaszország, Oroszország és Törökország médiahelyzetét értékeli. A jelentés megállapítja, hogy a kormány meghatározó befolyást szerzett a média jelentős része fölött az Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta zajló átalakítások eredményeként. A kevés független sajtótermék számos akadállyal szembesül: nincs, vagy nagyon kevés a reklámbevételük, a tevékenységüket jogszabályokkal próbálják korlátozni, a független újságírókat nyilvános kampányokkal igyekeznek lejáratni. A beszámoló megemlíti “az ismert oknyomozó újságírót”, az indexes Dezső Andrást, akit hároméves börtönbüntetéssel fenyegettek, valamint Bayer Lilit, az amerikai Politico hírportál európai kiadásának riporterét, akit Kovács Zoltán kormányszóvivő folyamatosan támad a közösségi médiában és blogbejegyzéseiben. Az értékelés bírálja a magyarországi közszolgálati médiát, amely “erőteljesen központosított és kormánypárti”. Ennek alátámasztására szóba hozza az április 8-i parlamenti választásokat kísérő rendkívül kiegyensúlyozatlan tudósításait. A jelentés leszögezi: 2018 novemberében egy hatalmas jobboldali média konglomerátumot hoztak létre a miniszterelnök közeli szövetségesének az irányítása alatt. A megalakulás körülményeit övező homály, valamint az a tény, hogy a vagyonátadást nem követte semmiféle ellenőrzés, és még a magyar versenyhatóság sem vizsgálhatta, arról győzte meg a nemzetközi szervezeteket, hogy jogosak a magyarországi médiapluralizmussal kapcsolatos aggályok.

Trump: Ellenségeink már a világűrben vannak

Publikálás dátuma
2019.02.20 07:18
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Az amerikai elnök utasította a Pentagont, hogy dolgozza ki az űrhaderő felállításához szükséges törvényjavaslat részleteit.
„Készen kell állnunk” – fogalmazott Trump, miközben az Ovális Irodában aláírta a Pentagonnak címzett elnöki rendeletet. Leszögezte, hogy a kormányzat számára
„az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés”.
Az aláírás után újságíróknak azt fejtegette, hogy
„az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem.”
Álláspontja szerint az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – „inkább országunk védelméről beszéljünk”. Az űrhaderő felállításának tervét az elnök 2018 júniusában – az Egyesült Államok Nemzeti Űrtanácsa ülése előtt – jelentette be, hangsúlyozva, hogy az öt másik haderőnemtől elkülönülő, de azzal egyenrangú haderőnemet kell létrehozni. A végső döntés a kongresszusé, amelynek meg kell szavaznia az amerikai hadsereg átszervezését. Az Egyesült Államok hadseregének fegyvernemei: a szárazföldi hadsereg, a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a parti őrség. Ehhez csatlakozik majd egyenrangúként az űrfegyvernem. Elemzők szerint ilyen jelentőségű átalakítás az amerikai hadseregen belül 1947-ben történt, amikor a légierő vált önálló fegyvernemmé. A tervek szerint az űrhaderő eleinte a légierő keretei között létrehozott parancsnokság lesz, majd a kongresszus hozzájárulása után válik önálló haderőnemmé. Ennek menetrendjéről az elnöki rendelet nem ejt szót. Az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai tulajdont, az amerikai eszközöket a világűrben. Ennek egyik módja a támadásokkal szemben ellenállóbb műholdak építése, vagy a műholdakat többször felhasználható hordozórakéták alkalmazása. Emellett megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben. Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet. Egyes kommentárok úgy vélik, hogy Donald Trump militarizálni akarja a világűrt. A Space News című szaklap tavaly – az űrhaderő létrehozásának bejelentése után – közzétett egyik elemzése szerint azonban ez már évtizedekkel korábban megtörtént. A Dwight Eisenhower elnök idején az űrkutatási és űrrepülési hivatalt (NASA) létrehozó 1958-as űrtörvény ugyanis csakis a civil űrtevékenységet adta a NASA kezébe, a katonai jellegű űrtevékenységet a Pentagonhoz utalta. A tárcán belül működik is egy olyan hivatal, amely összefogja és irányítja a különböző fegyvernemeknél folyó űrtevékenységet.
Szerző

Letartóztatták Macron tüntetőket verő biztonsági főnökét

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:59

Fotó: AFP/ Christope Archambult
Előzetes letartóztatásba vették kedd este Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve.
A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került. Alexandre Benallát és Vincent Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben. "Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés" - hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét. A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Alexandre Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak "semmilyen kapcsolatban" nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett. A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. 
Szerző