Halmai Katalin (Brüsszel);
Európai Tanács;sajtószabadság;
2019-02-12 08:09:47
Ezt követeli 12 nemzetközi szakmai szervezet, amelyek együttműködnek az Európa Tanácsnak (ET) az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platformjával. “Veszélybe kerülhet a demokrácia: fenyegetések és támadások a sajtószabadság ellen Európában” című éves jelentésüket kedden hozták nyilvánosságra.
A dokumentum szerint a hidegháború befejezése óta a sajtószabadság még soha nem volt olyan sérülékeny a kontinensen, mint most. A szervezetek általános jelenségnek tartják, hogy 2018-ban az újságírók ellen elkövetett erőszakos cselekmények büntetlenek maradtak, a szakma jogvédelme fokozatosan gyengült és zsugorodott a sajtó lehetősége arra, hogy elszámoltassa a kormányt és a hatalmon lévőket. A beszámoló külön foglalkozik négy országgal: Magyarország mellett Olaszország, Oroszország és Törökország médiahelyzetét értékeli.
A jelentés megállapítja, hogy a kormány meghatározó befolyást szerzett a média jelentős része fölött az Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta zajló átalakítások eredményeként. A kevés független sajtótermék számos akadállyal szembesül: nincs, vagy nagyon kevés a reklámbevételük, a tevékenységüket jogszabályokkal próbálják korlátozni, a független újságírókat nyilvános kampányokkal igyekeznek lejáratni. A beszámoló megemlíti “az ismert oknyomozó újságírót”, az indexes Dezső Andrást, akit hároméves börtönbüntetéssel fenyegettek, valamint Bayer Lilit, az amerikai Politico hírportál európai kiadásának riporterét, akit Kovács Zoltán kormányszóvivő folyamatosan támad a közösségi médiában és blogbejegyzéseiben.
Az értékelés bírálja a magyarországi közszolgálati médiát, amely “erőteljesen központosított és kormánypárti”. Ennek alátámasztására szóba hozza az április 8-i parlamenti választásokat kísérő rendkívül kiegyensúlyozatlan tudósításait.
A jelentés leszögezi: 2018 novemberében egy hatalmas jobboldali média konglomerátumot hoztak létre a miniszterelnök közeli szövetségesének az irányítása alatt. A megalakulás körülményeit övező homály, valamint az a tény, hogy a vagyonátadást nem követte semmiféle ellenőrzés, és még a magyar versenyhatóság sem vizsgálhatta, arról győzte meg a nemzetközi szervezeteket, hogy jogosak a magyarországi médiapluralizmussal kapcsolatos aggályok.