Németh Szilárd: Több ezer katonát tudunk azonnal a határra vezényelni

Publikálás dátuma
2019.02.14. 07:17

Fotó: Tóth Gergő
A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, jelenleg a technikai és a jogi határzár segítségével távol tudjuk tartani a „bevándorlók tömegeit”.
A Közös akarat művelet keretében sokáig együtt járőröztek a honvédek a rendőrökkel a déli határok mentén. Ma már kisebb létszámmal, speciális feladatokban vannak jelen a határon katonáink: mélységi felderítést végeznek, illetve a hajózási útvonalakat ellenőrzik – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Németh Szilárd. Hozzátette:
„jelenleg a technikai és a jogi határzár segítségével távol tudjuk tartani a bevándorlók tömegeit határainktól, de ha a helyzet azt kívánja, akkor több ezer katonát tudunk azonnal a határra vezényelni.”

Szerző

Tiborcz-botrány: eltűnt egy feljelentés

Publikálás dátuma
2019.02.14. 06:45

Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból – ismerte el lapunknak a technológiai minisztérium. Az ügyészség közben elvesztett egy irat.
„Bölcs döntés, amely megoldja az Európai Unió problémáját, de a magyar adófizetőkét nem.” Ezt nyilatkozta Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Népszavának, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy – miként azt tegnap megírtuk –, az Orbán-kormány visszavonja a Brüsszelnek kifizetésre kiküldött számlák közül a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető, botrányos körülmények között odaítélt Elios-beruházások tételeit. Nyilatkozatával Gräßle arra utalt, hogy az uniós intézményrendszernek már nem kell hivatalból foglalkoznia a visszaélés-sorozattal, ettől azonban a magyar államot ért 13 milliárdos kár még nem lesz kisebb. Lapunk információi szerint a kormányzat további lépéseket is tehetett azért, hogy kimentse Tiborczot az eljárások alól. Ebbe a körbe sorolható, hogy az ügyészség „nem találja” azt a feljelentést, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tett tavaly az Elios-ügyben a hatóságok bűnpártolásnak tűnő magtartása miatt ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés gyanújával. Úgy tudjuk, az ORFK a följelentést 2018. augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította, ott viszont úgymond nyoma veszett. Jávor érdeklődése nyomán az elmúlt napokban sem az ügyszám, sem a feljelentő neve, sem az Elios név alapján nem tudtak ráakadni. Mint emlékezetes, egy másik, az Elios és a pályázatok kiírója közötti összeférhetetlenség és összejátszás ügyében az LMP által tett följelentés már eredménytelennek bizonyult, azt a nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva zárták le. A Jávor által indított másik eljárásban viszont azt kellene vizsgálni – szintén az OLAF, vagyis az EU által részletesen dokumentál esetekben –, hogy megvalósult-e a bűnpártolás vagy más hivatali visszaélés a kedvezményezett önkormányzatok, illetve a megbundázott pályázatokról a Tiborcz-cég számára kedvezően döntő Miniszterelnökség részéről. Közben egyre érdekesebb az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációja. Kedden a tárca még csak azt ismerte el, hogy voltak olyan tételek, amelyek kikerültek az elszámolásból. Tegnap viszont arra a kérdésünkre, hogy csak Elios-os számlákat nem küldenek ki Brüsszelbe, vagy más tételeket sem, a minisztérium azt közölte: „Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal.” Vagyis a tárca közvetve elismerte, valóban visszatartanak Elios-számlákat. Arra viszont már nem válaszoltak, hogy ha a magyar rendőrség mindent rendben talált a Elios közbeszerzései körül, miért kellett mégis kivenni utólag az uniós finanszírozás köréből ezeket.

Update: Nincs újabb Elios-nyomozás

Az ügyészség – lapunk csütörtöki cikkére reagálva - „valótlan híresztelésnek” nevezte, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének az Elios-botrány kapcsán hivatali visszaélés ügyében tett feljelentése elveszett volna. A Központi Nyomozó Főügyészség lapunknak azt írta: Jávor február eleji érdeklődése nyomán február 6-án levelet küldtek a politikusnak, amelyben jelezték, hogy – mivel egy korábbi, hasonló tárgyú feljelentéshez képest (amelyet elutasítottak) „újabb adat vagy bizonyíték nem merült fel”, ezért az EP-képviselő feljelentésének érdemi elbírálására nem került sor. Az ügyészség levele a szerdai napon, cikkünk megírása után érkezett meg Jávor irodájába. 

Témák
Elios Tiborcz
Frissítve: 2019.02.15. 12:38

Már a strasbourgi bíróságnál van az MTVA-székháznál történtek ügye

Publikálás dátuma
2019.02.14. 06:43

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
Tizenhárom képviselő nyújtott be keresetet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán az MTVA székházánál történtekkel kapcsolatban, a beérkezett panaszokat nagyon gyorsan regisztrálták, ami azt jelentheti, hogy a bíróság megfontolásra érdemesnek tartja a benne foglaltakat.
Mindezt Karsai Dániel ügyvéd mondta el az Indexnek. Az ellenzéki képviselők szólásszabadsághoz fűződő emberi jogaik sérelme miatt fordultak a strasbourgi bírósághoz. Az ügyvéd szerint nemcsak arra van még idő, hogy a Strasbourgban összevont indítványhoz további, a közmédia székházában nyilatkozati lehetőséget nem kapott ellenzéki országgyűlési képviselők (összesen 17-en jártak ugyanis a közintézményben) csatlakozzanak az indítványhoz saját panaszukkal, de az ügyet további jogsérelmeket firtató panaszokkal is kiegészíthetik, miután a magyar nyomozati szervek elutasították az érintettek mentelmi jogainak sérelmére, illetve hivatalos személy elleni erőszak miatt tett bejelentéseit. Az eljárás független a hazai büntetőeljárásoktól, amelyek közül a képviselők sérelmére történt feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, sőt jogosnak mondta ki az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen december közepén az MTVA székházban alkalmazott erőszakot, miközben ismeretlen tettesek ellen ellen nyomozást rendelt el „a közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete és más bűncselekmények gyanúja miatt”. A képviselők a feljelentés elutasítása ellen panasszal élhetnek az ügyészségen, illetve pótmagánvádlóként léphetnek fel a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt benyújtva. Ha viszont már minden magyarországi jogorvoslatot kimerítettek, úgy akár további strasbourgi panasszal, azaz decemberi beadványuk kiegészítésével is kárpótlást kérhetnek a nemzetközi jogi fórumon. Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő került kapcsolatba még decemberben a strasbourgi tapasztalattal rendelkező jogásszal, aki elvállalta az érintettek képviseletét. Az MSZP választmányának elnöke az Indexnek azt mondta, szeretné elérni, hogy mihamarabb valamennyi érintett képviselőtársa a nemzetközi bírósághoz forduljon, mert szerinte a példátlan decemberi jogsértések precedensértékű nemzetközi ítéletet eredményeznek majd, miközben Magyarországon emiatt nem is, inkább ellenük nyomoznak a hatóságok.   "Nyilvánvaló, hogy nem mi, hanem ellenünk követtek el jogsértést, akárhogyan is akarja ezt eltussolni a hatalom. Ráadásul ami az MTVA székházában történt, egy uniós országban, Európa közepén példátlan" - mondta Kunhalmi, azt is hozzátéve, azért szervezi, hogy nemcsak ebben az ügyben, hanem a magyarországi jogorvoslati utakat kimerítve az MTVA-székházban történt incidensek, sőt Kövér László fideszes házelnök december 12-i ülésnapot érintő büntetései miatt is együtt, egységben lépjenek fel Strasbourgban, mert így az európai közvélemény is nagyobb eséllyel figyel fel arra, mi folyik Magyarországon. Kunhalmi a nemzetközi pernek azért is tulajdonít nagy jelentőséget, mert el lehet képzelni, ha velünk szemben így lépnek fel, ezt meg merték tenni, akkor egy képviselői jogokkal nem rendelkező állampolgárral miként bánnak. Azt egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor lesz érdemi eredmény Strasbourgban, az ügy ugyanis még nem kapott sürgősséget, de az eset jelentősége, a képviselői jogsérelmek súlyossága miatt Karsai Dániel szerint még ez is megtörténhet. A strasbourgi beadványokat ugyan a képviselők egyenként nyújtották be, de ott egyesítették az ügyeket, így közös ügyszámot is kaptak. Mint elmagyarázta: az emberi jogi bíróság egyéni panaszjog alapján működik, így beadványaikban is egyéni eseteiket ismertetik az érintettek. Ám az egységes, hogy a képviselők a szólásszabadságuk megsértésére hivatkoznak: "az elhíresült öt pont, de már maga az, hogy bementek az MTVA székházába is egy szimbolikus szólás volt, tiltakozni akartak az ellen, ahogy a közmédia működik” - magyarázta a jogsérelem lényegét az ügyvéd, hozzátéve, ami azóta történt és történik Magyarországon, az pedig a joggal való visszaélés iskolapéldája.  A strasbourgi eljárások akár két-három évig is eltarthatnak, de  
az ítélet akár komoly kártérítés megfizetésére is kötelezheti a magyar államot.

Szerző