Meghallgatták az Európai Főügyészség élére pályázókat

A francia Jean-Francois Bohner és a német Andrés Ritter mellett a román Laura Codruta Kövesi pályázik az uniós vádhatóság élére: a szervezet évente több tízmilliárd euró elköltésének tisztaságát segíti elő. Magyarország kimarad.

„Ha volna már Európai Főügyészség, és Magyarország a tagja lenne, akkor az Elios-ügynek biztosan a végére járnának.” Ezzel a példával szemléltette a minap egy brüsszeli rendezvényen Carl Dolan, a Transparency International nemzetközi szervezet európai irodájának vezetője, hogy mi szükség az új uniós intézményre.

Nos, az Európai Főügyészség (EPPO) hamarosan feláll, de Magyarország nem lesz a tagja. Az Orbán-kormány szerint működése csorbítaná az ország szuverenitását, s ily módon sértené az alkotmányt. Ezzel szemben az EU 22 tagállama már bejelentette, hogy csatlakozni fog a hivatalhoz.

Az EPPO megalakulásának fontos állomása volt, hogy az Európai Parlament két szakbizottsága kedd délután meghallgatta azt a három jelöltet, akik közül - a kormányokkal karöltve - kiválasztják a hivatal első vezetőjét. Az Európai Főügyész posztjáért a francia Jean-Francois Bohnert, a német Andrés Ritter és a román Laura Codruta Kövesi versengenek. A helyzet különösen kiélezetté vált azután, hogy a bukaresti kormány megpróbálta megakadályozni Codruta Kövesi jelöltségét, akit vitatott körülmények között tavaly menesztettek a nemzeti antikorrupciós ügyészség éléről. A kemény lobbizásnak meg is lett az eredménye: a francia pályázó mögé, a második helyre szorult a több száz korrupt politikust és köztisztviselőt rács mögé juttató román ügyész a 27 kormány által megjelölt rangsorban.

Meghallgatásán Laura Codruta Kövesi sok kérdést kapott a hazai tapasztalatairól, míg a román kormánypártokhoz tartozó EP-képviselők megpróbálták kétségbe vonni a szakértelmét és függetlenségét. „Független voltam. Az eredményeim önmagukért beszélnek. Különféle pártok tagjai ellen nyomoztunk” - válaszolta a vádakra.

Az Európai Parlament állampolgári bizottsága szerdán szavaz a maga jelöltjéről, s ha az nem ugyanaz lesz, mint a tagállamoké, akkor további tárgyalásokon kell dönteni az első vezető személyéről.

Az előreláthatóan 2020 végétől működőképes Európai Főügyészség feladata az lesz, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja. A statisztikák szerint a tagállamok évente több tíz milliárd euró áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Ennek többszörösét teszi ki a felzárkóztatásra szánt források szabálytalan felhasználása. Jelenleg csak a nemzeti hatóságok vizsgálhatják ki az ilyen ügyeket, és mint a magyarországi példák bizonyítják, sokszor elmarad a bűnösök felelősségre vonása. Ráadásul a hazai ügyészek kezében kevés eszköz van a határokon átnyúló, nagy léptékű bűncselekmények elleni küzdelemhez. A meglévő uniós szerveknek, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az EU Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs arra lehetősége, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítsanak a tagállamokban. Az OLAF a vizsgálati eredményeit átadja az illetékes nemzeti hatóságoknak, amelyek azután eldöntik, hogy a hivatal által feltárt bizonyítékok alapján megkezdik-e a büntetőeljárást vagy sem. Jelenleg az Európai Csalás Elleni Hivatal ajánlásainak kevesebb, mint a fele vezet el vádemeléshez. Magyarország ebből a szempontból az uniós átlagon van.

Az Európai Ügyészség a feladatkörét meghatározó EU-rendelet szerint nyomozhat, vádhatósági eljárást folytathat és a vádlottakat bíróság elé állíthatja a 10 ezer eurót meghaladó, uniós pénzeket érintő csalások és a 10 millió eurónál nagyobb kárt okozó áfacsalások esetében. Az EPPO-nak szorosan együtt kell működnie a tagállamok bűnüldöző hatóságaival, valamit az Eurojusttal és az EU bűnüldöző ügynökségével, az Europollal.

Az Európai Főügyészség kétszintű hivatal lesz: központi és nemzeti szinten működik majd. Az intézmény luxemburgi központjában fog dolgozni az Európai Főügyész és a 22 Európai Ügyész, akiket a részes tagállamok jelölnek a tisztségre. Az úgynevezett Európai Delegált Ügyészek az adott tagállamokban dolgoznak. Nekik kell a nyomozást és a vádhatósági eljárást lefolytatniuk, együttműködve a helyi hatóságokkal. Tevékenységüket a központból koordinálják és ellenőrzik. A delegált ügyészek dolgozhatnak nemzeti ügyészként is, de amikor az Európai Főügyészség mandátuma alapján járnak el, akkor a munkájukat a nemzeti ügyészségtől teljesen függetlenül kell ellátniuk.

Nagy kérdés, hogy mi lesz az EPPO-ból kimaradó tagállamokkal. Korábban felmerült, hogy ezek az országok jussanak nehezebben uniós forrásokhoz a következő költségvetésben, de a javaslattevő Európai Bizottság végül elvetette az ötletet. A 2021-27 közötti büdzséről szóló vitákban időről időre felmerül, hogy meg kellene szigorítani számukra a támogatásfelhasználás szabályait, vagy esetleg új feltételeket támasztani velük szemben.