Megszüntették a nyomozást Gruevszki ügyében

Publikálás dátuma
2019.02.27. 15:27

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A rendőrség azt írja, hogy a volt macedón miniszterelnök érvényes, utazásra jogosító okmányokkal rendelkezett, továbbá a schengeni övezetbe történő beléptetése is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt.
A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Nikola Gruevszki mind a magyar–szerb államhatáron történő belépéskor, mind pedig az azt megelőző határátlépések során érvényes, utazásra jogosító okmányokkal rendelkezett, továbbá a schengeni övezetbe történő beléptetése is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt” – a 444.hu cikke szerint ezt írja a rendőrség a volt macedón miniszterelnök Magyarországra érkezése miatt indult nyomozást megszüntető határozatában. Az ügyben többen is feljelentést tettek embercsempészés és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen. Az eljárás megszüntetéséről szóló határozatot Vadai Ágnes is megkapta, a dokumentumot közzétette a Facebook-oldalán:
Nikola Gruevszki november 12-én menekült Magyarországra – a korábbi hírek szerint többek közt magyar diplomaták segítségével – ami után nem sokkal meg is kapta a menedékjogot hazánktól. Azóta interjút is adott Budapestről egy macedón tévének, amelyben azt mondta, azért menekült el hazájából, mert olyan információ jutott a tudomására, hogy a börtönben meg akarják gyilkolni. A volt kormányfő nem árulta el, hogyan menekült el Macedóniából, helyette azt üzente a szociáldemokrata kormánynak, hogy derítsék fel maguk annak részleteit.
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 15:31

Orbán kifektetné a magyar vállalatokat

Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:44

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A miniszterelnök szerint a magyar cégeknek is be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban pluszforrásokra lesz szükség.
A magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon – ezzel magyarázta Orbán Viktor, hogy úgynevezett kifektetési stratégiában, hazai cégek nemzetközi piacra léptetésén gondolkodnak. A miniszterelnök erről szerdán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén beszélt. Mint az MTI idézi, Orbán Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel a stratégia kidolgozására, melynek megvalósításához plusz (és feltehetően állami) forrásokra is szükség lesz majd.
A bejelentés mindenesetre más értelmezheti helyezi a Mészáros-óriáscégek feltőkésítését és tavalyi októberi központosítását is – az egyesülő Opus és Konzum ekkor magyar tőzsde  negyedik legnagyobb társaságává vált, a Világgazdaság pedig már nem sokkal a fúzió után arról írt, hogy a csoport hamarosan a nemzetközi piacra léphet. 
A beszéd második, már megszokottnak mondható nagy témája a bevándorlás volt: Orbán szerint a migráció eljesen át fogja alakítani a világot, amelyben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-ban már nem tudja – tette hozzá. A bevándorlás kockázatát külön kihangsúlyozta a jelenlévő gazdasági szereplőknek „nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni”. Az orbáni jóslatnak némileg ellentmond,  hogy a miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában elismerte, hogy a migráció nem jelent közvetlen veszélyt a magyar határon; február 24-i, sarm-al sejki látogatásán pedig aláírt egy, a menekültek támogatásáról, az uszítás elítéléséről szóló nyilatkozatot. Azt is Egyiptomban jelentette be, hogy Magyarország évi 1400 arab diáknak ad majd állami ösztöndíjat. 
Orbán Viktor kifejtette, az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy "kifektetési" - a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató - stratégia elkészítését.

Orbán még 11 évre tervez

A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy
  • Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé,
  • legyen az öt legversenyképesebb állam között,
  • álljon meg a népesedési hanyatlás,
  • építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét,
  • tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát,
  • sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget.
Utóbbi, hatodikként említett célhoz szükség van a paksi atomerőmű-fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében - így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak -, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is, fejtegette a miniszterelnök.
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 14:21

Váratlan "katonai parádé” Budapesten - fotók

Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:14

Fotó: Népszava
Különös látványban lehetett részük azoknak, akik a reggeli órákban várakoztak a vonatra az Üllő-Nyugati pályaudvar közötti vonalon.
Igen hosszú, mintegy 13-15 kocsiból álló, feltehetően amerikai harckocsikból és harci járművekből haladó konvoj haladt a Nyugati felé. Munkatársunk a pestlőrinci állomáson fényképezte le a szerelvényt. Egyes kocsikon a felirat lengyel nyelvű volt. 
Mint lapunk is beszámolt róla, Benkő Tibor honvédelmi miniszter december közepén német partnerével arról állapodott meg, hogy Magyarország 44 új Leopard 2A7 és 12 használt Leopard 2A4, valamint 24 PzH-2000 önjáró löveget vásárol. Mint írtuk, a megvásárolt 44 új és 12 használt Leopard gyakorlatilag az EU harckocsiipar csúcsa.
Szerző
Témák
harci jármű
Frissítve: 2019.02.27. 13:18