Őrizetbe vettek egy ukrán ortodox érseket a Krímben

Publikálás dátuma
2019.03.03. 15:09
Kliment érsek
Fotó: STR / AFP
Kliment érseket a város egyik kerületi rendőrőrsére viszik.
Őrizetbe vették a helyi hatóságok vasárnap az Oroszország által megszállt Krím félszigeten az ukrán ortodox egyház egyik magas rangú papját, Kliment érseket – közölte a Facebookon Andrij Scsekun helyi újságíró és civil aktivista. A jogvédő szavai szerint közvetlenül az érsektől kapta az információt, hogy a szimferopoli központi buszpályaudvaron őrizetbe vették őt, és a város egyik kerületi rendőrőrsére viszik. Kliment vasárnap Szimferopolból a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuba készült utazni, hogy meglátogassa Pavlo Hrib ukrán politikai bebörtönzöttet. A húszéves egyetemista Pavlo Hribet – egy ukrán katonatiszt fiát – 2017 augusztusában a fehéroroszországi Gomelből rabolták el az Orosz Szövetségi Szolgálat (FSZB) emberei. Hrib azért utazott oda, hogy ott találkozzon egy orosz lánnyal, akivel az interneten ismerkedett meg. Gomelből Oroszországba hurcolták, ahol előzetes letartóztatásba helyezték azzal a váddal, hogy terrorcselekményt készült végrehajtani egy Szocsiban lévő iskolában. Hrib súlyos májbetegségben szenved, ukrán értesülések szerint nem kap megfelelő gyógyszereket és orvosi ellátást, és állapota már annyira leromlott, hogy gyakorlatilag megvakult. Mikola Polozov ügyvéd az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a Facebookon később nyilvánosságra hozta, hogy Kliment érseket a buszról szállították le. Előbb azzal gyanúsították meg, hogy saját templomából papi ruhákat lopott, de ezt nem tudták rábizonyítani. Ezután újabb vádat találtak ki ellene, azt, hogy állítólag a buszállomáson, vagyis nyilvános helyen káromkodott. Egy helyi jogvédő, Mihajlo Batrak – megerősítve az ügyvéd által elmondottakat – az UNIAN hírügynökség szerint hozzátette, hogy a kisebb súlyú garázdaságért 15 nap elzárásra ítélhetik az érseket. A kijevi diplomáciai vezetés aggodalmának adott hangot az érsek őrizetbe vétele miatt Katerina Zelenko ukrán külügyi szóvivő a Twitteren közzétett bejegyzésében.
„Az orosz megszállók rendszeres támadásokat hajtanak végre az ukrán ortodoxia ellen a Krímben”

– szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy vallási alapú üldözés és a hívők szabadságjogainak megsértése zajlik a megszállt félszigeten, amire Kijev fel fogja hívni az ENSZ, az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyelmét. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az új ukrán ortodox egyház február 8-i szinódusán Kliment érseket nevezték ki az emberi jogsértések áldozatait, valamint a törvénytelenül bebörtönzötteket segítő egyházi misszió vezetőjének.
Szerző
Frissítve: 2019.03.03. 20:22

Brit külkereskedelmi miniszter: Csak rövid ideig halasztható a Brexit

Publikálás dátuma
2019.03.03. 14:25
Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Liam Fox szerint az uniós vezetők sem szeretnének az EP-ben „mogorva brit képviselőket” látni.
A brit kabinet egyik magas rangú tagja szerint ha bármilyen okból halasztani kell Nagy-Britannia e hónap végén esedékes kilépését az Európai Unióból (Brexit), akkor sem képzelhető el a távozás hosszabb ideig tartó késleltetése. Liam Fox külkereskedelmi miniszter – a konzervatív párti brit kormány Brexit-táborának befolyásos tagja – a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában az MTI összefoglalója szerint kijelentette: hosszabb idejű halasztás már csak azért sem lenne lehetséges, mert az EU sem akarja, hogy Nagy-Britannia részt vegyen a májusra kiírt európai parlamenti (EP-) választásokon. Az uniós vezetők sem szeretnének ugyanis az EP-ben „mogorva brit képviselőket” látni, akiktől aligha lenne várható „építő szellemű hozzájárulás” a parlamenti munkához. A miniszter szerint akkor is elképzelhető a brit kilépés „adminisztratív jellegű” elhalasztása, ha a londoni parlament végül elfogadja a Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, mert ebben az esetben is további törvényeket kell még elfogadtatni a kilépés technikai lebonyolításához. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök a héten bejelentette: ha az alsóház a Brexit-megállapodást a március 12-éig esedékes újabb voksoláson ismét elveti, és egyben kizárja a megállapodás nélküli Brexitet is, akkor a kormány lehetővé teszi a képviselőknek, hogy szavazzanak a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbításáról. May leszögezte: nem a késleltetés, hanem a március 29-i rendezett kilépés a célja. A június 30. utáni EU-ban maradás pedig azt jelentené, hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie az európai parlamenti választáson. Ez mindenképpen rossz üzenet lenne a több mint 17 millió szavazópolgár számára, akik közel három éve az EU elhagyása mellett döntöttek. Halasztani a kormányfő szerint csak egyszer lehet, és May nem hajlandó az 50. cikk szerint megindított eljárás visszavonására.
Liam Fox a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: politikailag teljesen elfogadhatatlan lenne, ha a parlament a kilépés esetleges halasztását a Brexit végleges megakadályozására próbálná felhasználni. A külkereskedelmi miniszter szerint egy ilyen kísérlet erősen negatív reakciót váltana ki a brit választók körében.

Barnier szerint elkerülhetetlen a Brexit elhalasztása

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója európai lapoknak adott hétvégi nyilatkozatában „elkerülhetetlennek” nevezte a Brexit elhalasztását abban az esetben is, ha a londoni parlament elfogadja a kilépési feltételekről szóló megállapodást. A brit kabinet három magas rangú tagja, David Gauke igazságügyi miniszter, Greg Clark, az üzleti ügyek minisztere és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter már a múlt hétvégén tudatta azt a véleményét, hogy a megállapodás nélküli Brexit egyetlen lehetséges alternatívája a március 29-én esedékes kilépés elhalasztása. A három kabinettag a Daily Mail című konzervatív brit tömeglap múlt szombati kiadásában megjelent közös levelében leszögezte, hogy a parlament meg fogja akadályozni a megállapodás nélküli, szabályozatlan kilépést az EU-ból. Egybehangzó politikai elemzések szerint Theresa May jórészt e fellépés nyomán döntött úgy, hogy lehetővé teszi a parlament számára a Brexit halasztásának mérlegelését. A brit kormányfő korábban határozottan elzárkózott ettől a lehetőségtől.

Szerző
Frissítve: 2019.03.03. 15:29

Több mint három hónapja tüntetnek a szerb elnök ellen Belgrádban

Publikálás dátuma
2019.03.03. 13:25

Fotó: FILIP STEVANOVIC / ANADOLU AGENCY / AFP
A szombati demonstrációra matricákat is készítettek, ezek a tiltakozók szerint Aleksandar Vucic be nem tartott ígéreteit tartalmazzák.
Tizenharmadik hete tüntetnek Belgrádban Aleksandar Vucic szerb elnök ellen, ám az „Egy az ötmillióból” elnevezésű tiltakozássorozatnak eddig semmilyen eredménye nem volt. A tiltakozók a rendezvénnyel állításuk szerint fel akarják hívni a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyekkel Szerbiának szembe kell néznie, és amelyek oka az államfő és az általa vezetett párt, a Szerb Haladó Párt (SNS). A több ezer tüntető a legnagyobb gondnak a fiatalok elvándorlását, a pártfoglalkoztatást, a média elnyomását, és a mindenre kiterjedő diktatúrát nevezte. A szombati megmozdulásra az MTI összefoglalója szerint százezer matricát is készítettek, amelyek állításuk szerint Aleksandar Vucic be nem tartott ígéreteit tartalmazzák. A matricákkal teleragasztották a tiltakozás útvonalát, ám állításuk szerint a személyautókat és a kirakatokat kihagyták, nem akarták ugyanis megrongálni senkinek a magántulajdonát. A rendezvényen felszólalt Marinika Tepic független parlamenti képviselő, aki szerint az államfő és a pártja folyamatosan azt igyekszik üzenni, hogy az országban minden rendben van, és a lakosság egyre jobban él, holott ez nem igaz, és a helyzet évről évre rosszabb. A tiltakozások közvetlen kiváltó oka egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás volt. A baloldali Borko Stefanovicot máig ismeretlen tettesek verték meg a dél-szerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Haladó Párthoz köthetők.
A tüntetések jelmondata az „Egy az ötmillióból” lett, ami arra utal, hogy az első tiltakozást követően Aleksandar Vucic kijelentette: akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be. A tiltakozások mögött álló ellenzéki szövetség soraiban baloldali és jobboldali pártok egyaránt megtalálhatóak. A tiltakozások mára már Szerbia több mint hatvan városára kiterjedtek, és a hét majdnem minden napjára jut valahol egy demonstráció. A kezdetekkor a tüntetések Belgrádra korlátozódtak, ám januárban már 30 városban tartottak hasonló megmozdulásokat. Mindezek ellenére a közvélemény-kutatások szerint a SNS támogatottsága továbbra is 50 százalék feletti, és könnyedén meg tudna nyerni bármilyen választást, Aleksandar Vucic pedig még pártjánál is népszerűbb, így nem várható, hogy eleget tesz a tüntetők kérésének, és lemond posztjáról.