Csak szívességből játszik a Bond-főgonosz

Publikálás dátuma
2019.03.14. 09:30

Fotó: JOEL SAGET / AFP
Színészként volt már Bond-főgonosz, Wes Andersonnál karikaturisztikus bohóc, és már most gazdag az életműve francia filmekben. Rendezőként sem pihen, legutóbb a francia sanzonénekesnő, Barbara életéről készített játékfilmet. Most a Szabadúszók című komédia apropóján beszéltünk Mathieu Amalric-al, aki a szokásos szakadtra hordott kedvenc ingében és zakójában fogadott Cannes-ban.
Gondolom, most biztosan jobban úszik, mint a forgatás előtt. Kikérem magamnak, kamaszkoromban versenyúszó voltam! A mellúszás volt a specialitásom. Annyira gyűlöltem, hogy tíz és tizenhat éves korom között minden nap edzésre kellett mennem. Már a klóros víz szagát megérezve összerezzentem. Sőt, ez az érzés a mai napig bennem van. Miután abbahagytam, soha többé nem mentem medence közelébe, csak a tengerben voltam képes úszni. Amikor Gilles megkeresett a szereppel, elgondolkoztatott: itt van egy csapat fickó, akik lelkesen mennek be a medencébe, hogy egy teljesen értelmetlen, hasztalan, pénz nélküli, mégis lenyűgöző dologban keressék önmagukat. Megfogott a sztori emberiessége. Így hosszú évek után csak visszatértem a medencébe. De azt tudja, hogy hét évvel ezelőtt volt egy tökéletesen hasonló svéd film, most pedig még angol produkció is, a Férfiak fecskében. Igen, és tudta, hogy a svéd film áldokumentumfilm? Úgy adták elő, mintha megtörtént sztorik rekonstruálnának, miközben kitaláció az egész. Gilles évekkel ezelőtt alakított egy filmben alkoholistát. Több szenvedélybeteggel beszélt, elment az anonim találkozókra és nagyon megfogta őt az, hogy ott senki sem volt semmilyen előítélettel a másik ránt. Ezt az ideát, szellemiséget valósította meg a Szabadúszókban. Egy csapat férfi, akik elfogadják a feminin és a maszkulin oldalukat egyaránt. És szinkronúsznak. Ez gyönyörű. Az is nagyon tetszik, hogy Gilles játszik a tónusokkal. Amit mutatunk nem komédia, nem dráma – hanem maga az élet sója. Nem gondoltam volna, hogy ön ennyire szentimentális. Óh, hát ez a legjobb dolog, ami az emberrel történik, ahogy öregszik. Persze, hogy ha nem cseszi el az ember totálisan az életét. Meg tudom érteni azokat is, akik napról napra jobban bezárkóznak és megkeserednek. Nekem az a szerencsém, hogy színész vagyok, pályafutásom során nagyon sokszor kellett szembenézni a saját frusztrációimmal. Amit viszont a legnehezebb elviselni, az a tested sorvadása. Szóval, adott egy csapat lúzer a medencében, de az ön karaktere emellett még depressziós is. Erre hogyan lehet felkészülni? Nem kell beszélnem senkivel ahhoz, hogy tudjam, milyen a depresszió! Nincs olyan ember, akinek az életében nem lenne nehéz időszak, amit túl kell élni. Sokkal durvább volt a szerep fizikai részét megoldani. A forgatás előtt fél évvel elkezdett minket edzeni a női szinkronúszó válogatott csapatkapitánya. Eleinte még röhögcséltem, aztán csak arra eszméltem, hogy hajtanak minket, mint az állat. Néztem a felkészülés közben, hogy tizenéves lányoknak mennyivel könnyebb nyolc-tíz órákat edzeni. Kicsit olyan érzésem volt a felkészülés közben, amikor anyám kedvesen hajszolt, hogy a lehető legjobb legyek. Persze, ez a szeretet…, szóval, hat hónap után megláttam a szinkronúszásban a költészetet. Nézze csak meg a film végén a versenyt, milyen összetett, csodálatos produkciót nyújtunk. Ők nem dublőrök voltak? Ezt, valójában ugye nem is akarja tudni? Megkérdeztem… Na jó, akkor elárulom: eredetileg dublőrök lettek volna, de annyira bénák voltak, hogy hazaküldték őket és mindent nekünk kellett megcsinálni. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: az úszás vagy a depresszió miatt volt vonzó a szerep? Gilles volt vonzó. Minden munkát személyes alapon vállalok. Ezt már így szoktam meg, hiszen a kamera mögül érkeztem a színészek közé: Arnaud Desplechin osztott rám szerepet Az őrszemben, ekkor már rég elmúltam harminc. Megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy csak akkor vállalok színészi feladatot, ha abszolúte muszáj, különben sokkal jobban szeretek írni és rendezni. Főleg dokumentumfilmeket. Gilles régi barát, teljesen más filmeket készít, mint én, de a kedvéért igent mondtam. A forgatókönyvet sem olvastam el mondván, ha engem akar, akkor megyek. Később gond volt az időzítéssel, mivel a Barbara című dokumentumfilmemet készítettem, ezért el kellett tolni a forgatást hét hónappal. Megvárt. Így nem mertem bevallani, hogy miközben éjjel forgattunk az uszodában, nappal a Barbarát vágtam és hónapokig nem aludtam semmit. Ha már barátokról van szó: mit szólt ahhoz, hogy Roman Polanskit kizárta a soraiból az Amerikai Filmakadémia? Cronenberg Erőszakos múlt című filmje jut az eszembe. Ez a mű tette fel az ide illő kérdéseket. Vajon megváltozhat-e egy ember? Illetve: hogyan fizetünk meg a bűneinkért? Ezek egyetemes kérdések és nem lehet és nem is érdemes egyetlen emberre leszűkíteni a diskurzust. De dolgozna újra Polanskival? Hogyne dolgoznék vele. Morális tökéletesség és hibátlan ember nem létezik. Az emberi kreativitással járó őrület lenyűgöz. Nem tehetek róla. Egy geek-kérdés: A Quantum csendje című Bond-film főgonoszát eljátszani milyen volt? Ember, hát milyen lett volna? Gyerekkori álmom vált valóra. Totálisan váratlanul ért, és mint egy gyermek, úgy játszottam végig a forgatás alatt.

Névjegy

Mathieu Amalric (1965. október 25.) francia színész, író, filmrendező. Anyja Nicole Zand, újságírónő, apja Jacques Amalric, aki a Le Monde és a Libération kritikusa, majd utóbbi szerkesztője volt. Mathieu Amalric édesanyja Lengyelországban született zsidó szülőktől és még a II. világháború előtt Franciaországba költözött, ugyanabból a kis faluból származik, mint Roman Polanski családja. Színészként első nagy sikere az Összeveszésem története, melyért César díjat is kapott. Emlékezeteset alakított a München, Szakfander és pillangó, illetve a Grand Budapest Hotel című filmekben. A Quantum csendje című James Bond film főgonoszaként abszolút világsztárrá vált. Rendezőként Cannes-ban díjazták a Turné című játék-, illetve a Barbara című dokumentumfilmjéért.

Témák
Mathieu Amalric

Sztrájkol az Opera, a vezetés fenyeget

Publikálás dátuma
2019.03.13. 21:41
Többéves kényszerszünet után újra reflektorfényben úszik a felújított Erkel Színház FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Carmen csúszott, a kórus jó része beszüntette a munkát, az ok 2017-re nyúlik vissza, amikor az intézmény felmondta a kollektív szerződést.
Sztrájk volt a budapesti Erkel Színházban, ami most a felújítás alatt álló Operaház híján a Magyar Állami Operaház egyetlen játszó helye, írja a hvg.hu. A Carmen előadás egy részébe nyúlóan szüntette be a munkát a férfikórus 70, a női kórus 50 százaléka, illetve pár zenekari zenész. Az előadás jó 20 perces késéssel indult, Ókovács Szilveszter főigazgató a színpadra kiállva mondta el, mi a bosszúság oka: a dolgozók béremelést követelnek, de erre nincs lehetőség. (Az opera első fél órájában pedig összesen öt énekes képviselte a kórust a színpadon.) Átszakadt a gát", mondja a hvg.hu-nak Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. A történet még 2017 őszén kezdődött, amikor az ígéretek ellenére, a lejárta előtt négy nappal az operaházi vezetés felmondta a kollektív szerződést. Ezzel a dolgozók sok pénztől és kedvezménytől estek el. A munkaadó jóval szabadabban oszthatta be őket munkavégzésre, és olyan, apróságnak tűnő dolgok is változtak, mint hogy a családosok addig akkor vehették ki a gyerek után járó szabadságot, amikor akarták, szükséges volt, ezután pedig a munkaadónak előre kellett ezt jelezni, és rá is kellett bólintani erre. Megpróbáltak a szakszervezetek (az Operaházban három szakszervezet is működik) tárgyalni, de ahogy Bárány mondta: azt a választ kapták, a vezetésnek nincs ideje tárgyalni, holott a törvény együttműködési kötelezettséget ír elő. A jogsértést a bíróság is megállapította, mondja a szakszervezeti vezető, de nincs szankciója. Még az Emminek is írtak az ügyben, de Kásler Miklós miniszter sem méltatta őket válaszra.  Bárány azt mondja, a sztrájkok meg fognak ismétlődni, ha nem lesz előrelépés. Szerinte jobb lenne, ha a jelzések hatására eredményeket lehetne elérni, kompromisszum születne, mert tény, az Operában 16 éve nem volt alapilletmény-növekedés, eseti eszközökkel kaptak pluszpénzeket, de ez olyan, szeinte mint "a kutya vacsorája". Béremelést és a kollektív szerződés újrakötését követelik az érdekképviseletek. Ebből azonban nem lehet semmi, mondja az Operaház.  Mindazonáltal az Operaház szeretné, ha a munkatársak állása megtartható lenne, "ígéretünkhöz híven magunk is szorgalmazzuk az utolsó negyedéves átfogó és differenciált béremelés megvalósítását, erre azonban értelemszerűen csak a fenntartó tárca és tágabb értelemben a magyar költségvetés lehetőségeihez képest kerülhet sor". Hogy ez a differenciált béremelés kikre vonatkozna? "Pozitív fejlemény esetén azonnal kész vagyunk az Opera vezetése által kidolgozott differenciálási elvek megosztására az érdekképviseletekkel – addig viszont minden további sztrájkfenyegetés az Operába vetett bizalmat rombolja, és károkozása miatt veszélybe sodorja amúgy is igen feszített bevételi tervünket, amelynek megvalósulása pedig valamennyi kollégánk érdeke." Azaz az operaházi vezetés gyakorlatilag megfenyegeti a sztrájkolókat.
Szerző

Takaró, Pozsgai és Mága is díjat kapott

Publikálás dátuma
2019.03.13. 13:28
Mága Zoltán
Fotó: Népszava
Idén az eddigi dupláját, azaz 156 művészeti középdíjat adtak át március 15. alkalmából.
Takaró Mihály, Mága Zoltán, Pozsgai Zsolt is kitüntetést vehetett át ma Kásler Miklós emberi erőforrás minisztertől. A kormány januári döntése alapján idén az eddigi dupláját, azaz 156 művészeti középdíjat adtak át március 15. alkalmából. A januártól megszűnt kulturális tao-rendszer egyik legnagyobb nyertese, Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjat, a 2012-tőé másfél éven át az Újszínház művlszeti vezetői tisztét betöltő Pozsgai Zsolt Balázs Béla-díjat vehetett át ma a Vigadóban rendezett ünnepségen. Az Újszínház egyébként is jól szerepelt, Gregor Bernadett, Lux Ádám és Vass György is Jásza Mari-díjat tudhat magáénak mától. A radikális jobboldalhoz tartozó, az Echo TV-n gyakran feltűnő irodalomtörténész Takaró Mihályt maga a miniszter javasolta a kitüntetésre a Magyar Hang információja szerint. A Wass Albert, Nyirő József és Tormay Cécile szakértőjének tartott Takaró egy előadásában zsidó lapocskának nevezte a Nyugat című folyóiratot, Kertész Imrét nem tekintette magyarnak és megvetette József Attilát. Az azóta eltelt öt évben Takaró Mihály mindezeket nem cáfolta. Kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díjat kapott: DETVAY JENŐ fotóművész, GÁBOR ENIKŐ fotóművész, KÁSA BÉLA fotóművész, URBÁN ÁDÁM fotográfus részére. A mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége elismeréseként Balázs Béla-díjban részesült: BABOS TAMÁS operatőr, GYÖNGYÖSSY BENCE filmrendező, operatőr, író, producer, MOHAROS ATTILA filmrendező, NÁDORFI LAJOS operatőr, POZSGAI ZSOLT rendező, író, a Horatio Film ügyvezetője, STŐHR LÓRÁNT filmkritikus, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi docense, TÓTH KLÁRA filmkritikus, publicista, az MMA levelező tagja, ZALÁN JÁNOS producer, színművész, a Pesti Magyar Színház igazgatója. A táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült: FELMÉRY LILI, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, JANÁCS EVELYN, a Magyar Állami Operaház balettmestere, KÖNCZEI ÁRPÁD koreográfus, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó / Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója, KULCSÁR NOÉMI koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője, SÁNTA GERGŐ ANDRÁS, a Honvéd Együttes - Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája, UJVÁRI KATALIN, a Pécsi Balett magántáncosa. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott: BENCE LAJOS költő, publicista, az MNTI Lendva, Népújság szerkesztője, BENGI LÁSZLÓ irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar egyetemi docense, BÍRÓ JÓZSEF író, BOKA LÁSZLÓ irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, kiadóvezetője, DEVECSERY LÁSZLÓ író, költő, rendező, tanár, ERŐS KINGA irodalomtörténész, kritikus, Magyar Írószövetség elnökségi tagja és titkára, FINTA ÉVA költő, drámaíró, irodalomtörténész, az egri Eszterházy Károly Egyetem nyugalmazott tanársegédje, FÜZESI MAGDA költő, az MMA rendes tagja, HÁSZ RÓBERT, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője, KELEMEN ERZSÉBET író, költő, a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium minősített kutatótanára, KIRÁLY ZOLTÁN költő, a Sétatér Kulturális Egyesület elnöke, LISZTÓCZKY LÁSZLÓ irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola nyugalmazott docense, SÁNTHA ATTILA BARNA író, SOPOTNIK ZOLTÁN író, költő, SUTARSKI KONRAD nyugalmazott író, TAKARÓ MIHÁLY író, költő, irodalomtörténész. Kiemelkedő írói életművének elismeréseként Márai Sándor-díjban részesült: FALUDI ÁDÁM író, költő, FEHÉR BÉLA író. Kiemelkedő zenetudományi tevékenysége elismeréseként Szabolcsi Bence-díjat kapott: DALOS ANNA zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, kutatócsoport-vezetője részére, SIPOS JÁNOS népzenekutató, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az MMA levelező tagja részére. Kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenységéért Erkel Ferenc-díjban részesült: KELEMEN LÁSZLÓ zeneszerző, MATZ ÁDÁM zenei rendező, hangmérnök, OLÁH KÁLMÁN zeneszerző, zongoratanár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, ZÁVODI GÁBOR zeneszerző, producer. Kiemelkedő zenei előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjat kapott: ÉRDI TAMÁS zongoraművész, HÁMORI MÁTÉ karmester, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője, LÉTAY KISS GABRIELLA, a Magyar Állami Operaház magánénekese, szólistája, MÁGA ZOLTÁN hegedűművész, a Primarius Kft. ügyvezetője, MOCSÁRI KÁROLY zongoraművész, a monori Budai Imre Alapfokú Művészeti Iskola tanára, MOHOS NAGY ÉVA operaénekes, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar professor emeritája, ÖKRÖS CSABA hegedűművész, népzenegyűjtő, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem művésztanára, PAULIK LÁSZLÓ hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, RADICS FERENC hegedűművész, a Hagyományok Háza, Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása, SZILASI ALEX zongoraművész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. Könnyűzenei előadóművészi tevékenysége elismeréseként Máté-Péter díjban részesült: DÓSA RICHÁRD, RICSIPÍ és KOLLER LÁSZLÓ, QKA MC az Animal Cannibals rap- és hiphopcsapat előadói, FERENCZI GYÖRGY zenész, szájharmonika-művész, a Rackajam zenekar vezetője, NÉMETH ALAJOS előadóművész, a Bikini Együttes vezetője, PÓKA EGON előadóművész, zeneszerző, Kőbányai Zenei Stúdió ügyvezető igazgatója, TÖRÖK ÁDÁM fuvolista, énekes, POÓR PÉTER énekes, előadóművész. Kiemelkedő bábművészeti tevékenysége elismeréseként Blattner Géza-díjat kapott: GALÁNTAI CSABA bábművész, LENKEFI ZOLTÁN, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója. Kiemelkedő színészi, rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült: BUCZ HUNOR, a Térszínház Egyesület igazgató-rendezője, GÁL TAMÁS, a hetényi Csavar Színház színművésze, GREGOR BERNADETT, az Újszínház színművésze, HORÁNYI LÁSZLÓ színművész, az Esztergomi Várszínház igazgató-művészeti vezetője, HUSZÁRIK KATA, a Maladype Színház színművésze, KÁLLÓ BÉLA, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház színművésze, KIS DOMONKOS MÁRK színművész, a Váci Dunakanyar Színház ügyvezető igazgatója, KOVÁCS EDIT, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, LAPIS ERIKA, a tatabányai Jászai Mari Színház színművésze, LÉTAY DÓRA, a budapesti József Attila Színház színművésze, LUX ÁDÁM, az Újszínház színművésze, PAPADIMITRIU ATHINA, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Lovas Színház és a Spirit Színház színművésze, PATAKI ANDRÁS főrendező, a Pro Kultúra Sopron ügyvezető igazgatója, PINDROCH CSABA, a Thália Színház színművésze, SZENTE VAJK, a Madách Színház rendezője, VASS GYÖRGY, az Újszínház színművésze. Kiemelkedő cirkuszművészeti tevékenysége elismeréseként Hortobágyi Károly-díj kapott: KRANITZ-NAGY KRISZTIÁN és FÜZY ANITA, a Silver Power artistái, ÓCSAI BÖBE, a Recirquel Újcirkusz Társulat artistamestere. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült: GÁLHIDY PÉTER szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékének művésztanára, ILYÉS ISTVÁN szobrászművész, JUHA RICHÁRD szobrászművész, KOTORMÁN NORBERT képzőművész, LIEBER ERZSÉBET DLA képzőművész, a Kaposvári Egyetem egyetemi docense, MÉSZÁROS GÉZA festőművész, OLESCHER TAMÁS festőművész, ŐRY ANNAMÁRIA festőművész, PÁRKÁNYI PÉTER szobrászművész, POGÁNY GÁBOR BENŐ szobrászművész, RÉNYI KATALIN festőművész, tervezőgrafikus, SZ. VARGA ÁGNES festőművész, grafikus, TAKÁCS TAMÁS PÉTER tervezőgrafikus-művész, VARGA-AMÁR LÁSZLÓ festőművész, a Szent Gellért Katolikus Gimnázium tanára. Kiemelkedő kortárs képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Németh Lajos-díjban részesült: SULYOK MIKLÓS, a Budapest Galéria művészettörténésze, az MMA levelező tagja, SZEIFERT JUDIT művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető főmuzeológusa. Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenység elismeréseként Ferenczy Noémi-díjat kapott: ATTALAI ZITA tervezőművész, vezető formatervező, BEDŐ CSONGOR László restaurátor-művész, BORNEMISZA ROZI grafikus tipográfus, a Számalk-Szalézi Szakgimnázium művésztanára, ELN FERENC tervezőgrafikus, FÁBRY JÁNOS iparművész, grafikus, művészeti szerkesztő, FICZERE ANETT, a Muzsai-Ficzere Művészeti és Építészeti Kft. belsőépítész tervezője, GULYÁS JUDIT textilművész, a Jelky András Művészeti Szakgimnázium művésztanára, JÓRY JUDIT művészettörténész, író, MAKAI LÁSZLÓ filmberendező, díszlettervező, MAKKAI MÁRTA textilművész. Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült: ALEXA KÁROLY irodalomtörténész, kritikus, újságíró, az Életünk folyóirat főszerkesztője, FARKAS EMESE, az ECHO TV programigazgatója, FÖLDI-KOVÁCS ANDREA, a Hír Tv szerkesztő-műsorvezetője, GAZSÓ L. FERENC, az MTI nyugalmazott vezérigazgatója, HAEFFLER ANDRÁS, a Lakihegy Rádió főszerkesztője, KORPÁS ÉVA, az MTVA Kossuth Rádió szerkesztő-riportere. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként miniszteri elismerő oklevelet kapott: BALOGH LAJOSNÉ, az Országos Onkológiai Intézet nyugalmazott személyi asszisztense. Az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez történő szakmai, közszolgálati és tudományos tevékenységének elismeréseként Batthyány-Strattmann László-díjat kapott: MAGÓCS GUSZTÁV, a létavértesi Háziorvosi Szolgálat háziorvosa, SZÁNTÓ LÁSZLÓNÉ DR. TAKÁCS ERZSÉBET, a debreceni Allergológiai Járóbeteg Szakrendelés főorvosa, URBANCSEK HILDA, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Onkológiai Intézet Sugárterápia osztály egyetemi adjunktusa. Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén kivételesen magas színvonalú tevékenysége elismeréseként Semmelweis Ignác-díjban részesült: PAULIN FERENC, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika professzor emeritusa.

Kitüntetések kora

2019-ben duplájára nő azoknak az alkotóknak a száma, akik művészeti középdíjat vehetnek át március 15. alkalmából. Az előadóművészeti, az alkotóművészeti szakma legkiválóbb képviselői számára nyújtott középdíjak számát az idei évtől kezdve megduplázza a kormányzat, jelentette be a magyar kultúra napján Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár. A filmművészeknek adható Balázs Béla-díjat 2019-ben 8 fő, a fotóművészeknek járó Balogh Rudolf-díjat 4 fő, a bábművészek munkásságát elismerő Blattner Géza-díjat 2 fő, a zeneszerzés területén kiosztott Erkel Ferenc-díjat 4 fő, az iparművészeknek járó Ferenczy Noémi-díjat pedig 10 fő veheti majd át. A táncművészek Harangozó Gyula-díját 6 fő, a cirkuszművészek Hortobágyi Károly-díját 2 fő, a színházművészek Jászai Mari-díját és az irodalmárok József Attila-díját 16-16 fő, a zeneművészek Liszt Ferenc-díját 10 fő, az írói életműért járó Márai Sándor-díjat pedig 2 fő kaphatja. A népművészek között kiosztott Martin György-díjat 8 fő, képzőművészeknek járó Munkácsy Mihály-díjat 14 fő, a kortárs művészek elismerésére szolgáló Németh Lajos-díjat 2 fő, a zenetudósok Szabolcsi Bence-díját 2 fő, az újságírók Táncsics Mihály-díját 6 fő, a népművészet ifjú mestere díjat 10 fő, a könnyűzenei Máté Péter-díjat 6 fő, a közművelődésben dolgozók Bánffy Miklós-díját 6 fő, az amatőr művészek járó Csokonai Vitéz Mihály-díjat 2 fő, a népművelők Bessenyei György-díját 10 fő, a muzeológusok Móra Ferenc-díját 4 fő, a levéltárosok Pauler Gyula-díját 2 fő, a könyvtárosok Szinnyei József-díját 4 fő veheti majd át március 15. alkalmából.   

Szerző
Témák
kitüntetések