Brexit: kezd betelni a pohár

Publikálás dátuma
2019.03.13. 19:21

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
Alig két héttel a távozás céldátuma előtt az Egyesült Királyságban egyre fokozódik a kétségbeesés. A kormányfő széke inog.
Nem lehet nem jelképes jelentőséget tulajdonítani annak, ahogy egyszerre tombol az Egyesült Királyságban a Gareth névre hallgató legújabb szélvihar és Theresa May újra elvesztette a hangját, híres „érdemi szavazását”, egyben a kormány és a parlament feletti kontrollját. Az apokaliptikus viszonyok közepette a fő kérdés természetesen az, hogyan tovább alig két héttel a brexit március 29-i életbe lépése előtt? A brit kormányok történetének negyedik legsúlyosabb parlamenti veresége után szerda reggel már 8 órakor találkoztak Theresa May széthúzó miniszterei. Miután a korrigált brüsszeli megegyezést elsősorban a legfőbb ügyész, Geoffrey Cox megsemmisítő jogi szakvéleménye alapján 149 fős többséggel utasította el az alsóház, a suttogó Theresa May megengedte, hogy a tory képviselők szabadon, lelkiismeretüket követve voksoljanak a „no-deal” lehetőségéről szóló esti előterjesztésről. A kormányfő már előre tudatta, hogy maga a megállapodás szükségességét fogja támogatni. Ez a döntése ellentmond gyakorta ismételgetett szlogenjének, mely szerint „jobb egy no-deal, mint egy rossz deal”. A The Daily Telegraph értesülése szerint a kormányülésen szenvedélyes vita alakult ki és Brexit-párti miniszterek lemondással fenyegetőztek, amikor Theresa May megpróbálta megakadályozni őket egy B-terv támogatásában. Ennek az ötletgazdáról, Kit Malthouse tory képviselőről elnevezett beterjesztésnek a lényege az lenne, hogy egy kéthónapos, május 22-ig tartó határidő-meghosszabbítás után a szigetország és az Európai Unió között 2021. decemberéig valamiféle leállás, „kölcsönös üzemszünet” jönne létre. Ez alatt az idő alatt megmaradna a status quo, az Egyesült Királyság fizetné a válás költségeit és dűlőre lehetne jutni a későbbi kereskedelmi kapcsolatokról. Maguk a britek, nemhogy a nemzetközi közvélemény sem értik, hogyan lehetett a mindeddig hatékonynak vélt Egyesült Királyság az 50. cikkely útra indítása óta eltelt két év alatt ilyen eredménytelen a brexit előkészítésében? A fokozódó válság láttán az üzleti élet befolyásos vezetői a parlamenti „cirkusz” befejezését követelték. Carolyn Fairbairn, a Brit Iparkamara (CBI) vezérigazgatója kijelentette: „Ami sok, az sok. Minden párt részéről új megközelítésre van szükség, hiszen munkahelyek és megélhetések függnek a kilépés módjától”. Adam Marshall, a Brit Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság „nincs felkészülve az Európai Unióból való zűrzavaros, rendezetlen távozásra. A parlamentnek láthatóvá kell tennie a nyilvánosság számára, hogy méltányolja az ismételt figyelmeztetéseket”. Ami egyébként a gazdaságot illeti, a kormány nyilvánosságra hozta, hogy a a megegyezés nélküli forgatókönyv érvényesülése esetén március 29-e után a beérkező import 87 százalékára nem kell vámot fizetni. A fennmaradó 13 százalékba olyan érzékeny árucikkek tartoznak, mint hús- és tejtermékek, vagy gépkocsik. A politikai spektrum két különböző oldalán elhelyezkedő The Times és a The Independent zanzásított nyomtatott változata, az „i” egyetért abban, hogy két kiütéses parlamenti veresége után lejárt Theresa May ideje. A Brexittel kapcsolatos sorozatos rossz döntései, lényeges információk tisztességtelen visszatartása következtében mind az egykori kilépők, maradók, a képviselők, mind az Európai Unió és a brit társadalom bizalmát elvesztette. Ahogy a Times vezércikke fogalmaz: „Lehetséges, hogy a Konzervatív Párt most úgy dönt, hogy csak egy új vezető tudja megtalálni az utat a megfelelő Brexithez”.

Megosztott a társadalom is

A szavazók is kezdik megelégelni, hogy nem haladnak egyről a kettőre képviselőik a brexit kérdésében – derült ki a Politico és Hanbury közös közvélemény-kutatásából, melyet azután készítettek, hogy a brit parlamentben kedd este ismét csúfosan leszavazták Theresa May ajánlatát. A felmérés szerint a megkérdezettek fele, sőt még a bevallottan konzervatívok negyede is már úgy gondolja, hogy a kormányfőnek le kellene mondania. Ezután előrehozott választások kiírását már csak 41,7 százalék támogatná, értelemszerűen az ötlet inkább az ellenzéki szavazók között volt népszerű. Nincs abban sem egyetértés, hogy minek kellene történnie. A megkérdezettek alapvetően helyeselték (41 százalék), hogy kedden a képviselők visszautasították az asztalra tett javaslatot, ahogy a megegyezés nélküli „kizuhanást” is el szeretnék kerülni (47,4 százalék). Úgy tűnik, hogy a közvélemény szűkösen támogatná a brexit elhalasztását (44,2 százalék a 39,5-tel szemben), arról azonban már eltérnek a vélemények, hogy mégis mennyivel? A felmérés alapján összességében is rendkívül megosztott a társadalom a hogyan továbbról. Egy második népszavazás kiírását ugyan csak 29 százalék támogatja, ám ez még mindig a legnépszerűbb opció a lehetséges forgatókönyvek közül. Közben a megkérdezettek bő harmada nyilatkozott úgy, hogy inkább maradni kellene az Európai Unióban, a megegyezés nélküli kizuhanást csak minden negyedik szavazó tudta elképzelni, míg a kormányfő alkuját kevesebb, mint 15 százalék találta elfogadhatónak. (L.D.)

Témák
Brexit
Frissítve: 2019.03.17. 15:44

Amerika lett a sátán, nem tűrnek meg jenkit az országban

Publikálás dátuma
2019.03.13. 18:46

Fotó: Rafael Briceño Sierralta / NurPhoto
Venezuela gyorsan kiutasította a még ottmaradt amerikai diplomatákat, miután Washingtonban közölték, hogy visszahívják őket.
Hetvenkét órát adtak kedden az Egyesült Államok hivatalos diplomáciai kiküldötteinek, hogy távozzanak a latin-amerikai országból. Az előző napon Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Twitteren már bejelentette a teljes amerikai diplomáciai személyzet visszahívását. Nicolas Maduro elnök azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy kibernetikai hadviselést folytat országa ellen, és hogy amerikai számítógépes akciónak tudható be a több napos venezuelai áramkimaradás. A venezuelai kormányközlemény szerint az amerikai hivatalos személyek további jelenléte „fenyegetést jelent az ország békéjére, egységére és stabilitására nézve”. Az elnök, akit politikai mentorának, Hugo Chaveznek a halála után, 2013-ban választottak meg, már január 23-án hivatalosan megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, miután Washington elnökként ismerte el Juan Guaido ellenzéki vezért. Akkor az amerikaiak a legtöbb diplomatájukat hazaköltöztették, néhányukat azonban megtartották Venezuela területén. Pompeo most arról beszélt egyik nyilatkozatában a teljes kivonás indoklásaként, hogy egyfelől az általános helyzet sokat romlott az országban, másfelől az amerikaiak biztonsága is megkérdőjeleződött. Mindezzel párhuzamosan Tarek William Saab venezuelai főállamügyész felkérte a legfelső bíróságot, indítson vizsgálatot Guaido ellen, szabotázs gyanújával. A 35 éves Guaido a demokratikusan megválasztott, polgári jobboldali ellenzéki többségű parlament elnöke. Januárban választási csalásokra hivatkozva törvénytelennek bélyegezte Maduro 2018-as elnöki újraválasztását, és önmagát ideiglenes államfővé nyilvánította. Az Egyesült Államokat követve, több tucat nyugati ország őt ismerte el Venezuela jogszerű vezetőjének, ám Maduro továbbra is támaszkodhat Oroszország, Kína, valamint számos más ország támogatására. Washingtonban már több szankciós intézkedést hoztak a Maduro-rezsim ellen, és Elliot Abrams, az Egyesült Államok Venezuela ügyében eljáró különmegbízottja kedden kijelentette: Washington további, „igen jelentős” szankciókat tervez életbe léptetni napokon belül az olyan pénzintézetekkel szemben, amelyek vélhetőleg támogatást nyújtanak Maduro kormányzatának. Az ország irányításában a hadseregre erősen támaszkodó, magát szocialistának mondó Maduro elnök azt állítja, hogy Washington a felelős az ország gazdasági bajaiért, Guaidót pedig Amerika „bábjának” nevezte. „Donald Trump a venezuelai elektromos rendszer elleni kibertámadás fő felelőse. Ez olyan technológia, amivel csak az Egyesült Államok rendelkezik” - mondta Maduro hétfő este a Miraflores elnöki palotából közvetített szózatában. Az elnök közölte: Oroszország. Kína, Kuba, valamint Irán segítségét fogják kérni a szerinte az amerikaiak által elkövetett kibertámadás kivizsgálásához. Maduro konkrétan megnevezte Houstont és Chicagót , mint két olyan helyet, ahonnan szerinte a Venezuela elleni számítógépes támadást elindították. Az amerikai kormány abszurdnak minősítette, és visszautasította a caracasi vádakat, Washington szerint a venezuelai vezetés ezzel próbálja elterelni a figyelmet saját alkalmatlanságáról.  Kedden valamelyest csökkentek ugyan, de még mindig tapasztalhatók voltak az öt nappal korábban kezdődött áramkimaradások. Caracas egyes részein, valamint a Kolumbiával határos nyugati országrészben nem javult egyelőre a helyzet. Jorge Rodriguez tájékoztatási miniszter azt mondta, hogy az áramszolgáltatást az ország területének túlnyomó többségében helyreállították. „Úton vagyunk afelé, hogy megszilárdítsuk a venezuelai nép győzelmét a támadás fölött” - fogalmazott a miniszter, és hozzátette: „az áramháború folytatódik”. A kórházakban nehézségeket okozott az elektromos berendezések, műszerek működtetése, illetve használata, a hűtőkapacitások esése miatt hatalmas mennyiségű élelmiszer romlott meg a trópusi melegben, az ország legfontosabb olajtelepén pedig szünetelt az exporttevékenység. A főváros magasabban fekvő részeire víz sem jutott, mert nem működtek az elektromos szivattyúk. Egyes szakemberek szerint az áramszünet valószínű oka az volt, hogy műszaki probléma keletkezett az ország délkeleti részén található Guri vízierőművet az országos elektromos hálózattal összekötő kapcsolatban. Guaido kedden több kisebb ellenzéki tüntetés résztvevőihez látogatott el a fővárosban, és arról beszélt nekik: a főállamügyész ugyan őt vádolja szabotázzsal, „miközben minden venezuelai és az egész világ tudja, hogy a fő szabotőr valójában Maduro”. Guaido szerint az áramellátási hiányosságok a korrupcióra és a szakértelem hiányára vezethetők vissza. Arról is szólnak a Venezuelából érkező jelentések, hogy a Maduro-rezsim egyre keményebben lép fel a média ellen. A Sajtómunkások Országos Szövetsége azt közölte, hogy a venezuelai titkosszolgálat emberei caracasi otthonában őrizetbe vették Luis Carlos Diaz ismert rádiós újságírót. A tájékoztatási minisztérium egyelőre nem adott felvilágosítást ezzel kapcsolatban. A venezuelai hatóságok emellett a múlt héten rövid időre őreizetbe vették, majd kiutasították az országból Cody Weddle amerikai újságírót is.  
Témák
USA Venezuela

Újabb három és fél év börtönre ítélték Trump volt kampánymenedzserét

Publikálás dátuma
2019.03.13. 18:36
Manafort és ügyvédje.
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Paul Manafortra - hacsak jó magaviselet miatt vagy egyéb okból nem kap kedvezményt - 7,5 év szabadságvesztés vár. Többek közt összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt ítélték el.
További 43 hónap börtönbüntetésre ítélték Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot szerdán - közölte az MTI. Az egykori kampánymenedzser korábban már bűnösnek vallotta magát Washingtonban az Egyesült Államok elleni összeesküvés és tanúk manipulálásának kísérlete vádjában.

A 69 éves Paul Manafortot a múlt héten egy alexandriai bíróságon Virginia államban 47 hónap börtönbüntetésre ítélték banki- és adócsalásért, mert elrejtette azt a több millió dollárt, amit politikai tanácsadásért kapott Ukrajnában.
Az új ítélettel összesen 7,5 év szabadságvesztés vár Manafortra.

A hullámok hamar elérhetik a regnáló elnököt is, hiszen a mostani ítélet részben Robert Mueller nyomozásának eredménye, márpedig a korábbi FBI-igazgató vizsgálatának végső jelentése akár magának Trumpnak is okozhat kellemetlen perceket.
Frissítve: 2019.03.13. 18:37