Terrortámadás Új-Zélandon: 49 emberrel végeztek ausztrál fegyveresek két mecsetnél

Publikálás dátuma
2019.03.15 08:57

Fotó: AFP/ TV NEW ZEALAND
Szélsőjobboldaliak követték el a mészárlást, amit élőben közvetítettek az interneten. Bombákkal is készültek.
Lövöldözés volt két mecsetben az új-zélandi Christchurch-ben, írja az Euronews. Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök közölte, hogy legalább 40 halálos áldozata van a vérengzésnek, és több mint húszan megsebesültek. Az áldozatok számát a rendőrség később pontosította: péntek reggelig 49-en haltak meg.
Szemtanúk szerint egy férfi automata fegyverrel nyitott tüzet az imádkozó emberekre.
A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, ahol egy embert őrizetbe vettek. Később további három férfit és egy nőt fogtak el a lövöldözéssel kapcsolatban. Több iskolát is bezárattak a környéken, és arra kérték az embereket, hogy ne menjenek az utcára.
A támadást szélsőjobboldaliak követték el. Egyikük élőben közvetítette a YouTube-on a mészárlást. A 17 perces videó egy vidám "kezdődjön a buli" felkiáltással indul, írja erről az Index.hu. A történéseket fejkamerával közvetítette, vagyis a videón pontosan az látható, amit a támadó látott. A videón jól látható, hogy a fegyverek muszlimok elleni jobboldali terrortámadásokban részt vett emberek neveivel vannak kidekorálva. 
A videót a YouTube gyorsan eltávolította, de hamar felbukkantak a másolatai Twitteren, Facebookon, Liveleaken. Az összes techcég nagy erőkkel igyekszik a videót törölni, és azt kérik, hogy senki ne ossza meg, ne töltse le, ne linkelje azt. Ennek ellenére újra és újra feltűnik pár percre a felvétel különféle fórumokban és videómegosztókon.
Ausztrál jobboldali szélsőséges az a férfi, akit az új-zélandi rendőrök őrizetbe vettek a christchurch-i mecsetek ellen pénteken elkövetett terrortámadások gyanúsítottjaként
- közölte Scott Morrison ausztrál miniszterelnök Sydneyben újságírókkal. "Ez Új-Zéland egyik legsötétebb napja" - nyilatkozta Jacinda Ardern, hozzátéve, hogy "rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett, példa nélkül álló erőszakos cselekményről van szó". Ardern azt is hozzátette, hogy a támadást a körülmények miatt csak terrorcselekményként lehet leírni, és azt mondta, azért Új-Zélandot választották egy ilyen támadás célpontjául, mert az ország a multikulturalizmus, a sokszínűség és az elfogadás mintapéldája.
Egy 2013-as népszámlálás adatai szerint, az ország lakosságának kicsit több mint egy százaléka muzulmán.
A fegyveres támadás mellett autóra szerelt pokolgépekkel is készültek a terroristák
- mondta el az új-zélandi rendőrség vezetője egy sajtótájékoztatón, írja a Mérce. Ezeket a rendőrség hatástalanította. Auckland legnagyobb vasútállomásán, a Britomart Közlekedési Központban pedig egy gyanús csomagot kellett felrobbantaniuk.
Az MTI arról tájékoztatott, Áder János államfő részvéttáviratot küldött Patsy Reddy új-zélandi főkormányzónak a terrortámadás miatt. A Magyar Távirati Iroda ingyenes szolgáltatásában ugyanakkor magáról a vérengzésről nem adott ki semmiféle hírt.

Egy terrorista vallomásai

Hogy a terrortámadás elkövetője, Brenton Tarrant jó előre készült tettére, azt az is bizonyítja, a mészárlás megkezdése előtt azóta törölt Twitter-oldalára egy több mint tizenhatezer szavas „manifesztót” töltött fel. A terjedelmes dokumentumban bevallja, hogy nagyjából két évvel ezelőtt kezdett el radikalizálódni, azóta tervezte a tettét, de a két új-zélandi mecsetet csak három hónappal ezelőtt választotta. A mészárlást azzal indokolta, hogy a nyugati világ hanyatlásáért az alacsony születésszám és a bevándorlás a felelős, ami nem csak az emberek jólétét, de létezését is fenyegeti. Egyértelművé tette azt is, hogy szándékosan muszlimokat vett célba, mert úgy vélte, hogy ők a leggyűlöltebb csoport a Nyugaton, tehát az ő megtámadásuk élvezi majd a legtöbb támogatást. Hozzátette, a „betolakodók” megölésével segít a túlnépesedésen, és ezáltal a környezeten is. Nem véletlenül ilyen brutális módját választotta a gyilkolásnak: állítása szerint azért lőfegyvereket használt, mert ettől azt reméli, hogy az amerikai „baloldal” megpróbálja majd eltörölni az alkotmány lőfegyverviselésre vonatkozó második kiegészítését. Mint az index.hu is észrevette, a fegyverire olyan neveket, köztük magyarokét is felírta, akik a történelem során valamilyen módon a muszlimok ellen harcoltak. John Hunyadiként felfedezhető Hunyadi János és Horogszegi Szilágyi Mihály is, vélhetően azért, mert nekik köszönhetően nem esett el 1456-ban Nándorfehérvár. Rajtuk kívül Luxemburgi Zsigmond is feltűnt, az ő megemlítését a keresztes hadjárat megszervezése vagy a végvárrendszer felépítése indokolhatta. Bizarr módon a férfi afféle önéletrajzot is mellékelt a dokumentumhoz, melyben átlagos családból származó, átlagos gyermekkort átélő, átlagos férfinak írja le magát. Politikai nézetei is elég zavarosak, magát ökofasisztának vallotta, és nagyrészt a brit fasiszta pártot alapító Oswald Mosley nézeteit vallja, mintaállamnak pedig Kínát tartja, de az antifasisztákat és kommunistákat is megfenyegette. Azt állította, nem tagja egyetlen csoportnak sem, önállóan cselekedett, viszont azt bevallotta, hogy több nacionalista szervezetet is támogatott már. Bevallása szerint inspirálta, és egy ideig kapcsoltban állt a norvég tömeggyilkossal, Anders Breivikkel is. Állítólag az általa alapított neonáci szervezet, a muszlimellenes Templomos Lovagok is áldását adta a mészárlásra. Úgy tűnik, korábban internetes fórumokon is nyíltan beszélt a terveiről, ahol sokan támogatták, sőt hősnek nevezték. Halálosan megfenyegette a világ több vezetőjét is. Minden rossz anyjaként és elsődleges célpontként Angela Merkel német kancellárt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt és London muszlim polgármesterét, Sadiq Khant. Donald Trump amerikai elnökről úgy vélte, a megújult fehér identitás szimbólumaként támogatja, de vezetőként egyáltalán nem. A szövegből úgy tűnik, Tarrant nem teljesen tudta felmérni tettei súlyát, és zavarodott lehetett. Úgy kalkulált például, hogy 27 év múlva szabadulni fog a börtönből, és szerinte ugyanúgy Nobel-békedíjat érdemelne, mint Nelson Mandela.  

Apró muszlim közösség él Új-Zélandon

A nagyjából 4,3 milliós Új-Zélandon nem él sok muszlim, nagyjából ötvenezres közösségük a lakosság alig egy százalékát teszi ki. Náluk még a hinduk és buddhisták is többen vannak, bár az utóbbi időben a muszlimok aránya nőtt a leggyorsabban. A szigetország saját statisztikái szerint minden negyedik polgár egyébként külföldön született, így az etnikai és kulturális sokszínűség teljesen megszokott. Új-Zélandra évente 40-50 ezer bevándorló érkezik. A támadást követően a világ iszlám országainak vezetői siettek együttérzésükről és támogatásukról biztosítani az áldozatokat. A nemzetközi muszlim szervezetek is együttérzésüket fejezték ki, egységre szólítottak fel, és arra, hogy ne engedjenek a félelemnek. Ugyanakkor a részvét hangjába vegyültek kritikus hangok is. Egy amerikai muszlim szervezet például azt írta, a szörnyű támadás nem volt anomália sem meglepetés, az amerikai muszlim közösség is számos halálos fenyegetést kapott az elmúlt években. A Brit Muszlim Tanács is azt kérdezte: vajon biztonságban vannak-e a nem csituló iszlámellenesség közepette? A gyász és együttérzés mellett a közösségi-médiát ugyancsak ellepték az olyan bejegyzések, melyek azt hányták a média és a hatóságok szemére, hogy ha muszlim követ el támadást, azt azonnal terrortámadásnak bélyegzik, míg ha fehér keresztény követ el mészárlást, az csak „ámokfutó” vagy „elmebeteg”. Ezúttal bírálatuk nem jogos, az új-zélandi miniszterelnök is szinte a kezdetektől terrortámadásként írta le az eseményeket, ahogyan szinte minden média is így hivatkozott rá.

Nem nehéz fegyverhez jutni

Új-Zélandon ritkák az effajta ámokfutások, az eddigi legvéresebb, 13 életet követelő mészárlás 1990-ben történt, mikor egy David Gray nevű férfi kezdett el lövöldözni - emlékeztetett a CNN. Az eset nyomán újravizsgálták a fegyverviselési törvényeket, és szigorították is a katonai, fél-automata fegyverekre vonatkozó szabályokat. Ettől függetlenül az európaihoz képest a törvények még mindig lazának mondhatók, tulajdonosaiknak például engedélyre ugyan szükségük van, de nem minden fegyvert kell regisztrálni. A The Sydney Morning Herald szerint minden 16 éven felüli vásárolhat fegyvert akinek van engedélye. Ennek megszerzéséhez ellenőrzik az igénylő hátterét, mint írják, általában az erőszakos viselkedés, korábbi bűncselekmények, drogbirtoklás vagy felelőtlen alkoholfogyasztás miatt szokták megtagadni az engedélyeket. Ezen kívül le kell tenni egy biztonsági vizsgát is. A fegyver viseléséhez jó ok kell - az önvédelem nem feltétlenül számít annak - például vadászat vagy sportcélok. Becslések szerint nagyjából 1,2 millió fegyver lehet a lakosságnál az országban. Ennek ellenére Új-Zélandon nagyon alacsony a gyilkosságok száma is: 2017-ben alig 35 embert öltek meg. 

Frissítve: 2019.03.15 14:51

Lemondott a kazah diktátor, akinél anno Orbán Viktor is "otthon érezte magát"

Publikálás dátuma
2019.03.19 16:22
Orbán Viktor és Nurszultán Nazarbajev 2015 tavaszán, Asztanában.
Fotó: AFP /ILYAS OMAROV
A közép-ázsiai országot 1984 óta vezető Nurszultan Nazarbajev bejelentette, távozik az elnöki székből. Könnyen lehet azonban, hogy a számára létrehozandó új szerepkörben az eddiginél is több hatalma lesz.
Nurszultan Nazarbajev egy televíziós beszédében némiképp váratlanul bejelentette, hogy visszavonul az elnöki székből - számol be róla a 444.hu. A 78 esztendős vezető az 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával függetlenné váló Kazahsztán történetének eddigi egyetlen elnöke, de regnálása még ennél is régebbre nyúlik vissza, hiszen már 1984-ben megválasztották az akkori Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé.
Az évtizedek során összesen öt - erősen kétes tisztaságú - választáson védte meg a székét.
Nazarbajevet a világ egyik utolsó teljhatalmú, sztálini értelemben vett diktátorának tartották. Politikai pályája 22 éves korától, amikor is főállású pártmunkás lett a kommunista állampártban, töretlenül ívelt felfelé: 1979-ben lett a párt titkára, majd, mint írtuk, 1984-től kezdve ilyen-olyan tisztségeket betöltve vezette a 18 milliós közép-ázsiai országot. És bár ez az állam élén eltöltött 35 év tetemes, azért messze van a rekorderektől:
a pillanatnyilag hatalomban lévők közül Paul Biya a listavezető, aki több mint 43 éve vezeti Kamerunt, míg a mindenkori csúcstartó Fidel Castro, aki 52 évnél is tovább irányította Kubát.
A világ 9, legnagyobb területű országának elnöki pozícióját a hírek szerint ideiglenesen Tokajev parlamenti házelnök veszi át. A következő elnökválasztás 2020-ban lenne, de szakértők szerint nem kizárt ennek előrehozása.
Érdemes megjegyezni, hogy Nazarbajev nem teljesen vonult vissza, hanem csak az elnöki posztról mondott le: mostantól ő lesz az ország biztonsági tanácsának vezetője.
Ezzel kapcsolatban pedig a BBC orosz kiadásának nyilatkozó szakértő, Arkagyij Dubnov hozzátette: "Nazarbajev a biztonsági tanács elnökének ezért létrehozott pozíciójába távozik. Nagyobb hatalma lesz, mint az elnöknek. Olyan lesz, mint a kínai Hszi Csin-ping, a legfelsőbb bíró."

Kazahsztánnal az utóbbi időben Magyarország is egyre szorosabb viszonyt ápolt, Orbán Viktor 2015-ös látogatásáról például emlékezetes módon úgy tudósított a kazah állami hírügynökség, hogy a magyar kormányfő a tárgyalások után arról beszélt: "ellentétben az Európai Unióval, Kazahsztánban otthon érzi magát."
Frissítve: 2019.03.19 16:24

Sargentini szerint az Európai Néppárt nem fogja kizárni a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:06
Judith Sargentini
Fotó: Európai Parlament/ Fred Marvaux
A holland zöldpárti képviselőnő szerint most már "be kell húzni a vészféket", és nem hagyni, hogy a magyar kormány következmények nélkül sértse meg folyamatosan az Európai Unió alapértékeit.
Nem elegendő, hogy az Európai Néppárt (EPP) foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével, meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást, és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához - jelentette ki Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő Brüsszelben újságíróknak.
A politikus arra számít, hogy az Európai Néppárt nem zárja ki soraiból a Fideszt szerdai politikai közgyűlésén.
Mint mondta, nem elég, amit Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője a Fidesz jobb útra térítése érdekében csinál. Webernek egyértelmű döntést kell hoznia, hogy merre kormányozza az EPP-t, hagyja-e annak jobbra tolódását.

A képviselő elmondta: noha az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, nem teljesíti ígéreteit, ha nem tudja "behúzni a vészféket", hagyva így, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit.
Orbánnak, noha tett gesztusokat, vissza kell térnie a demokrácia útjára. Ezért a nyilvánosság felhasználásával nyomást kell gyakorolni az uniós tanácsra és a tagállamokra
- tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy fél évvel az általa jegyzett jelentés elfogadása után nem történt semmilyen lényegi intézkedés az ügyben. A Magyarország ellen folyó hetes cikkes eljárás a tervek szerint csütörtök délután lesz terítéken az Európai Parlamentben.
Frissítve: 2019.03.19 15:20