Orbán: erős vezetőket akarunk Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide

Publikálás dátuma
2019.03.15 10:02

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Parlament előtti Kossuth téren ünnepélyes zászlófelvonással megkezdődött az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulója alkalmából meghirdetett ünnepségsorozat. Innen huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mondott beszédet.
Cikkünk frissül!
A lengyel delegáció már a helyszínen várja az állami ünnepséget, ami nagyjából fél 11-kor kezdődik. A Kiskörúton egyelőre meglehetősen kevesen vannak, a boltok értelemszerűen zárva, csak a megszokott kokárda- és zászlóárusok, perecesek, jelvény- és mindenféle csecsebecsekínálók, ősmagyar holmikat árulók - köztük a többek között terrorcselekménnyel megvádolt Budaházy György - kínálják portékáikat. A lengyelek azonban így sem unatkoznak, kihasználják, hogy a kávézók és büfék nyitva vannak, illetve lelkesen fotózkodnak transzparenseik mögött, melyek közül többre a régi jelmondatot írták: Polak, Wegier dva bratanki! Vagyis: lengyel-magyar két jó barát.      

Közelről csak karszalaggal lehet Orbánt hallgatni

Az érkezők közül néhányan megállnak a körúton, mások a Múzeumkert felé veszik az irányt, ám oda csak karszalaggal lehet bejutni, amit előzetesen lehetett beszerezni, azaz, aki későn ébredt rá, hogy egészen közelről akarja hallgatni Orbán Viktort, bizony keserű szájízzel kell majd, hogy kanalazza az ünnepi levest, ugyanis a többvonalas ellenőrző-rendszeren nem juthat át. A kertben rendőröket nem látni, ők a környező utcákban várakoznak egyelőre.
A potentátok persze könnyen bejutnak a VIP-helyekre, egyre többen tűnnek fel közülük, Kovács Zoltán államtitkár, Rogán Antal, vagy éppen Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója már be is jutottak.
A hivatalos kezdési időpont előtt úgy tíz perccel tudósítóink szerint nagyjából öt-nyolcezren lehetnek a helyszínen, cirka harmaduk lengyel. 

Vidnyánszky rendezte az ünnepi műsort

A Nemzeti Múzeum homlokzatán hatalmas A haza minden előtt felirat fogadja az ünnepségre érkezőket. A tömegben a lengyel és a magyar mellett székely zászlók is látszanak, amikor felhangzanak az ünnepség kezdetét jelző fanfárok, s érkeznek a történelmi zászlók. Az ünnepség hivatalos moderátora Laklóth Aladár színművész, aki felkéri a hallgatóságot, énekeljék el közösen a Himnuszt. Aztán néhány Hajrá, magyarok!-kiáltás után megkezdődik az ünnepi műsor, melynek rendezője Vidnyánszky Attila.
Noha a hivatalos kezdés már negyed órája elmúlt, tudósítóink szerint még mindig folyamatosan érkeznek az emberek, s már tízezren is lehetnek a múzeum előtt. Láthatóan akadnak, akik csak a beszédekre, ezeken belül is természetesen Orbánéra kíváncsiak.
A tömegben ellenzékiek is feltűnnek, néhány fiatal Szabad ország, szabad egyetem kitűzővel a kabátján sétál, míg több lámpaoszlopon egy Gandhi-idézet olvasható: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a történelem során mindig is voltak olyan zsarnokok és gyilkosok, akik egy ideig legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak. Mindig.”
A műsor lassan vélhetően vége, ugyanis megérkezett Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki. És tényleg, a Nemzeti dal közös elszavalásával véget ért az előadás. Meglehetősen érdekesen hangzott jelen helyzetben a rabok tovább nem leszünk. Laklóth Aladár ezután felkonferálja Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt.

Morawiecki: megvan bennünk a közös vágy a szabadságra

Aki nyitásként megköszöni a meghívást, s kijelenti, a lengyel-magyar barátság immár ezer éve tart, majd történelmi példákkal támasztja alá ezt a barátságot. Mindig is összetartottunk a múltban, most pedig a jövőnkért küzdünk együtt – mondja. Megvan bennünk a vágy a szabadságra. Bauer Sándor, a cseh Jan Palach és a lengyel Ryszard Siwiec példáját idézi, akik a kommunista diktatúra elleni tiltakozásul felgyújtották magukat.
Morawiecki ezek után a szabadságharc után darabokban elrejtett zászlókról beszél, melyekből aztán, amikor lehetőség volt rá, összeállt Magyarország, és persze Lengyelország. A két ország ma is a szabadság oldalán áll, s harcol az igazságért Európa számára is. A turul és a lengyel fehér sas megint elvezet bennünket az igazság felé. Egy olyan jövőbe, mely az emberekért lesz, nem a vezetőkért. Isten áldja meg a magyarokat és a lengyeleket, adjon nekünk jobb Európát!

Orbán: nagy, közép-európai reneszánsz előtt állunk

A lengyel miniszterelnököt hatalmas Viktor! Viktor!-ozás közepette Orbán Viktor váltja, aki köszönti az ünneplőket. "Itt vannak velünk a lengyelek, akik velünk voltak 1848-ban, végig a 20. században és ma is. A lengyelek nélkül ma Magyarország nem lenne szabad, és nem lehetett volna nélkülük újraegyesíteni Európát. megváltoztatták a történelmet, visszaadták nekünk a szabadságot, ezért a magyarok kalapot levetve tisztelegnek a lengyelek előtt. Valaki szerint két nép ilyen szoros barátsága romantikus legenda, s nem fér össze a modern politikával. Az élet romantikus kaland, mely igazi barátok nélkül mit sem ér. Közös volt a 20. századi szenvedésünk, de most másra készülünk. Nagy, közép-európai felemelkedésre, reneszánszra. Felívelő történelmi időszakban is barátok lehetünk, s végre úgy élhetünk, ahogy mindig is szerettünk volna. Közép-Európa legnagyobb országa Lengyelország, ha Brüsszelből őket támadják, akkor az egész régiót támadják, ezért azt üzenjük nekik, ha támadnak, számolniuk kell a lengyel-magyar szövetséggel. Mikszáthot idézi, bár telik az idő, de még mindig 1848. március 15-ből él az ország, s ez így van ma is. A 12 pont felvezetése arra emlékeztet, legyen közös, nemzeti cél a mindennapokban, ami összetart. Ez ma azt jelenti: Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját, független államában."

A kereszténység Európa megmaradásának alapja

"A magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz. Jöhetnek nehéz idők, de akkor is élni kell! Voltak idők, amikor nem élhettünk úgy, ahogy akartunk, de az igazság akkor is igazság maradt. Nem volt és nem lesz olyan birodalom, mely ezen változtatni tudna. Mindig tudni fogjuk, miről álmodik a másik magyar. És hiába szállták meg többször az országot, sohasem győzték le. Mindig győztünk a megmaradásért, a keresztény kultúráért folytatott harcban. És így lesz, amíg világ a világ!
Felnőtt nemzet vagyunk, s mindig tudjuk, mit, kiért teszünk. Ezt mutatja a történelmünk, s tudjuk, a szabadság gondolata a kereszténységből sarjad ki. Egyenlő minden nemzet, függetlenül történelme alakulásától. Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság és szabad Magyarország. Kívánjuk Európa népeinek, lássák és értsék, keresztény kultúra nélkül elveszítjük Európát! Vegyék észre, egy liberális európai birodalomban elveszítik szabadságukat. Az európai ember akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról."

Az EP-választások után új világ kezdődik

"Közeleg az EU-választás. Tisztázni kell, mit akarunk! Erős Európát, erős nemzetállamokat, erős vezetőket Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda. Új kezdetet, az Európai Egyesült Államok lázálmok végét! Magyarországon, ha szabadság van, minden van. Egyszerű dolgokat akarunk: saját hazát, munkát, családot, jó szomszédot. A szabadság nekünk nem elvont idea, hanem maga az élet. S az élet nagyszerű dolgokat tartogat a magyarok számára. Az előttünk álló évek bizonyítani fogják, nem azért jöttünk a világra, hogy elszenvedjük, hanem, hogy értelmet adjunk neki." 
A beszéd végén ismét hatalmas Viktor!-ozás kezdődik, sőt, egyesek Szeretünk, Viktor!-t skandálnak. A beszédeknek vége, felcsendül a a Kossuth-nóta, de a tömeg egy része már nem várja meg a végét, elindul hazafelé. 
Frissítve: 2019.03.15 12:19

Hatszázmillióból lesz Tokióban és Szöulban is magyar intézet

Publikálás dátuma
2019.03.26 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A döntést Magyarország külpolitikai és kulturális diplomáciai érdekeinek érvényesítésével indokolták.
Több mint 600 millió forintból még idén magyar kulturális intézetet hoz létre a kormány Tokióban és Szöulban – derül ki a Magyar Közlönyből megjelent határozatból, a hírt a napi.hu vette észre. A kormány Magyarország külpolitikai és kulturális diplomáciai érdekeinek érvényesítésével indokolta az intézetek létrehozását. A helyet mindkét városban bérli az ország, erre az idei költségvetésből 493 millió forintot különített el a kormány. Az üzemeltetéshez, karbantartáshoz pedig 124 millió használható fel idén. A jövő évtől az állami költségvetés Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetén belül legfeljebb 532 millió forintot kell előirányozni a két intézet működtetésére. 

Háztűzben vesztek oda a szülei, tíz nappal később minden pénzét elvették a fogyatékos embernek

Publikálás dátuma
2019.03.26 08:00

Fotó: Csortos Szabolcs
Temetés, bloggal, visszaadott pénzzel és titkokkal - a háttérben uzsoraügyeket sejtenek.
Március 11-én leégett egy ház, a Baranya megyei, csakis romák lakta, 1200 lelkes Alsószentmártonban, s a tűzben meghalt egy idős házaspár. A tűz okát még vizsgálják, vélhetően a figyelmetlen dohányzás okozta a tragédiát. Az áldozatok egyik fia, Mladen is a falu szélén álló, önkormányzati tulajdonú házban lakott, ám ő a tűz idején nem volt otthon. Mladen 38 éves, szellemi fogyatékos, munkára nem alkalmas, állapota miatt 22.500 forint havi ellátásra jogosult. A férfi március 21-én, felvette apja 44 ezer forintos nyugdíját, és pár perccel később egy forintja sem volt. A történetnek két változata él Alsószentmártonban. Az egyiket Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere, a helyi kocsma gazdája osztotta meg velünk. Eszerint egy szentmártoni férfi szedte el Mladentól a pénzt, mivel az ő családjától Mladen szülei pár nappal a haláluk előtt kölcsönben élelmiszert és dohányt vásároltak. Mladen nem tiltakozott, odaadta a pénzt, ám megkereste Malit siklósi lakásán, s szakadozott beszédjével elpanaszolta sorsát. Mali március 22-én az egyik közösségi oldalon vezetett blogjában uzsorásnak minősítette a kölcsönadókat, és felszólította őket, hogy adják vissza Mladen pénzét. A rendőrök is olvashatták a blogot, a siklósi kapitányság egyenruhásai ugyanis még aznap este elmentek Mladenhez, és kifaggatták őt, majd felkeresték Malit is. A Mali által uzsorásnak mondott családot nem keresték fel, egyrészt mert senki sem tett ellenük feljelentést, másrészt mert - vélhetően a blog hatására – a família visszaadta Mladennek az elvett pénz javát, 40 ezer forintot. Március 23-án reggel viszont Mladen újra megjelent Malinál, s azt mondta, hogy az uzsorások megfenyegették, ezért fél. Mladen a szombatot Malinál töltötte, aztán alkonyatkor visszatért Alsószentmártonba, ahol az önkormányzat biztosít átmeneti szállást a nincstelen férfinak. Elkísértem őt oda, majd megkerestem az uzsorásnak mondott családot. A família portáján remek volt a hangulat, az udvar faasztalainál tucatnyi rokon sörözött. A családfő elmondása alapján Mali minden szava hazugság.
– Nem adunk senkinek se kölcsönt, ha adunk valamit, akkor azért, hogy segítsünk, nem pénzért – állította a 49 éves férfi. – Ma napszámban dolgoztam egy szőlőben, nézze a kezemet, tele vagyok sebekkel! Így néz ki egy uzsorás keze? Én munkából élek. Mladen szüleinek se adtam kölcsönt. Az történt, hogy amikor Mladen megkapta az apja nyugdíját, idehozta nekünk, hogy vigyázzunk rá. Aztán mivel nem bízott meg bennünk, visszaadtuk neki, csak 4 ezret tartottunk meg, mert kérte, hogy vegyünk helyette koszorút a szülei temetésére. A rokonság helyeslőleg bólogat, hogy így történt, és szidják Malit, aki szerintük folyamatosan áskálódik ellenük, rágalmazza őket, ezért fel is jelentik. Mali valóban ellentmondásos ember, sokakkal állt már perben, nyert is veszített is, ám az vitathatatlan, hogy ő volt az egyik élharcosa az uzsorás kölcsönök elleni küzdelemnek. Fellépésének szerepe volt az „uzsoratörvény” megszületésében, feljelentései nyomán pedig több uzsorást börtönre ítéltek. Mali szerint az alsószentmártoni család technikája mindig ugyanaz: a megszorult embereknek élelmiszert vásárolnak, aztán egy hónappal később a megvett cikkek értékének dupláját vasalják be. A blog nyomán négyen is jelentkeztek, hogy ők is hasonlóan jártak, tette hozzá Mali. Megkerestem e „jelentkezőket”, de vagy tagadták az uzsorás-sztorit, vagy nem kívántak nyilatkozni. Mladen viszont egyszavas válaszaival továbbra is azt felelte kérdéseimre, hogy szülei vásárlása miatt vették el tőle apja nyugdíját. Ahogy szavaiból kivettem, a vásárolt javak értéke nem haladta meg a 15-20 ezer forintot.  Megkérdeztük az ügyben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét, s ő azt mondta, hogy vizsgálják az eset körülményeit, és ha felmerül a jogsértés gyanúja, akkor eljárást indítanak.
Témák
uzsora
Frissítve: 2019.03.26 08:00