LMP: el kell távolítani a hatalomból "a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat"

Publikálás dátuma
2019.03.15. 11:13
DEMETER Márta; KERESZTES László Lóránt
Fotó: Soós Lajos / MTI
Ma is küzdeni kell a 12 pontért, fejtette ki a párt két társelnöke Táncsics börtönénél tartott sajtótájékoztatóján.
Az 1848-as hősök rendíthetetlen hite és akarata ma is példát mutat, amikor szabadságunkat és függetlenségünket újabb és újabb kihívások fenyegetik - mondták az LMP társelnökei a párt március 15-ei ünnepi sajtótájékoztatóján, pénteken a budai Várban, Táncsics börtöne előtt.
1848 nemzeti forradalom volt, amelynek üzenete, a nemzeti önrendelkezés és a polgári öntudat, olyan érték, amely most, a 21. században is érvényes és védendő - hangsúlyozta Keresztes László Lóránt. Úgy fogalmazott: a magyarság nem tűrheti az idegen hatalmak befolyását, nem tűrheti szabadságának és gondolatainak lábbal tiprását, hangjának elfojtását.
"A magát nemzetinek hazudó kormányunk áruló politikája révén egyre inkább erősödik az idegen, főleg az orosz befolyás"

- jelentette ki. Emlékeztetett: a polgári forradalomnak köszönhetően először állt fel nemzeti kormány Magyarországon, amely a magyar nemzetnek és nem külföldi hatalmaknak volt felelős. Ma sem tűzhetünk ki kisebb célt, mint újra olyan nemzeti kormány felállítását, amely valóban a magyar nép érdekeit szolgálja - közölte Keresztes László Lóránt.
Demeter Márta szerint ma is harcolni kell a 12 pontban foglaltak érvényesüléséért, mert sérül a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, nem független a nemzeti bank, az Országgyűlésben pedig nem a nemzeti érdekek érvényesülnek. Mint fogalmazott:
"ma is az önkény, a tetten érhető nemzetárulás, a jövő felélése és az ostobaság ellen kell harcolnunk."

A társelnök szerint újra meg kell teremteni az ország biztonságát és szuverenitását, el kell távolítani a hatalomból "a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat".
Témák
március 15. LMP
Frissítve: 2019.03.15. 12:21

Orbán: erős vezetőket akarunk Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide

Publikálás dátuma
2019.03.15. 10:02

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Parlament előtti Kossuth téren ünnepélyes zászlófelvonással megkezdődött az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulója alkalmából meghirdetett ünnepségsorozat. Innen huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mondott beszédet.
Cikkünk frissül!
A lengyel delegáció már a helyszínen várja az állami ünnepséget, ami nagyjából fél 11-kor kezdődik. A Kiskörúton egyelőre meglehetősen kevesen vannak, a boltok értelemszerűen zárva, csak a megszokott kokárda- és zászlóárusok, perecesek, jelvény- és mindenféle csecsebecsekínálók, ősmagyar holmikat árulók - köztük a többek között terrorcselekménnyel megvádolt Budaházy György - kínálják portékáikat. A lengyelek azonban így sem unatkoznak, kihasználják, hogy a kávézók és büfék nyitva vannak, illetve lelkesen fotózkodnak transzparenseik mögött, melyek közül többre a régi jelmondatot írták: Polak, Wegier dva bratanki! Vagyis: lengyel-magyar két jó barát.      

Közelről csak karszalaggal lehet Orbánt hallgatni

Az érkezők közül néhányan megállnak a körúton, mások a Múzeumkert felé veszik az irányt, ám oda csak karszalaggal lehet bejutni, amit előzetesen lehetett beszerezni, azaz, aki későn ébredt rá, hogy egészen közelről akarja hallgatni Orbán Viktort, bizony keserű szájízzel kell majd, hogy kanalazza az ünnepi levest, ugyanis a többvonalas ellenőrző-rendszeren nem juthat át. A kertben rendőröket nem látni, ők a környező utcákban várakoznak egyelőre.
A potentátok persze könnyen bejutnak a VIP-helyekre, egyre többen tűnnek fel közülük, Kovács Zoltán államtitkár, Rogán Antal, vagy éppen Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója már be is jutottak.
A hivatalos kezdési időpont előtt úgy tíz perccel tudósítóink szerint nagyjából öt-nyolcezren lehetnek a helyszínen, cirka harmaduk lengyel. 

Vidnyánszky rendezte az ünnepi műsort

A Nemzeti Múzeum homlokzatán hatalmas A haza minden előtt felirat fogadja az ünnepségre érkezőket. A tömegben a lengyel és a magyar mellett székely zászlók is látszanak, amikor felhangzanak az ünnepség kezdetét jelző fanfárok, s érkeznek a történelmi zászlók. Az ünnepség hivatalos moderátora Laklóth Aladár színművész, aki felkéri a hallgatóságot, énekeljék el közösen a Himnuszt. Aztán néhány Hajrá, magyarok!-kiáltás után megkezdődik az ünnepi műsor, melynek rendezője Vidnyánszky Attila.
Noha a hivatalos kezdés már negyed órája elmúlt, tudósítóink szerint még mindig folyamatosan érkeznek az emberek, s már tízezren is lehetnek a múzeum előtt. Láthatóan akadnak, akik csak a beszédekre, ezeken belül is természetesen Orbánéra kíváncsiak.
Rátóti Zoltán színművész (j) az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumk
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A tömegben ellenzékiek is feltűnnek, néhány fiatal Szabad ország, szabad egyetem kitűzővel a kabátján sétál, míg több lámpaoszlopon egy Gandhi-idézet olvasható: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a történelem során mindig is voltak olyan zsarnokok és gyilkosok, akik egy ideig legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak. Mindig.”
A műsor lassan vélhetően vége, ugyanis megérkezett Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki. És tényleg, a Nemzeti dal közös elszavalásával véget ért az előadás. Meglehetősen érdekesen hangzott jelen helyzetben a rabok tovább nem leszünk. Laklóth Aladár ezután felkonferálja Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt.

Morawiecki: megvan bennünk a közös vágy a szabadságra

Aki nyitásként megköszöni a meghívást, s kijelenti, a lengyel-magyar barátság immár ezer éve tart, majd történelmi példákkal támasztja alá ezt a barátságot. Mindig is összetartottunk a múltban, most pedig a jövőnkért küzdünk együtt – mondja. Megvan bennünk a vágy a szabadságra. Bauer Sándor, a cseh Jan Palach és a lengyel Ryszard Siwiec példáját idézi, akik a kommunista diktatúra elleni tiltakozásul felgyújtották magukat.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mondott először beszédet
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Morawiecki ezek után a szabadságharc után darabokban elrejtett zászlókról beszél, melyekből aztán, amikor lehetőség volt rá, összeállt Magyarország, és persze Lengyelország. A két ország ma is a szabadság oldalán áll, s harcol az igazságért Európa számára is. A turul és a lengyel fehér sas megint elvezet bennünket az igazság felé. Egy olyan jövőbe, mely az emberekért lesz, nem a vezetőkért. Isten áldja meg a magyarokat és a lengyeleket, adjon nekünk jobb Európát!

Orbán: nagy, közép-európai reneszánsz előtt állunk

A lengyel miniszterelnököt hatalmas Viktor! Viktor!-ozás közepette Orbán Viktor váltja, aki köszönti az ünneplőket. "Itt vannak velünk a lengyelek, akik velünk voltak 1848-ban, végig a 20. században és ma is. A lengyelek nélkül ma Magyarország nem lenne szabad, és nem lehetett volna nélkülük újraegyesíteni Európát. megváltoztatták a történelmet, visszaadták nekünk a szabadságot, ezért a magyarok kalapot levetve tisztelegnek a lengyelek előtt. Valaki szerint két nép ilyen szoros barátsága romantikus legenda, s nem fér össze a modern politikával. Az élet romantikus kaland, mely igazi barátok nélkül mit sem ér. Közös volt a 20. századi szenvedésünk, de most másra készülünk. Nagy, közép-európai felemelkedésre, reneszánszra. Felívelő történelmi időszakban is barátok lehetünk, s végre úgy élhetünk, ahogy mindig is szerettünk volna. Közép-Európa legnagyobb országa Lengyelország, ha Brüsszelből őket támadják, akkor az egész régiót támadják, ezért azt üzenjük nekik, ha támadnak, számolniuk kell a lengyel-magyar szövetséggel. Mikszáthot idézi, bár telik az idő, de még mindig 1848. március 15-ből él az ország, s ez így van ma is. A 12 pont felvezetése arra emlékeztet, legyen közös, nemzeti cél a mindennapokban, ami összetart. Ez ma azt jelenti: Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját, független államában."

A kereszténység Európa megmaradásának alapja

"A magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz. Jöhetnek nehéz idők, de akkor is élni kell! Voltak idők, amikor nem élhettünk úgy, ahogy akartunk, de az igazság akkor is igazság maradt. Nem volt és nem lesz olyan birodalom, mely ezen változtatni tudna. Mindig tudni fogjuk, miről álmodik a másik magyar. És hiába szállták meg többször az országot, sohasem győzték le. Mindig győztünk a megmaradásért, a keresztény kultúráért folytatott harcban. És így lesz, amíg világ a világ!
Felnőtt nemzet vagyunk, s mindig tudjuk, mit, kiért teszünk. Ezt mutatja a történelmünk, s tudjuk, a szabadság gondolata a kereszténységből sarjad ki. Egyenlő minden nemzet, függetlenül történelme alakulásától. Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság és szabad Magyarország. Kívánjuk Európa népeinek, lássák és értsék, keresztény kultúra nélkül elveszítjük Európát! Vegyék észre, egy liberális európai birodalomban elveszítik szabadságukat. Az európai ember akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról."

Az EP-választások után új világ kezdődik

"Közeleg az EU-választás. Tisztázni kell, mit akarunk! Erős Európát, erős nemzetállamokat, erős vezetőket Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda. Új kezdetet, az Európai Egyesült Államok lázálmok végét! Magyarországon, ha szabadság van, minden van. Egyszerű dolgokat akarunk: saját hazát, munkát, családot, jó szomszédot. A szabadság nekünk nem elvont idea, hanem maga az élet. S az élet nagyszerű dolgokat tartogat a magyarok számára. Az előttünk álló évek bizonyítani fogják, nem azért jöttünk a világra, hogy elszenvedjük, hanem, hogy értelmet adjunk neki." 
A beszéd végén ismét hatalmas Viktor!-ozás kezdődik, sőt, egyesek Szeretünk, Viktor!-t skandálnak. A beszédeknek vége, felcsendül a a Kossuth-nóta, de a tömeg egy része már nem várja meg a végét, elindul hazafelé. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.15. 12:19

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Publikálás dátuma
2019.03.15. 09:56

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen, pénteken.
A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
Az eseményen részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták. A téren sok család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát viselt, többen magyar zászlót tartottak kezükben.
A Kossuth térről a lovas díszőrség felvezetésével átvonulnak az ünneplők a Nemzeti Múzeum kertjéhez, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az ünnepség vendégeként Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is felszólal.
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján tartott központi rendezvények keretében a Magyar Nemzet Múzeumnál délutántól, a budai Várban egész nap több rendezvénnyel várják az ünneplőket, családokat.
Március 15., az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
Szerző
Frissítve: 2019.03.15. 09:59