Ferenc pápa intelmével szembesítették Orbánt a néppárti vitában

Publikálás dátuma
2019.03.21. 08:49

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A magyar miniszterelnök által hasznos idiótáknak nevezett litván politikusok egyike is felszólalt a Brüsszelben: Gabrielius Landsbergis a kereszténység alapelveire emlékeztette Orbán Viktort.
 Bár a kormány hangsúlyozottan keresztény szemléletűnek hirdeti magát, a Fidesz kizárásáról szóló néppárti vitán éppen a keresztény szellemiség hiányával szembesítették. A hvg.hu szúrta ki, hogy a több órás rendezvényen többek között Gabrielius Landsbergis litván néppárti politikus is felszólalt, és nem finomkodott:
Hölgyeim és uraim. Egy vagyok azok közül, akiket hasznos idiótáknak hívtak. Előre elnézést kell kérnem, ha szavaim durvának fognak tűnni.

mondta Landsbergis, aki azt is leszögezte, nagyra becsüli Magyarországot és a magyar embereket, a történelem során a két ország például együtt küzdött a totalitarizmus ellen – és győztek.
Miniszterelnök úr, ön arról beszélt korábban, hogy a Fidesz és az én litván pártom több ponton nem értenek egyet, nézetkülönbségünk pedig a keresztény értékek és a migráció között van. Elnök úr, valamit nem értek. Talán van valamilyen új keresztény érték, amiről nem hallottam és Ferenc pápa sem hirdetett ki.

Landsbergis azt mondta Orbánnak, a keresztényi szeretet, egymás elfogadása, az igazság folyamatos keresése – ezek azok a keresztény értékek, amelyre az Európai Néppárt és az Európai Unió épül. Ha azonban Orbán megpróbálja igazolni azokat a hazugságokat, amelyekre saját birodalmát építette Magyarországon, akkor valódi nézetkülönbség alakul ki közöttük.A politikus hozzátette,a migráció fontos téma, de olvasta Ferenc pápát, aki azt mondja, segítséget kell nyújtanunk a rászorulóknak.
Orbán csak választásokat akar nyerni, ezért ellenségekre van szüksége. És mivel mi nem harcolunk vele, azt hitte, könnyű dolga lesz. A magyar kormányfő baljós terve egy illiberális Európa megteremtése, de én ezt nem támogatom. Én azt ígértem a választóimnak, hogy Litvánia és Európa megerősítésén fogok dolgozni. Nem fogom tétlenül nézni ezt – zárta felszólalását Landsbergis.
Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 08:59

Négy településen választanak vasárnap

Publikálás dátuma
2019.03.21. 07:31
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Közel ötezer szavazót várnak az urnákhoz, polgármestert és választókerületi képviselőt is választanak március 24-én.
Négy településen tartanak időközi önkormányzati választást vasárnap: Száron és Romonyán polgármestert, Püspökladányban egyéni választókerületi képviselőket választanak, Tóthszentmártonban pedig nemzetiségi képviselőket - írja az MTI.
A Fejér megyei Száron azért kell időközi választást tartani, mert a községet 2010 óta irányító  polgármester, Moharos Péter (független) magánéleti okokra hivatkozva december elsején lemondott posztjáról. A polgármesteri tisztségért két jelölt indul: Mecséri Mónika (független) és Németh Norbert (Fidesz-KDNP). A választói névjegyzékben 1335-en szerepelnek.   A Baranya megyei Romonyán azért rendeznek időközi választást, mert a Pécshez közeli község vezetője, Herman József (független) decemberben elhunyt. A településvezetői tisztségért négy független jelölt - Schönberger Pál Mihály, Radó Nándorné, Keszler Attila és Miklós Dezső László - indul. A választói névjegyzékben 431-en szerepelnek.
A Hajdú-Bihar megyei Püspökladányban két egyéni választókerületben - az 5-ösben és a 7-esben - tartanak időközi választást, miután mindkét választókerület képviselője lemondott tisztségéről. Az 5-ös választókerületben hat, a 7-es választókerületben három független jelölt indul, a két névjegyzékben mintegy háromezer választópolgár szerepel. A Zala megyei Tótszentmártonban két horvát települési nemzetiségi önkormányzati képviselőt választanak, miután a képviselők száma a szükséges létszám alá csökkent. A voksoláson két jelölt indul, a választói névjegyzékben 133-an szerepelnek. 
Szerző

Durván akadozik a harmincmilliárdos kincstári rendszer

Publikálás dátuma
2019.03.21. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az önkormányzatoknak szerdáig kellett volna feltölteniük a költségvetési adatokat az ASP-adatbázisba, csakhogy az alig-alig működik. Úgy harmincmilliárd forintba került.
Sok település nem tudta tartani a tegnapi, március 20-i határidőt, ameddig fel kellett volna tölteni a tavalyi költségvetés adatait, mert folyamatosan lelassul, lefagy a Magyar Államkincstárnál működő úgynevezett ASP rendszer – jelezte lapunknak több jegyző is. Még a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő is azt mondta: az ő városa, Tab szintén késedelemben van, egy hete nem boldogulnak munkatársai a feltöltéssel. Hiába próbáltak a március 15-i hosszú hétvégén is dolgozni, a rendszer annyit jelzett: karbantartás miatt nem használható. Schmidt Jenő információi szerint a közelmúltban ismét módosítottak az adatfeltöltő rendszeren, amit még nem volt idejük begyakorolni a munkatársaknak, ez is lassította a munkát. Kérdésünkre, hogy mi lesz a következménye a késlekedésnek, egyértelművé tette: büntetésre számíthatnak, amit majd kifogásolnak és előbb-utóbb eldől, fizetniük kell vagy méltányolják a felmerült akadályokat. A jászsági Jánoshida hivatali dolgozóinak tegnap reggel végül sikerült elküldeni az adatokat – tudtuk meg a település polgármesterétől. Eszes Béla hozzátette, ez kizárólag annak köszönhető, hogy előző éjjel egyik kolléganőjük ránézett az otthoni gépén a rendszerüzenetekre és felfedezte, hogy az önkormányzati adó alrendszerben korábban tapasztalt hibát a Magyar Államkincstár kijavította. A településvezető – aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) alelnöke is – úgy látja: az, aki az üzenetet csak délelőtt fedezte fel, a rendszer leterheltsége miatt megint nem jutott előbbre. A polgármester általánosnak nevezte, hogy az ASP rendszerbe csak késő este vagy hétvégén lehet könnyen felvinni a folyamatosan elvárt anyagokat, munkaidőben alig működik a hálózat. Emiatt már elveszítettek egy munkatársat – tette hozzá.  A kérdésre, hogy mekkora lehet a késedelem miatt kiszabott büntetés, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János saját korábbi települése, Csemőd példáját hozta fel: első alkalommal százezer forintos büntetést kaptak, mert hasonlóan a mostanihoz, a lassú központi adatfogadás miatt túlléptek egy határidőt. Kifogásukat akkor elfogadták, nem kellett fizetniük – tette hozzá az elnök, aki jelenleg Esztergom aljegyzője. A nagyvárosokkal és fővárosi kerületekkel együtt ők is idén csatlakoztak a rendszerhez, s elmondása szerint már a meglévő adatbázisok átadása sem volt zökkenőmentes. Olyan ez szerinte, mint amikor egy úszni tanuló embert az olimpián dobnak bele a mély vízbe, hátha megnyeri és nem fullad meg: miközben még tanulják a rendszer használatát a munkatársaik, máris tökéletes munkát várnak el tőlük, akár éjfélkor is. Esztergomnak és a fővárosban Kispestnek is sikerült megelőzni a határidőt a zárszámadási alapadatok feltöltésével, bár Budapesten is folyamatosan kisebb zavarokat észlelnek a rendszerben – tájékoztatott bennünket a XIX. kerület kommunikációs vezetője. Nagy Endre munkatársai úgy tudják, az ASP rendszer legújabb változtatása miatt nem lehetett benne dolgozni a múlt hétvégén, amikor tesztelték az új programot. Az önkormányzatok panaszai alapján feltett kérdésekre a Magyar Államkincstár azt válaszolta a Népszavának, hogy „a rendszer működésében semmiféle technikai fennakadás nincs. Az adatszolgáltatás határidejének túllépése az önkormányzatok számára nem jár szankcióval.” Mivel alapesetben a késedelmi bírságot nem kerülhetik el a települések, a válasz második fele mégiscsak azt jelzi: tisztában van a rendszer hibáival a Kincstár.
Eszes Béla, a MÖSZ alelnöke azért azt is hozzátette: az, hogy nem hibáznak sokkal többet az önkormányzatok, főleg annak köszönhető, szolidaritási lánc működik az ügyintézők között. Amikor valaki lefekvés előtt még felfedez egy új és fontos üzenetet, azonnal hívja a szomszédos településeken dolgozó társait, így sokan éjszaka vagy hajnalban otthonról töltögetik az adatokat.

Lépcsőfokok

Öt lépésben vezette be az ASP rendszert a Magyar Államkincstár: 2015: 55 településen próbálták ki a rendszert 2016: további 44 település gazdálkodásába látott bele az állam 2017: már 1648 önkormányzat adatai voltak fenn a rendszerben 2018: újabb 1648 önkormányzat minden adata lett elérhető 2019: a nagyvárosok, megyei jogú városok és Budapest kerületei is csatlakoztak 

Frissítve: 2019.03.22. 10:15