Asszonyvita Egyiptomban: több feleség, kevesebb igazságosság

Az arab országban ismét fellángolt a vita a többnejűségről. Egyesek szerint a nőknek is hasznos, a társadalom is jól jár vele, mások úgy vélik, valójában a Korán sem engedi.

„Az esetek kilencven százalékában - és nem túlzok- a többnejűség igazságtalan a feleség, annak családja, és gyermekeivel szemben. A poligámia jó példa a Korán, a szunna és a Próféta félreértelmezésére” - nyilatkozta még március elején Ahmed el-Tajeb, a kairói al-Azhar mecset főimámja. Később sietett pontosítani, szó sincs arról, hogy be kellene tiltani, csupán azt sürgette, hogy szabályozzák.

A neves vallástudós szavaival így is alaposan felkavarta az állóvizet, az iszlám világban ismét fellángolt a vita. Egyiptomban például a konzervatív szalafita vezetők válaszul kampányba kezdtek a többnejűség népszerűsítésére, mondván, az nem csak a nők, hanem az egész társadalom érdekeit is szolgálja, elvégre így több hajadon nőnek van lehetősége családot alapítani és gyermeket vállalni. Ehhez képest a Nők Országos Tanácsa közleményében egyetértéséről biztosította az imámot. Amna Nosszeir, az Al-Ahzar Egyetem egyik professzorasszonya szerint pedig „El-Tajeb nézőpontja a poligámiáról mint a nők elleni igazságtalanságról, teljesen leírja a nők jelenlegi társadalmi helyzetét. És vallási nézőpontból is igaz, aláhúzza, hogy mindegy mennyire igyekszik, egyetlen férfi sem tud egyformán igazságos lenni feleségeivel” - értékelt az al-Monitor közel-keleti szakportálnak.

Nem csoda, hogy élénk a vita, hiszen az iszlámban a többnejűség kérdése sem fehér vagy fekete. A Korán vers, amelyből általában levezetik a poligámiát, így hangzik: „És ha féltek, hogy nem tudtok igazságosan bánni az árvákkal, akkor házasodjatok azokkal (másokkal), akik megfelelőek számotokra a nők közül - kettővel, hárommal, néggyel. De ha attól féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni köztük, akkor vegyetek el csak egyet...” (4:3). Fontos tehát, hogy egy férfi csak akkor vehet el egynél több nőt, ha egyenlően tud velük bánni, és el is tudja őket tartani. Igaz ez az élet minden területére, a szerelmes éjszakától az ajándékon át az átbeszélgetett percekig. Márpedig egyes értelmezések szerint ez nem csak hogy a gyakorlatban lehetetlen, de a Korán szerint is, amely így ír: „És soha nem lesztek képesek igazságosak lenni a nők között, még ha azt kívánjátok is” (4:129). A vallási és gyakorlati értelmezések mellett harmadikként fel szokott még merülni a történelmi is, amely arra világít rá, hogy a Mohamed-korabeli háborús időben a sok egyedül, árván maradt nő helyzetének rendezésére szolgált a többnejűség, ám ez ma már meghaladott.

Arról nincsenek hivatalos statisztikák, hogy a muszlim többségű államokban milyen a poligámia aránya, egyes országokban inkább csak elméleti a lehetőség, másutt valóban bevett szokás. Becslések szerint a legtöbb helyen csupán néhány százalék él a lehetőséggel. Törökországban az atatürki reformok már 1926-ban, Tunéziában első arab államként 1956-ban, az autonóm iraki Kurdisztánban 2008-ban be is tiltották a többnejűséget. Még a konzervatív Szaúd-Arábiában is csak mintegy félmillió férfinak volt több felesége a 2016-os statisztikák szerint, ami a nagyjából 33 milliós lakossághoz és gazdasági helyzetükhöz képest nem túl magas arány.

Ugyanakkor az arab világ egy részében valóban problémát okoz, hogy túl sok az egyedülálló nő. Tunéziában például egy 2017-es jelentés szerint az ötmillióból 2,25 millió nő hajadonként élt, tavaly még nők által vezetett tiltakozási hullám is indult a többnejűség legalizálásáért. A poligámiától sokan azt remélik, hogy miközben a fiatal lányok is könnyebben kelnek el, megoldást jelenthet az idősebb elvált vagy özvegyen maradt nők számára. Egyes cinikus hangok azzal érvelnek, nincs ez nagyon másképpen a nyugati világban sem, csak ott inkább szeretőt tartanak. Ugyanakkor a szingli élet mögött általában kevéssé a hajlandóság, mint inkább a gazdasági nehézségek állnak, a család anyagi biztonságáért felelős férfiak egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a házasságot, nem beszélve az esküvő és a jegyajándék költségeiről. Hozzájárul a statisztikákhoz az arab világban tapasztalható népességrobbanás is: miközben a társadalom egyre fiatalabb, a nők egyre idősebb korukban mennek férjhez.