60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25. 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

Harc az agrárpénzekért

Publikálás dátuma
2019.03.25. 10:00

Fotó: Németh András Péter
Ha az Európai Bizottság (EB) gyökeresen megváltoztatná az uniós agrártámogatási rendszert, kevesebb pénz adva a szektornak. Az Európai Parlament (EP) másképp gondolja. Ez a hazai gazdaszervezeteket is megosztja.
Lehetetlen megmondani, milyen rendszerben és mennyi uniós pénz jut 2020-27. között a mezőgazdaság támogatására. A Bizottság csökkentené az agrárbüdzsét és egy új támogatási rendszert javasolt. Az Európai Parlament ezzel szemben a forrásokat érintetlenül hagyná. A Fidesz európai parlamenti (EP) frakciója nem támogatta ezt a javaslatot, pontosabban a szavazásnál tartózkodott. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a kormányközelinek tartott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) –melynek elnöke a parlament fideszes alelnöke, Jakab István - és a fideszes országgyűlési képviselő Győrffy Balázs vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) viszont gyakorlatilag az EP-javaslat támogatására, vagyis a támogatások csökkentése elleni petíció aláírására kérte tagjait. A két szervezet vezetői szerint a Magyarországnak jutó forrásokat meg kell őrizni. Az EB javaslata megnyirbálná 2020. után a Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit, s ez a mezőgazdasági támogatások valamennyi pillérét érintené. Például a mintegy 15 ezer forinttal csökkentené a közvetlen területalapú támogatást, vagyis a jelenlegi átlagos hektáronkénti 70 ezer forintos támogatás 55 ezer forintra olvadna – figyelmeztetett Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint pedig a magyar gazdák jövedelmi helyzete már most sem kielégítő. Ritka pillanata az elmúlt 10 évnek, hogy a fideszes agrárszervezetek és az MSZP azonos platformra került, de most ez történt. Ujhelyi István az ellenzéki párt EP-képviselője és Harangozó Gábor az MSZP agrárszakértője jogosnak tartja NAK és a Magosz petícióját aláíró gazdák követelését, és így közvetve e témában egyetért e szervezetek álláspontjával is. A magyar kormány is tehetne azért, hogy több pénz jusson az agráriumra, a vidékfejlesztésre, hiszen az uniós és a régiós 30 százalékos nemzeti támogatási aránnyal szemben az uniós vidékfejlesztési forrásokat alig 15 százalékos nemzeti önrésszel támogatja a kormány – jegyezte meg Harangozó Gábor. Ezért az MSZP egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen egységesen 30 százalék a nemzeti hozzájárulás mértéke. A területalapú támogatást pedig sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások, például a mind kevesebb vegyszerhasználathoz kötné a Bizottság és ezzel az MSZP is egyetért. A megnövekedett költségeket, kisebb hozamokat viszont legalább hektáronként 100 ezer forinttal kellene elismerni. A szakember szerint át kell alakítani a területalapú támogatás rendszerét is. A jelenlegi a nagyüzemi növénytermesztést ösztönzi. Ezért a kifizetéseket foglalkoztatáshoz is kellene kötni, akár kiegészítő tevékenységhez. Természetesen differenciálni lehet, és termelési ágazattól függően, bizonyos birtokméret alatt nem lenne kötelező a foglalkoztatás. Brüsszelben olyan elképzelés is forog, hogy 250 hektár fölötti birtoktestre ne fizessenek területalapú támogatást. A magyar mezőgazdaság kibocsátásának háromnegyede azonban ennél nagyobb területű agrárvállalkozásokból ered, s ez versenyhátrányt jelentene, ezért elfogadhatatlan – mondta Harangozó Gábor. A környezet- és természetvédelem előtérbe kerülése helyes, de az ebből adódó bevételkiesést, költségnövekedést pótolni kell - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Népszavának. Ezen kívül viszont nem sok mindenben értett egyet a rivális gazdaszervezettel, a kamarával és az MSZP politikusaival. Horváth szerint a legfontosabb vívmánya a Bizottság előtt lévő KAP javaslatnak az, hogy az bejelentve foglalkoztatott alkalmazottak bérét és közterheit elismeri az új támogatási rendszer és a mezőgazdasági béreket legalább közelíthetné a feldolgozóipari, szolgáltatói bérekhez. Erre egyre nagyobb szükség is lenne az égető szakképzett munkaerő hiánnyal küzdő ágazatban. Ez egyébként visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, a közmunkások „rabszolga” munkáját is. Ez sokaknak nem tetszik, főleg azoknak, akik eddig mindenféle ellentételezés nélkül tehették zsebre a területalapú támogatást. Ugyancsak lényeges változás, hogy a területalapú támogatás alapja nem lehet több 60-100 ezer eurónál. Ha a vállalakozónak a bérek, közterhek után még a 60 ezer euró (18,9 millió forint) fölött is járna területalapú támogatás, akkor a 60 ezer euró alaptámogatás fölött lépcsőzetesen csökkenő mértékben kaphat többlet támogatást, de maximum 100 ezer euróig (31,5 millió forint). A Bizottság javaslata alapján lazulna az a keretrendszer, amelyben a nemzetállamok támogathattak bizonyos, számukra fontos célokat. Az uniós forrásokat akár 50 százalékkal is megtoldhatják majd a kormányok. Nagyobb összeg juthat a precíziós gazdálkodás, az öntözés és más fejlesztési célokra. A MOSZ főtitkára a Bizottság javaslatát támogatja, ami a hibák kiszűrése után javíthat a vidék megtartó erején.

Brüsszeli menetrend

Brüsszeli információk szerint a KAP jogszabálytervezetéhez a 27 tagországból mintegy 2 ezer módosító indítvány érkezett. Ezek feldolgozása után fogadhatják el a javaslatot. Ha a Bizottságé lesz a befutó, akkor jön a munka java. A kormányoknak be kell nyújtaniuk a saját támogatási javaslataikat, hogy az uniós fő irányelvek alapján milyen nemzeti támogatási programot dolgoztak ki. A paramétereket is a nemzeti bürokráciának kell megalkotnia. Brüsszelben minden kormánynak egyenként el kell fogadtatni a programját. A KAP-ot az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak is el kell fogadnia, vagyis kompromisszumra kell jutniuk. Az új rendszer valószínűleg 2022-2023 májusában, a gazdasági év kezdetén indulhat. Addig még a régi rend szerint kaphatnak támogatást a gazdák.

Szerző

Több mint egymilliárddal növelte adósságát egy hónap alatt a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:56

Fotó: Róka László / MTI
Február végén a kórházak, rendelők adóssága összesen 23,1 milliárd forint volt, 5,3 milliárddal nagyobb, mint január végén.
Februárban 7,1 milliárd forinttal 39,5 milliárd forintra emelkedett a közintézmények lejárt adóssága – írja a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján a Világgazdaság. A lap megjegyzi, hogy a 7,1 milliárd forintos növekedés szokatlan, főleg az olyan kedvező költségvetési folyamat mellett, amilyet az idén eddig produkált a büdzsé. A cikk szerint a teljes adósságon belül egymilliárddal a költségvetési intézmények tartoznak az államnak, illetve állami cégeknek, és a tiszta piaci adósság 38,5 milliárd forint, amely az elmúlt három év legmagasabb februári adata. A kincstár kimutatása szerint az adósságból a 30 nap alatti tartozás 18,8 milliárd forint, a 30 és 60 nap közötti 8,4 milliárd forint, a 60 napon túli 12,2 milliárd forint volt. Február végén a kórházak, rendelők adóssága 23,1 milliárd forint volt, 5,3 milliárddal nagyobb, mint január végén, ezen belül a kórházak tartozása nőtt számottevően. Az adósok toplistáját mégsem egy kórház, hanem a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezeti, amely február végén már ötmilliárd forintos kifizetetlen számlaállományt görgetett maga előtt, 2,8 milliárddal nagyobbat, mint egy hónappal korábban. Mint írják, a lista második helyén lévő Honvédkórháznál akut a pénzellátási probléma. Február végén több mint 2,2 milliárd forint lejárt adóssága volt az MH Egészségügyi Központjának, egy hónap alatt 1,2 milliárdos volt a növekedés. A Honvédot a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet követi az adóslistán (2,19 milliárd forinttal), majd a Békés Megyei Központi Kórház (1,3 milliárd) és a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak következik (1 milliárd forint). A hatodik, hetedik és nyolcadik helyen felsőoktatási intézmények állnak.
Szerző