Hústalan hét

Az ország legdúsabb állattenyésztő részei idegen megszállás alatt vannak. Március 27-től április 2-ig terjedő időre hústalan hét lép életbe

Félhivatalosan jelentik: Budapest húsellátása mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Az ország legdúsabb állattenyésztő részei idegen megszállás alatt vannak. A forgalom lebonyolítása a szénhiány, politikai és katonai okok következtében mindenféle akadállyal kénytelen megküzdeni. A jövőről való gondoskodás ezért a legnagyobb óvatosságot és körültekintést igényli.

Készleteinkkel tervszerűen kell gazdálkodnunk, hogy a ránk váró mindenféle nehézség közepette az élelmezés rendje minden tőlünk telhető módon biztosítható legyen. A közélelmezési népbiztos ezért szükségét látta annak, hogy nagyobb válságok elkerülhetése céljából húskészletünk kímélését és evégből rendeletet bocsátott ki, amely a március 27-től április 2-ig terjedő időre hústalan hetet léptet életbe.

Ezen idő alatt friss marhahúst és friss sertéshúst, illetve ilyen húsok fölhasználásával készült ételeket árusítani és fogyasztani mindenféle formában tilos. Ezen rendelet természetesen, kiterjed úgy a magánháztartásokra, mint a nyilvános étkezőhelyiségekre (vendéglők, kávéházak, étkezdék, penziók stb.). A rendelet ellen vétőkre súlyos büntetés vár.

A népbiztos fönntartotta magának a jogot hogy egészségi tekintetben indokolt esetekben ezen tilalom alól fölmentéseket engedélyezhessen. A tilalom nem terjed ki borjú-, birka-, vadhúsokra, lóhúsra, valamint szárnyasokra. A hústalan hét tartamára a nyilvános étkezőhelyiségekben a menürendszert, fölfüggesztik.

A közönség érdekei megóvása céljából azonban az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság az ezen idő alatt kiszolgálható ételek árát külön intézkedéssel fogja szabályozni. A népbiztos gondoskodik arról, hogy a hústalan héten a friss marha- és sertéshús pótlására kellő mennyiségű konzervhús kerüljön forgalomba.

Népszava 1919. március 25.