Sokan meghaltak az iráni áradásokban

Publikálás dátuma
2019.04.06. 07:56
I
Fotó: AZIZ BABANEJAD / AFP
Több m int két hete tart a viharos, esős időjárás az országban.
A több mint két hete tartó iráni áradásoknak már hetvennél is több halálos áldozata van - írja az AFP az iráni állami hírügynökség jelentése alapján. Pirhoszein Kolivand, az iráni katasztrófavédelem vezetője szerint az áradások sebesültjeinek száma 791, és közülük 45 ember továbbra is kórházi ápolásra szorul. Az áradások Fársz tartományt érintik a legsúlyosabban, ahol 23 ember halt meg. Iránt 19 napja sorozatos viharok sújtják. Az áradások először az ország keleti részét érintették, majd a nyugat és délnyugati országrészre is átterjedtek. A kormány szerint a víz 12 ezer kilométer közutat tett járhatatlanná, ami az ország teljes úthálózatának több mint harmadát jelenti.
Szerző
Témák
Irán árvíz

Többet költ védelemre a NATO

Publikálás dátuma
2019.04.05. 15:57
Jens Stoltenberg
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint tovább kell javítani a tagállamok közötti tehermegosztást.
A NATO megalapításának 70. évfordulóján tartott külügyminiszteri tanácskozáson mindegyik szövetséges ígéretet tett védelmi költségvetésének a növelésére, az arányosabb áldozatvállalásra – közölte Jens Stoltenberg, a katonai szövetség civil irányítója. A hangsúlyt a „mindegyik” szóra helyezte, mert a tanácskozás előtt Donald Trump amerikai elnök bírálta Németországot, amiért Berlin eddig nem volt hajlandó bruttó hazai termékének (GDP) az egy százalékánál többet fordítani védelmi kiadásokra. Stoltenberg szerint most már a németeknél is haladás mutatkozik, de – tette hozzá - az ígéreteket valóra is kell váltani. Az Egyesült Államok a GDP több mint 4 százalékát fordítja katonai célokra. A NATO-n belül hosszú ideje beszélnek arról a politikai célkitűzésről, hogy minden tagországnak el kellene érnie a 2 százalékot, de ez eddig csak néhány szövetséges esetében valósult meg. Amerikai részről felvetették ugyan a 4 százalékos célszámot is, de ilyen tartalmú hivatalos ígéretet a külügyminiszterek nem tettek. A növelés szándékát mindenesetre valamennyien hangoztatták. 
„Nem azért tettük az ígéretet, hogy kedvére legyünk az Egyesült Államoknak, hanem azért, mert kiszámíthatatlanabb, bizonytalanabb világban élünk”

- mondta Stoltenberg.

A NATO washingtoni külügyminiszteri találkozójának résztvevői úgy foglaltak állást, hogy Moszkvának ki kell vonnia katonáit Venezuelából, ahol Nicolas Maduro elnök rendszerének nyújtanak támaszt jelenlétükkel. Az Egyesült Államok és több mint ötven további ország a Maduróval szemben álló demokratikus erőket támogatja Venezuelában. Az állásfoglalás újabb példája annak, hogy a NATO kiterjesztően értelmezi eredeti küldetését, az észak-atlanti térség biztonságának a megőrzését. Ilyen kiterjesztő értelmezés volt már az is, amikor a terrorizmus elleni harc jegyében Afganisztánban vetettek be NATO-erőket. Venezuela kérdésének a felvetése azt tükrözi, hogy a NATO saját feladatának tekinti Oroszország térfoglalási kísérleteinek a visszaszorítását, a konkrét földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül is. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott a tanácskozáson, hogy a szövetségnek szembe kell szállnia minden újonnan felmerülő fenyegetéssel, legyen az orosz katonai beavatkozás, ellenőrizetlen migráció, kibernetikai támadás, az energiabiztonság fenyegetése, a Kínával való stratégiai versengés – beleértve a technológiát és az 5G-t –, vagy bármi egyéb. Stoltenberg a tanácskozás végén a tagállamok nevében felszólította Oroszországot, hogy engedje szabadon annak a három ukrán hadihajónak a legénységét, amelyeket tavaly novemberben foglalt le erővel az orosz parti őrség a Fekete-tengeren, a Moszkva által bekebelezett Krím félszigetet a tőle keletre eső orosz területekkel összekötő kercsi híd közelében. A főtitkár elmondta: a tagországok megállapodtak egy sor olyan intézkedésben, amellyel erősítik Ukrajna és Grúzia támogatását, növelik a NATO fekete-tengeri jelenlétét. Így egyebek közt fokozzák a felderítést, kiképzést nyújtanak a két említett ország parti őrsége és haditengerészete tagjainak, közös gyakorlatokat hajtanak végre, információkat osztanak meg velük, kikötői látogatásokat tesznek. A rakétatémával kapcsolatban Stoltenberg megerősítette: az atlanti szövetségnek nem áll szándékában szárazföldi telepítésű rakétákat hadrendbe állítani Európában. A főtitkár Moszkva destabilizáló lépéseként értékelte, hogy az oroszok az egyik új rakétatípusuk kifejlesztésével megsértik a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket tiltó, 1987-es INF-megállapodást. Az Egyesült Államok emiatt közölte: a nyáron felmondja a megállapodást, ha Moszkva nem hagy fel szerződésszegő magatartásával. A NATO válasza azonban – mondta a főtitkár – nem az oroszok eljárásának lesz a tükörképe, hanem a mértéktartás jellemzi majd.

Himnusztörvény: Kiska arra kéri a képviselőket, hogy legközelebb olvassák el, mire szavaznak

Publikálás dátuma
2019.04.05. 14:56

Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
„Még jobb lenne, ha már a törvény előkészítésének is nagyobb figyelmet szentelnének” – közölte az elnöki hivatal.
Andrej Kiska szlovák államfő jövő héten jelenti be, hogy visszautalja-e a parlamentnek újratárgyalásra az állami jelképekről szóló törvényt, amely tiltja egy másik ország himnuszának lejátszását vagy eléneklését nyilvános rendezvényeken, amennyiben a rendezvényen nincs jelen az adott ország hivatalos küldöttsége – írja az ujszo.com. Az elnöki hivatal által kiadott állásfoglalásban az áll:
„Andrej Kiska államfő szeretné felkérni a kormánykoalíció képviselőit, hogy olvassák el, mire szavaznak, de még jobb lenne, ha már a törvény előkészítésének is nagyobb figyelmet szentelnének.”

Kiskát nem csak a koalíciós Most-Híd elnöke, hanem más koalíciós pártok képviselői is arra kérték, hogy utalja vissza a törvényt a parlamentnek. Az államfőt ugyanezzel a kéréssel kereste meg Simon Zsolt független képviselő és a parlamenten kívüli MKP is. Simon, aki tartózkodott a szavazáson, azt állítja, hogy egy abszurd és ostoba törvényről van szó. Egyben bírálta a Most-Híd pártot is amiatt, hogy a képviselői megszavazták a törvényt. Az MKP arra szólította fel a törvényt megszavazó hidas képviselőket, valamint Grendel Gábort (OĽaNO), hogy mondjanak le a képviselői mandátumukról. A törvényt az SaS is bírálta, hangsúlyozva, hogy frakciójuk nem szavazta meg azt. Hozzáteszik: ha az elnök nem vétózza meg a jogszabályt, és ha a plénum nem módosítja azt, a törvény az alkotmánybíróságon végezheti.

Hétezer euróig terjedő bírság

A pozsonyi törvényhozás március 27-én fogadta el az állami jelképekre vonatkozó törvény egy olyan módosítását, amely nyilvános rendezvényeken arra az esetre korlátozza a külföldi országok himnuszának eléneklését, amikor a helyszínen jelen van az érintett országnak hivatalos küldöttsége. A módosítás tartalma komoly közfelháborodást váltott ki a felvidéki magyarság körében. A tervek szerint május 15.-én hatályba lépő módosítás helyi megfigyelők szerint leginkább a sportrendezvényeken történő himnuszéneklés tiltását célozhatta. A jogszabályban az előírások megsértése esetén 7 ezer euróig terjedő bírság lehetőségével is számolnak. A módosítást 108-an támogatták, és a Bugár Béla vezette Most-Híd vegyes párt képviselőinek többsége is mellette voksolt. Ezzel kapcsolatban a Híd korábban a Paraméterrel közölte:
„Természetesen nem engedjük meg, hogy ez az értelmetlen korlátozás hatályba lépjen. A sajnálatos félreértést a lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk.”

Szerző