Európai Unió;Kína;

2019-04-09 07:50:00

Kína megosztja az Európai Uniót, de az EU türelme sem véges

Kína mind nagyobb EU-s befolyásától tartanak Berlinben és Brüsszelben. A héten Peking kerül a középpontba a kontinensen.

Az Európai Unió és Kína kapcsolatairól lesz szó a héten Brüsszelben, majd Zágrábban. Kedden ugyanis az EU és Peking közötti csúcstalálkozót, majd csütörtökön a 16+1 formátumú, a dél-európai államokkal kiegészülő megbeszéléseket tartják meg.

Az Unió vezetői, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke világos üzenetet kívánnak megfogalmazni Li Ko-csiang kínai kormányfő számára: az EU türelme nem véges, s ebben egységes is az Unió országainak véleménye – árulta el egy diplomata a német Handelsblattnak. Különösen Berlin elégedetlen azzal, hogy Kína nem éppen nyitja tágra kapuit az uniós befektetők, cégek előtt. A német gazdasági minisztérium azt hiányolja, hogy az európai vállalatokat nem ugyanabban a bánásmódban részesülnek, mint a helyiek. Mint az uniós diplomata fogalmazott, a keddi csúcstalálkozó annak lesz a próbája, milyen készséget mutat Peking piacának megnyitására. Vagyis mennyire lesz hajlandó befogadni az uniós cégeket.

Szakértők ugyanakkor nem várnak semmiféle áttörést a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában. Már ha egyáltalán lesz. Erre azonban jelenleg igen csekély az esély.

 Mint több brüsszeli diplomata múlt héten jelezte:

 Az EU képviselői múlt pénteken tárgyaltak a zárónyilatkozat szövegéről, de arra jutottak, hogy az mostani formájában elfogadhatatlan számukra. Egy diplomata valószínűtlennek tartja az áttörést a csúcstalálkozó végéig, Kína aligha lesz hajlandó nagyobb engedményekre. A kudarc azonban mindkét fél számára roppant kínos lenne. Az EU azt szeretné, hogy Kína konkrét vállalásokat tegyen, s beruházási egyezményt írjon alá, amely előnyös lenne az európai cégek számára. Azt is követelik Pekingtől, ne részesítse jelentős állami támogatásban az európai porondon megjelent kínai cégeket. Kína azonban nem fogadta el az EU szövegtervezetét, jelentős módosításokat hajtott végre rajta.

Az EU abban bízott, hogy Donald Trump Kínával szembeni fellépésével az uniós cégek jobb elbírálásra számíthatnak Kínában, ez a remény azonban lassacskán kezd szertefoszlani. Több uniós ország szerint Kína gazdasági szempontból túl agresszívan terjeszkedik Európában is.

Akadnak azonban, akik nem temetik előre a csúcsot, s úgy vélik, hozhatnak még meglepetéseket Juncker, Tusk és Li Ko-csiang hatszemközti megbeszélései. 

 A minap Hszi Csin-ping római látogatása során az olasz kormány szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben kifejti, részese kíván lenni a hatalmas összegeket felemésztő kínai befektetési programnak, az Új selyemútnak. A recesszióba került olasz gazdaság Pekingtől remél mentőövet, amire szüksége is lenne, hiszen beruházások százai állnak a pénzhiány miatt. Arra azért nem lehet mérget venni, hogy Kína valóban helyre hozná a populista olasz kormány gazdasági baklövéseit, de az tény, hogy Kína különleges érdeklődést mutat egyes olasz kikötők iránt. Olaszország volt a G7 államai közül az első, amely csatlakozott a politikai szempontból igencsak vitatható kezdeményezéshez. Li Ko-csiang kormányfő a Handelsblattban megjelent írásában cáfolta, hogy meg akarná osztani az EU-t, mint írta, hazája is egységes Unióban érdekelt.

Az EU-Kína-csúcsot Washingtonban is aggodalommal szemlélik. Az Egyesült Államok már nem Oroszországot, hanem Kínát tartja a legnagyobb fenyegetésnek. Donald Trump adminisztrációjának célkeresztjébe az Új selyemút mellett a kínai Huawei cég került, amely Washington szerint a kínai kormánynak kémkedik, ezért arra intette európai partnereit: ne adjon megbízásokat a kínai vállalatnak a szupergyors 5G mobilinternet-rendszer kiépítésénél. Több uniós ország azonban nem kíván szakítani a Huawei-jel, amelyet Berlinben is olcsónak és megbízhatónak tartanak.

Politikai, emberi jogi kérdésekről várhatóan nem sok szó esik függetlenül attól, hogy több országban számoltak be arról: Peking mind nagyobb politikai befolyásra törekszik, Ausztráliában és Új-Zélandon például a helyi kínai közösség befolyásolásával, televíziós csatornák megjelenésével.

Csütörtökön, a horvát fővárosban, Zágrábban rendezik meg a 16+1 formátumú találkozót, amelyen a kínai kormányfő a közép- és dél-európai országok - köztük 11 uniós tagállam - vezetőivel cserél eszmét. Berlinben és Brüsszelben úgy vélik, a találkozó az EU minél nagyobb megosztását szolgálja. Ez részint sikerül is, többek között Magyarország segítségével. Amikor tavaly az uniós államok pekingi nagykövetei közös jelentésben támadtak neki az Új Selyemút kezdeményezésnek, a magyar nagykövet nem csatlakozott kollégáihoz, s nem írta alá a dokumentumot.

Kína mind nagyobb befolyásra törekszik a Balkánon, Bosznia-Hercegovinában például 3,8 milliárd euró értékben támogat különféle fejlesztéseket, elsősorban az energiaszektorban.