Magyar urak Prágában

Csak az csodálkozzék ezen, aki hitt a frázisaiknak, aki elhitte nekik, hogy ő előttük szent a haza fogalma, hogy ők szem előtt tartják a haza érdekeit, hogy nemzeti, szempontok vezetik cselekedeteiket

A magyar urak koldulnak Prágában. Magyar urak könyörögve kérik a cseh kormányt, hogy árassza el haderejével a még meg nem szállt Magyarországot is és fegyveresen verje le a Magyar Tanácsköztársaságot. A magyar urak ellenséget vezetnek Magyarország ellen.

Nehezére esik az embernek a fölháborodás és düh fölkiáltása nélkül elolvasni azt a hírt, amely a magyar burzsoáziának erről a prágai zarándokolásáról szól. Ennek a becstelenségnek az értékelése szempontjából szinte mellékes, hogy a cseh burzsoázia nem enged az árulók hívogatásának. A cseh uraknak bizonyára megvannak az okaik arra, hogy ne avatkozzanak „Magyarország belügyeibe", azaz, hogy ne folytassák a magyar területre való inváziót, akármennyire is kérik erre magyar osztályostársaik. De, hogy azok a magyar urak, akik annyi frázist pufogtattak a hazafiságról, akik a haza szent nevében nem adtak jogot a magyar dolgozók millióinak és a haza védelmének jelszavával milliókat küldtek a vágóhídra, most ők maguk uszítsák a haza ellen az ellenséget, az az erkölcsi lesüllyedésnek olyan fokát mutatja, amelyhez hasonlót sehol másutt nem találunk, mint a magyar urak múltjában.

Mert a fölháborodás, a düh és a megvetés érzése mellett, ami erre a hírre minden becsületes embert elfog, csodálkozásnak nincs helye. Csak az csodálkozzék ezen, aki hitt a frázisaiknak, aki elhitte nekik, hogy ő előttük szent a haza fogalma, hogy ők szem előtt tartják a haza érdekeit, hogy nemzeti, szempontok vezetik cselekedeteiket és így tovább. Minket azonban nem lep meg a magyar burzsoáziának ez a legújabb becstelensége sem. Mi ilyeneknek ismertük, mi ilyeneknek jellemeztük őket már akkor, amikor még verték a mellüket és szavalták a frázisaikat

A magyar urak, ahogy ők nevezik magukat: a „magyar történelmi osztályok" csak éppen hívek maradtak hagyományaikhoz, ők irtották ki Erdélyben a magyarságot, amely ellentállt határt nem ismerő kapzsiságuknak és nem tűrte szótlanul a minden képzeletet fölülmúló kizsákmányolást. Ők telepítették a fegyverrel kiirtott magyarok helyébe „az engedelmes és szerény" románokat, ők koncolták föl százezerszámra Dózsa György katonáit miután előbb kipusztították ezeknek háza népét, és ők késztették kivándorlásra, tették hontalanná a magyar nép millióit.

És ha a magyar urak ereje nem telt arra, hogy maguk végezzék magyar irtó munkájukat máskor is szívesen vették igénybe külső ellenségek segítségét Magyar urak, Héderváry Kont és társai hívták magyar földre a törököket magyar urak hozták az ország nyakába a Habsburgok igáját magyar urak vezették be a magyar forradalom leverésére az orosz cár hadait.

Népszava 1919. április 10.