1,3 milliárd a rejtélyes munkásszállóra

Publikálás dátuma
2019.04.15 07:00

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Más mércét alkalmaz a kormány a saját beruházásainál, mint a vidéki önkormányzatok projektjeinél.
A kisebb városoknak sokba kerül, ha munkásszállóval akarják segíteni a helyi cégeket a dolgozók megszerzésében és megtartásában, de a kormány nagyvonalúan ad 1,3 milliárd forintot egy fővárosi szálló építésére. A múlt szerdán megjelent kormányhatározat szerint ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak azonnal át kell adnia erre a célra az egykori újpesti Árpád Kórház területét, a Pénzügyminisztériumnak el kell különítenie a fedezetet, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak pedig azonnal meg kell kezdenie a munkásszálló tervezését.
Kerestük az ügyben az összes érintett minisztériumot, önkormányzatot, és egyebek mellett azt kérdeztük: Kötöttek-e előzetes megállapodást olyan cégekkel, amelyek biztosítják majd a szálló folyamatos kihasználását? Azért vált-e ennyire sürgőssé a szálló építése, mert az elhibázott köztisztviselői rabszolgatörvény miatt ezrek mondanak fel a minisztériumokban, központi hivatalokban, és az állam arra készül, hogy vidékről helyeznek át alkalmazottakat Budapestre? Válaszokat nem kaptunk.
Itt érdemes felidézni: a hvg.hu tavaly arról írt, hogy a most munkásszállónak kinézett újpesti ingatlant egy 150 fő befogadására alkalmas hajléktalanotthon kialakítására szánja a kormány. Az új munkásszálló kialakításáról szóló döntés azért is magyarázatra szorulna, mert a Pénzügyminisztérium épp most hosszabbította meg két hónappal az önkormányzatok számára harmadszor kiírt szállóépítési pályázatát. A tavaly novemberi felhívásban a korábbi 40 százalékos önrészt már 20 százalékra mérsékelték, mert a kedvezőtlen feltételek miatt az első két pályázatban elkölteni tervezett 14 milliárd forintból mindössze 3,5 milliárd talált gazdára 13 településen. A feltételek között nemcsak a saját erő felmutatása szerepelt, hanem az is, hogy minden vállalkozással, amelyik dolgozókat akar elszállásolni az épületekben, előzetes megállapodást kell kötni. A 80 százalékos állami támogatás a május 15-ig meghosszabbított jelenlegi pályázatnál már elegendő arra, hogy a korábbiaknál több önkormányzat jelentkezzen – tudta meg lapunk. A nemzetközi cégek azonban csak néhány hónapos vizsgálódás után adják ki az aláírt megállapodást, ezért maguk a települések kértek halasztást a pénzügyi tárcától. Ez utóbbit már Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő mondta, mert ők is ebben a cipőben járnak. A somogyi kisvárosban működő Flex elektronikai cégnél 1800 ember dolgozik, de egyre nehezebb munkaerőt találni. Ezért a helyi képviselő-testület úgy döntött, belevág az építkezésbe, de az anyacég a jóváhagyás előtt nemcsak a terveket kérte el, hanem még a várható üzemeltetési költségeket is, így az aláírásig eltelhet akár két hónap is. Csakhogy Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy havonta kúsznak felfelé a kivitelezési költségek, ma már négyzetméterenként félmillió forinttal kell számolni, míg a tavalyi pályázatban az állam maximum 300 ezer forintos négyzetméter árral kalkulált. Így a vártnál mélyebben bele kell nyúlni a zsebükbe. Gémesi György gödöllői polgármester az egész munkásszálló építési konstrukciót elhibázottnak tartja. Lapunk kérdésére az első Orbán-kormány jó bérlakásprogramját idézte fel, amelynek azonban szerinte ma a nyomait sem lehet felfedezni az állami elképzelésekben. Pedig a bérlakások és mellette a szociális célokat szolgáló lakások építése lenne az alapja, hogy a mainál több dolgozó merjen elindulni a családjával a nyugat-magyarországi megyékbe, ha megfelelő munkahelyet talál – érvelt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az átmeneti szállásokat csak kiegészítő megoldásként tartaná elfogadhatónak.
Frissítve: 2019.04.15 11:02

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.

Az egészségügy csődje: 21 órát várt a diagnózisra félig átszúrt szemmel egy két éves gyerek

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:10
A 21 új mentő nem javít a mentőegység állományán FOTÓ: NÉPSZAVA
Ráadásul másfél órát keringett a mentő a sérült kisfiúval, mert nem találtak megfelelő kórházat.
A múlt héten ismét megbukott a fővárosi sürgősségi ellátás rendszere - derült ki Tarjányi Krisztina Facebook-bejegyzéséből. Az asszony kisfia szúrt szemsérüléssel másfél órát utazott a mentőben, és a baleset után további 21 órát várt arra a vizsgálatra, amellyel kiderülhetett, mennyire komoly a sérülése. A két éves kisfiú olyan szerencsétlenül esett el egy bottal a kezében, hogy a faág megszúrta a szemét, ami erősen vérezni is kezdett. A mentő gyorsan kiért, a kocsit a mentésirányító az ügyeletes Bajcsy-Zsilinszky Kórházba irányította. Időközben azonban kiderült, hogy a Bajcsynak nincsenek eszközei gyerek altatásához, ezért a mentőt továbbküldték a Semmelweis Egyetem (SE) Szemklinikájára. Ám mielőtt odaértek volna, újabb telefonos huzavona kezdődött, a klinika jelezte a mentőnek, hogy mégsem fogadja a gyereket. „A mentős vitatkozott egy darabig az orvossal, majd a kocsit megállították, és tanakodtak, hogy akkor mi legyen” – idézte fel a Facebookon a kicsi anyja. Végül a mentőirányító diszpécser lépett közbe, utasította a klinikát, hogy vegyék fel a gyereket. Információink szerint a balesethez a mentőket 16 óra 52 perckor riasztották, és papíron 18 óra 30 perckor sikerült is átadni a sürgősségi ellátásra szoruló két éves kisfiút az orvosnak. Az anyja leírása szerint azonban ez sem volt olyan egyszerű:„a kezemben volt a véres fejű ellankadt gyerek, amikor kijött a rendelőjéből a doktornő és megkérdezte a mentőst, hogy hoztunk-e valamilyen papírt, de amikor a mentőorvos mondta, hogy nem, akkor a doki hátat fordított és azt mondta: „Akkor végeztünk!”. „Mindezt úgy, hogy fogalma sem lehetett arról, hogy mennyire súlyos a kicsi sérülése!” Az anya végül sírva kérte az orvost: legalább vizsgálja meg. Az orvosnő eszközös vizsgálat nélkül nem tudta megnézni a szemet. Szakemberektől úgy tudjuk, ilyenkor úgynevezett „szemzár” miatt csak altatásban lehet vizsgálni a beteget. Az orvosnő ultrahang vizsgálatot végzett, majd MR-t próbált intézni. Telefonálgatott, egyeztetett és végül egy másik épületben CT-re vizsgálatra került sor. Az anya szerint a mentők - "akik egyébként az egész történetben a legrendesebbek és legprofesszionálisabbak voltak" - vitték a családot a vizsgálatokra. Ők nyugtatták őket, mondták el, mi történik, mire lehet számítani, és hogy az eredményekből mire lehet következtetni. A CT után 15 perccel közölték a szülőkkel, hogy a gyerek szeme alapvetően rendben, arra kérdésükre, hogy az agya sérült-e, az volt a válasz, hogy azt nem nézték. Végül visszavitték őket a szemklinikára, ahol kaptak egy ágyat éjszakára, és azt is megtudták, reggel jön majd egy altatóorvos, aki elaltatja a kicsit és aztán rendesen megnézik a szemét. Az anya beszámolója szerint végül arra, hogy tényleg megnézzék altatásban a gyerek szemét, a baleset után 21 órát vártak. Megkerestük az érintett kórházakat. A Bajcsy kórház sajtóosztályától kapott válasz szerint nem ők voltak az illetékesek, hiszen eszköz híján nem tudnak három évnél fiatalabb gyereket altatni, az Országos Mentőszolgálat honlapján olvasható sürgősségi beutalási rend szerint „az áthatoló szemsérülés” ellátására amúgy is kizárólag a SE szemészeti klinikája az illetékes. A SE sajtóosztályától kapott válasz szerint ők sem hibáztak. A szakma szabályainak megfelelően ellátták a kisfiút, függetlenül attól, hogy nem láttak el sürgősségi ügyeletet. Sőt az ügyeletes orvos a folyamatban lévő vizsgálatokat megszakítva azonnal megkezdte a kisfiú vizsgálatát - írták. Arra a megjegyzésünkre, hogy az áthatoló szemsérülések esetén mindenkor az intézményük az ellátásra kijelölt szolgáltató, azt válaszolták: azt a Bajcsynak kellett volna megállapítania, hogy a gyereknek valóban ilyen sérülése van, s nekik kellett volna tovább utalniuk a klinikára. Csakhogy a beteg el sem jutott a Bajcsy kórházig, hiszen a diagnózishoz szükséges altatáshoz ott nem voltak eszközök. A szülőtől, és mentőstől pedig nyilván nem elvárható, hogy egy görcsösen összezáródó szemhéj mögé látva diagnosztizáljon. Nyilvánvalóan a rendszerben van a hiba. A most napvilágra került eset egyáltalán nem egyedi. A mentőknél dolgozó forrásainktól tudjuk, hogy naponta keringenek hosszasan a kórházak között, mert valamilyen hivatkozással nem akarják átvenni a betegüket. A történet műtéttel ért véget, azt azonban az anya szerint még nem tudni, hogy a szaruhártya tényleg hibátlanul gyógyul-e.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 19:49