1,3 milliárd a rejtélyes munkásszállóra

Publikálás dátuma
2019.04.15 07:00

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Más mércét alkalmaz a kormány a saját beruházásainál, mint a vidéki önkormányzatok projektjeinél.
A kisebb városoknak sokba kerül, ha munkásszállóval akarják segíteni a helyi cégeket a dolgozók megszerzésében és megtartásában, de a kormány nagyvonalúan ad 1,3 milliárd forintot egy fővárosi szálló építésére. A múlt szerdán megjelent kormányhatározat szerint ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak azonnal át kell adnia erre a célra az egykori újpesti Árpád Kórház területét, a Pénzügyminisztériumnak el kell különítenie a fedezetet, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak pedig azonnal meg kell kezdenie a munkásszálló tervezését.
Kerestük az ügyben az összes érintett minisztériumot, önkormányzatot, és egyebek mellett azt kérdeztük: Kötöttek-e előzetes megállapodást olyan cégekkel, amelyek biztosítják majd a szálló folyamatos kihasználását? Azért vált-e ennyire sürgőssé a szálló építése, mert az elhibázott köztisztviselői rabszolgatörvény miatt ezrek mondanak fel a minisztériumokban, központi hivatalokban, és az állam arra készül, hogy vidékről helyeznek át alkalmazottakat Budapestre? Válaszokat nem kaptunk.
Itt érdemes felidézni: a hvg.hu tavaly arról írt, hogy a most munkásszállónak kinézett újpesti ingatlant egy 150 fő befogadására alkalmas hajléktalanotthon kialakítására szánja a kormány. Az új munkásszálló kialakításáról szóló döntés azért is magyarázatra szorulna, mert a Pénzügyminisztérium épp most hosszabbította meg két hónappal az önkormányzatok számára harmadszor kiírt szállóépítési pályázatát. A tavaly novemberi felhívásban a korábbi 40 százalékos önrészt már 20 százalékra mérsékelték, mert a kedvezőtlen feltételek miatt az első két pályázatban elkölteni tervezett 14 milliárd forintból mindössze 3,5 milliárd talált gazdára 13 településen. A feltételek között nemcsak a saját erő felmutatása szerepelt, hanem az is, hogy minden vállalkozással, amelyik dolgozókat akar elszállásolni az épületekben, előzetes megállapodást kell kötni. A 80 százalékos állami támogatás a május 15-ig meghosszabbított jelenlegi pályázatnál már elegendő arra, hogy a korábbiaknál több önkormányzat jelentkezzen – tudta meg lapunk. A nemzetközi cégek azonban csak néhány hónapos vizsgálódás után adják ki az aláírt megállapodást, ezért maguk a települések kértek halasztást a pénzügyi tárcától. Ez utóbbit már Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő mondta, mert ők is ebben a cipőben járnak. A somogyi kisvárosban működő Flex elektronikai cégnél 1800 ember dolgozik, de egyre nehezebb munkaerőt találni. Ezért a helyi képviselő-testület úgy döntött, belevág az építkezésbe, de az anyacég a jóváhagyás előtt nemcsak a terveket kérte el, hanem még a várható üzemeltetési költségeket is, így az aláírásig eltelhet akár két hónap is. Csakhogy Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy havonta kúsznak felfelé a kivitelezési költségek, ma már négyzetméterenként félmillió forinttal kell számolni, míg a tavalyi pályázatban az állam maximum 300 ezer forintos négyzetméter árral kalkulált. Így a vártnál mélyebben bele kell nyúlni a zsebükbe. Gémesi György gödöllői polgármester az egész munkásszálló építési konstrukciót elhibázottnak tartja. Lapunk kérdésére az első Orbán-kormány jó bérlakásprogramját idézte fel, amelynek azonban szerinte ma a nyomait sem lehet felfedezni az állami elképzelésekben. Pedig a bérlakások és mellette a szociális célokat szolgáló lakások építése lenne az alapja, hogy a mainál több dolgozó merjen elindulni a családjával a nyugat-magyarországi megyékbe, ha megfelelő munkahelyet talál – érvelt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az átmeneti szállásokat csak kiegészítő megoldásként tartaná elfogadhatónak.
Frissítve: 2019.04.15 11:02

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.