1,3 milliárd a rejtélyes munkásszállóra

Publikálás dátuma
2019.04.15 07:00

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Más mércét alkalmaz a kormány a saját beruházásainál, mint a vidéki önkormányzatok projektjeinél.
A kisebb városoknak sokba kerül, ha munkásszállóval akarják segíteni a helyi cégeket a dolgozók megszerzésében és megtartásában, de a kormány nagyvonalúan ad 1,3 milliárd forintot egy fővárosi szálló építésére. A múlt szerdán megjelent kormányhatározat szerint ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak azonnal át kell adnia erre a célra az egykori újpesti Árpád Kórház területét, a Pénzügyminisztériumnak el kell különítenie a fedezetet, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak pedig azonnal meg kell kezdenie a munkásszálló tervezését.
Kerestük az ügyben az összes érintett minisztériumot, önkormányzatot, és egyebek mellett azt kérdeztük: Kötöttek-e előzetes megállapodást olyan cégekkel, amelyek biztosítják majd a szálló folyamatos kihasználását? Azért vált-e ennyire sürgőssé a szálló építése, mert az elhibázott köztisztviselői rabszolgatörvény miatt ezrek mondanak fel a minisztériumokban, központi hivatalokban, és az állam arra készül, hogy vidékről helyeznek át alkalmazottakat Budapestre? Válaszokat nem kaptunk.
Itt érdemes felidézni: a hvg.hu tavaly arról írt, hogy a most munkásszállónak kinézett újpesti ingatlant egy 150 fő befogadására alkalmas hajléktalanotthon kialakítására szánja a kormány. Az új munkásszálló kialakításáról szóló döntés azért is magyarázatra szorulna, mert a Pénzügyminisztérium épp most hosszabbította meg két hónappal az önkormányzatok számára harmadszor kiírt szállóépítési pályázatát. A tavaly novemberi felhívásban a korábbi 40 százalékos önrészt már 20 százalékra mérsékelték, mert a kedvezőtlen feltételek miatt az első két pályázatban elkölteni tervezett 14 milliárd forintból mindössze 3,5 milliárd talált gazdára 13 településen. A feltételek között nemcsak a saját erő felmutatása szerepelt, hanem az is, hogy minden vállalkozással, amelyik dolgozókat akar elszállásolni az épületekben, előzetes megállapodást kell kötni. A 80 százalékos állami támogatás a május 15-ig meghosszabbított jelenlegi pályázatnál már elegendő arra, hogy a korábbiaknál több önkormányzat jelentkezzen – tudta meg lapunk. A nemzetközi cégek azonban csak néhány hónapos vizsgálódás után adják ki az aláírt megállapodást, ezért maguk a települések kértek halasztást a pénzügyi tárcától. Ez utóbbit már Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő mondta, mert ők is ebben a cipőben járnak. A somogyi kisvárosban működő Flex elektronikai cégnél 1800 ember dolgozik, de egyre nehezebb munkaerőt találni. Ezért a helyi képviselő-testület úgy döntött, belevág az építkezésbe, de az anyacég a jóváhagyás előtt nemcsak a terveket kérte el, hanem még a várható üzemeltetési költségeket is, így az aláírásig eltelhet akár két hónap is. Csakhogy Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy havonta kúsznak felfelé a kivitelezési költségek, ma már négyzetméterenként félmillió forinttal kell számolni, míg a tavalyi pályázatban az állam maximum 300 ezer forintos négyzetméter árral kalkulált. Így a vártnál mélyebben bele kell nyúlni a zsebükbe. Gémesi György gödöllői polgármester az egész munkásszálló építési konstrukciót elhibázottnak tartja. Lapunk kérdésére az első Orbán-kormány jó bérlakásprogramját idézte fel, amelynek azonban szerinte ma a nyomait sem lehet felfedezni az állami elképzelésekben. Pedig a bérlakások és mellette a szociális célokat szolgáló lakások építése lenne az alapja, hogy a mainál több dolgozó merjen elindulni a családjával a nyugat-magyarországi megyékbe, ha megfelelő munkahelyet talál – érvelt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az átmeneti szállásokat csak kiegészítő megoldásként tartaná elfogadhatónak.
Frissítve: 2019.04.15 11:02

Erdő Péter szerint Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk

Publikálás dátuma
2019.04.21 21:23

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A politikusok, a gazdasági élet szereplői, tudósok, művészek felelőssége, hogy az evangélium szellemében alakítsák az életet.
Isten, aki bölcsességében megalkotta az embert, azt akarja, hogy boldogok legyünk - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornának adott, vasárnap este sugárzott húsvéti interjújában. Hozzátette: a világi emberek - politikusok, a gazdasági élet szereplői, tudósok, művészek - felelőssége, hogy az evangélium szellemében alakítsák az életet. "Isten szeretetét kell közvetítenünk az emberek felé" - hangsúlyozta a bíboros. Kérdésre válaszolva megjegyezte: szükséges az európai alapdokumentumokban a kereszténység rögzítése, csakúgy, mint a görög-római örökségé.
Szerző

Több hektáron égett az aljnövényzet Soroksáron

Publikálás dátuma
2019.04.21 17:58
Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Ötven tűzoltó fékezte meg a lángokat.
Több hektáron kigyulladt a bokros-fás, bozótos aljnövényzet vasárnap délután Budapest XXIII. kerületében, a tüzet körülhatárolták, senki sem sérült meg - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel. Kisdi Máté elmondta: a lángok Soroksáron a Szamaránszki dűlő, a Vecsési út és a Szérűskert utca által határolt hétvégi házas övezetben csaptak fel. A tűzben elégett két kisebb hétvégi ház és több melléképület is. A tűz által érintett több tízezer négyzetméteres területet tizenegy vízsugárral - tizenkét tűzoltógépjármű és vízszállító járművek segítségével - határolta körül több mint ötven fővárosi tűzoltó, gyáli és a rózsadombi önkéntes tűzoltók együttműködésével. Az oltási munkákat a fővárosi katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította.
Szerző
Témák
tűzoltó