1,3 milliárd a rejtélyes munkásszállóra

Publikálás dátuma
2019.04.15 07:00

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Más mércét alkalmaz a kormány a saját beruházásainál, mint a vidéki önkormányzatok projektjeinél.
A kisebb városoknak sokba kerül, ha munkásszállóval akarják segíteni a helyi cégeket a dolgozók megszerzésében és megtartásában, de a kormány nagyvonalúan ad 1,3 milliárd forintot egy fővárosi szálló építésére. A múlt szerdán megjelent kormányhatározat szerint ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak azonnal át kell adnia erre a célra az egykori újpesti Árpád Kórház területét, a Pénzügyminisztériumnak el kell különítenie a fedezetet, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak pedig azonnal meg kell kezdenie a munkásszálló tervezését.
Kerestük az ügyben az összes érintett minisztériumot, önkormányzatot, és egyebek mellett azt kérdeztük: Kötöttek-e előzetes megállapodást olyan cégekkel, amelyek biztosítják majd a szálló folyamatos kihasználását? Azért vált-e ennyire sürgőssé a szálló építése, mert az elhibázott köztisztviselői rabszolgatörvény miatt ezrek mondanak fel a minisztériumokban, központi hivatalokban, és az állam arra készül, hogy vidékről helyeznek át alkalmazottakat Budapestre? Válaszokat nem kaptunk.
Itt érdemes felidézni: a hvg.hu tavaly arról írt, hogy a most munkásszállónak kinézett újpesti ingatlant egy 150 fő befogadására alkalmas hajléktalanotthon kialakítására szánja a kormány. Az új munkásszálló kialakításáról szóló döntés azért is magyarázatra szorulna, mert a Pénzügyminisztérium épp most hosszabbította meg két hónappal az önkormányzatok számára harmadszor kiírt szállóépítési pályázatát. A tavaly novemberi felhívásban a korábbi 40 százalékos önrészt már 20 százalékra mérsékelték, mert a kedvezőtlen feltételek miatt az első két pályázatban elkölteni tervezett 14 milliárd forintból mindössze 3,5 milliárd talált gazdára 13 településen. A feltételek között nemcsak a saját erő felmutatása szerepelt, hanem az is, hogy minden vállalkozással, amelyik dolgozókat akar elszállásolni az épületekben, előzetes megállapodást kell kötni. A 80 százalékos állami támogatás a május 15-ig meghosszabbított jelenlegi pályázatnál már elegendő arra, hogy a korábbiaknál több önkormányzat jelentkezzen – tudta meg lapunk. A nemzetközi cégek azonban csak néhány hónapos vizsgálódás után adják ki az aláírt megállapodást, ezért maguk a települések kértek halasztást a pénzügyi tárcától. Ez utóbbit már Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő mondta, mert ők is ebben a cipőben járnak. A somogyi kisvárosban működő Flex elektronikai cégnél 1800 ember dolgozik, de egyre nehezebb munkaerőt találni. Ezért a helyi képviselő-testület úgy döntött, belevág az építkezésbe, de az anyacég a jóváhagyás előtt nemcsak a terveket kérte el, hanem még a várható üzemeltetési költségeket is, így az aláírásig eltelhet akár két hónap is. Csakhogy Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy havonta kúsznak felfelé a kivitelezési költségek, ma már négyzetméterenként félmillió forinttal kell számolni, míg a tavalyi pályázatban az állam maximum 300 ezer forintos négyzetméter árral kalkulált. Így a vártnál mélyebben bele kell nyúlni a zsebükbe. Gémesi György gödöllői polgármester az egész munkásszálló építési konstrukciót elhibázottnak tartja. Lapunk kérdésére az első Orbán-kormány jó bérlakásprogramját idézte fel, amelynek azonban szerinte ma a nyomait sem lehet felfedezni az állami elképzelésekben. Pedig a bérlakások és mellette a szociális célokat szolgáló lakások építése lenne az alapja, hogy a mainál több dolgozó merjen elindulni a családjával a nyugat-magyarországi megyékbe, ha megfelelő munkahelyet talál – érvelt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az átmeneti szállásokat csak kiegészítő megoldásként tartaná elfogadhatónak.
Frissítve: 2019.04.15 11:02

A "szellemi honvédők" Európát is megvédenék - nemzetközi szervezetet indított a CÖF-CÖKA

Publikálás dátuma
2019.04.25 09:55
CÖF-CÖKA Békemenet 2018 március 15-én
Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Az erről szóló sajtótájékoztatón azzal büszkélkedett a civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár: a civil szervezetek "élnek és virulnak" Magyarországon.
Tizenöt ország szervezeteinek képviselői, illetve "szellemi honvédők" létrehozták az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozást (EuCET) csütörtökön Budapesten, a magyar kormány kedvenc "civiljeinek", a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kezdeményezésére.
A CÖF-CÖKA a lengyel Gazeta Polska Klubokkal, illetve saját határon túli magyar ernyőszervezeteivel karöltve már 2011-ben megalakította a Civil Együttműködési Tanácskozást, ami alapja az EuCET létrehozásának. 2017-ben nemzetközi szimpózium keretében határozták el az EuCET megalakítását, és öt nyelven kiadták a szervezet szellemi alapját jelentő Civilitika című kötetet.
Vallják, hogy a zsidó-keresztény civilizáció jelenti Európa jövőjét - mondta Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a civil szervezetek "élnek és virulnak" Magyarországon.
A tanácskozás zárónyilatkozat-tervezete szerint az EuCET az erkölcsi talapzat megerősítése révén kívánja "visszairányítani" az Európai Uniót az alapítók "eredeti elképzeléseihez", és meg kívánja gátolni "a káros föderalista, szuperföderalista" törekvéseket.

Az Európai Bizottság közbelépését kérik a Fidesz háromnegyedes médiatúlsúlya ellen

Publikálás dátuma
2019.04.25 09:55

Újabb tétellel egészül ki az Európai Bizottságnak küldött médiaügyi panasz, ezúttal a fideszes médiagömböc, a KESMA miatt. A beadványhoz a MÚOSZ is csatlakozik.
Drasztikus, a háromnegyedes arányt is meghaladó médiatúlsúly alakult ki a magyar médiában a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállításával – derül ki a kormánysajtó illegális finanszírozásáról szóló januári panaszbeadvány friss kiegészítéséből. Amikor három hónappal ezelőtt a Klubrádió, Jávor Benedek EP-képviselő és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához fordult a magyar kormánymédia tiltott állami támogatása ügyében, a panasznak még nem lehetett része a 2018 végétől formálódó, a fideszes pártsajtó formális tulajdonosainak „önkéntes felajánlásai” útján létrejött KESMA. A kormánypárt szinte teljes médiaholdudvarát elnyelő konglomerátummal ugyanakkor egy olyan (az állami hirdetések révén szinte teljes egészében közpénzből működtetett) hír-, vélemény- és tulajdonosi koncentráció alakult ki, amely Európában példátlan módon biztosít hegemóniát a kormányzati üzeneteknek a magyar médiában. A Mérték mostanra elvégezte a KESMA megalakulása utáni hazai médiapiac részletes elemzését, ennek felhasználásával egészítik ki a bizottsági panaszt az aláírók a Fidesz-közeli sajtóalapítvány számait is tartalmazó adatokkal és információkkal. Az eredeti panaszbeadvány legfőbb állítása az volt, hogy a magyar média- és reklámpiacot jelentősen torzítják a nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatokhoz nem igazodó, kizárólag az adott sajtóorgánumok kormány iránti lojalitását díjazó állami hirdetések. Akkor – éppen az alakulóban lévő KESMA miatt – nehéz volt számszerűsíteni, hogy különböző viszonyítási alapokon mérve mekkora is a kormányoldal részesedése a magyar médiában. A Mérték munkatársainak számításai alapján a teljes magyar médiapiaci reklámtorta közel 40 százaléka a KESMA kiadványaié. Ha az alapítványhoz hozzászámoljuk a vele azonos üzeneteket közvetítő, de szervezeten kívüli médiumokat (mindenekelőtt a TV2-t és a Rádió1-et), akkor 64,1 százalékos, vagyis majdnem kétharmados piaci részesedést kapunk. Amennyiben pedig a szintén a kormány kommunikációs igényeit kiszolgáló „közmédiát” is ide soroljuk, akkor a kormányoldal részesedése (a bevételekből) 77,8 százalékra, vagyis a teljes torta több mint háromnegyedére rúg, úgy, hogy a források döntően az államtól érkeznek, és nem az adott médiumok népszerűségéhez, hanem politikai beállítódásához igazodnak. Ez olyan mértékű finanszírozási előnyt biztosít a kormány üzeneteinek minden más típusú tartalommal szemben, amely már megkérdőjelezi a politikai versenyt és a választások tisztaságát is. Jávor, a Klubrádió és a Mérték közreműködésével eddig két panaszbeadvány futott be a Bizottság versenyjogi főigazgatóságához. Az első 2016-ban a közmédia állami túlfinanszírozásából adód versenytorzítást, a második idén év elején a pártsajtó szabálytalan állami támogatását kifogásolta (utóbbihoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott, és a szervezet a mostani, a KESMA ügyében beadott panaszkiegészítést is aláírta) Lapunk tudomása szerint az Európai Bizottság érdemben egyik üggyel sem foglalkozott még. Amikor viszont 2014-15-ben az RTL Klub tulajdonosa, a német Bertelsmann fordult a testülethez panasszal a piacvezető tévécsatornát sújtó reklámadó-szabályozás miatt, a Bizottság rövid határidőn belül végzett a vizsgálattal, és az eljárás befejezése előtt már egy közbenső intézkedéssel felfüggesztette a diszkriminatív reklámadó alkalmazását. Jávor Benedek a tiltott állami finanszírozásra vonatkozó panasz januári beadásakor úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a brüsszeli testületben immár van politikai akarat a versenyszabályokat nyíltan megsértő magyar médiatámogatási gyakorlattal szembeni fellépésre.   
Témák
média
Frissítve: 2019.04.25 09:55