Köszönőviszonyban sincs a hivatalos átlagkereset a valósággal - mindenki a másikra mutogat, nehogy kiderüljön mennyi igazából az annyi

Publikálás dátuma
2019.04.15 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Jóval alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél, de ennek elismerése nem vetne jó fényt a kormányra. A KSH hiányos adóbevallásokra hivatkozik, az adóhivatal hallgat.
Hiányosak az adóbevallások, különösen az ötfősnél kisebb cég esetében, ezért nem lehet a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan átlagbért számolni - ezt a választ adta megkeresésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többszöri visszakérdezésünk ellenére sem kaptunk azonban választ arra, mikor teszik közzé ezeket a korábban megígért adatokat. Mindez azért fontos, mert a KSH által - a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként - havonta közölt, már bruttó 340 ezer forint felett járó átlagkereseti adatok számos kritikát kaptak az elmúlt hónapokban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) többször is jelezte: a dolgozók egyáltalán nem látnak ilyen szép számokat a bérpapírjaikon. Ennek alátámasztásul a Policy Agendával közösen kiszámították a mediánbért: ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Kiderült: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért. Ezt követően a Népszava is többször írt arról, hogy szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál 25-30 százalékkal alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat. A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb válllakozások adatait is tartalmazza. Az első, januárra vonatkozó adatközlést márciusra ígérték. Hidegzuhanyként érkezett ezek után a bejelentés március végén, hogy ugyan már az új, NAV-os adatbázisból számolnak a statisztikusok, de ennek során továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak – azaz több mint egymillió munkavállaló - keresetét. A KSH a korábbi ígéretek ellenére nem közölt mediánbért sem. A KSH mindezt a bevallások hiányosságaival magyarázta. Tovább dolgoznak „a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán” – írták közleményükben. Furcsának találtuk azonban, hogy éppen az öt fő alatti cégek járulékbevallásai lennének hibásak, ezért rákérdeztünk. De jól értettük, hiszen a KSH lapunknak küldött válasza szerint: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. Azt is közölték, hogy „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése minden esetben hosszabb előkészítő folyamatot igényel. A keresetstatisztikai adatok esetében ez az előkészítő folyamat a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe.” Hogy pontosan mennyi időt, azt már nem árulták el. Katona Tamás statisztikust meglepte, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdaságra számítja a kereseti adatokat. Szerinte, ha az ötfősnél kisebb cégeket is beleszámították volna a statisztikába, akkor az átlagbér a hivatalosan közölt harmadával, negyedével alacsonyabb lenne. Előbbi a papíron bevallott bért mutatná, hiszen való igaz, hogy a kisvállalkozásoknál gyakran minimálbérre jelentik be a dolgozókat, a fizetés többi részét pedig zsebbe kapják. De még ezt a „fekete” fizetést beleszámolva is 25 százalékkal alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél – véli az egyetemi tanár. Megjegyezte: a KSH magyarázata meglehetősen furcsa, hiszen a hivatal már három éve készíti elő az új adatbázisra történő áttérést, az alkalmazotti létszámadatokat már tavaly óta ez alapján is közli. A vállalkozásoknak pedig már 2006 áprilisa óta elektronikus úton kell havonta eleget tenniük járulékbevallási kötelezettségüknek. Ezek minősége – az esetleges hibák vagy hiányosságok száma – pedig nem függ az adott cég dolgozói létszámától. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szintén érthetetlennek találja a KSH magyarázatát. Szerinte legföljebb a munkaidőre vagy a munkaköri besorolásra vonatkozó adatok hiányozhatnak a bevallásokból. Ha viszont valóban a kereseti adatok nem egyértelműek a bevallásokban, akkor mi alapján számolja ki a NAV a kivetett adókat? – vetette fel. Kerestük ezzel kapcsolatban a NAV-ot is, hogy megtudjuk, milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, ám több mint egy hét alatt nem sikerült azt eljuttatniuk lapunkhoz.  

Titkolóznak és hallgatnak

A Policy Agenda (PA) szerette volna kutatni az új kereseti adatbázist, ám erre nem kaptak engedélyt. Korábban a mediánbérek kiszámításához szükséges adatokat szintén csak hosszas huzavona után – a lapunkban megjelent cikkek hatására és pénzért – bocsátotta a MASZSZ és a PA  rendelkezésére a Pénzügyminisztérium. A PA most a 2017-es, éves személyi jövedelemadó bevallások alapján is végzett számításokat. Az összes, munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkező dolgozó adatai alapján havi bruttó 225 ezer forintos átlagbért számolt ki. Ehhez képest a KSH 282 ezer forintos átlagbért közölt ebben az időszakban: igaz, ők csak az öt fő feletti vállalkozások és a közszféra adatait vették alapul akkor is. Ez 25 százalékos különbség, vagyis, ha a KSH most ígéretéhez híven beszámította volna a kisebb cégek dolgozóinak bérét is az átlagbérbe, akkor januárra nem 343 500, hanem 274 800 forintos átlagbér jött volna ki. Ezt persze nehéz volna megmagyaráznia a kormánynak, és a közeledő európai parlamenti választások miatti kampányban nem mutatnának jól a korábbinál jóval alacsonyabb kereseti adatok. A kérdést ezért úgy tűnik, inkább jegelik. Feltehetőleg ennek köszönhetően nem kaptunk választ a KSH-tól azon kérdésünkre sem: reálisnak tartják-e a fenti számításokat.

Frissítve: 2019.04.15 09:15

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző

Százmilliókért szállíthat újabb jegykiadókat a BKK-nak a T-Systems

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:36
Illusztráció
Fotó: Népszava
A céget tendereztetés nélkül bízták meg, mivel egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni.
Tendereztetés nélkül bízta meg a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. a T-Systems Magyarország Zrt.-t jegykiadó automaták szállítására – vette észre a napi.hu. Az uniós közbeszerzési közlönyből kiderül, hogy a T-Systems
újabb öt jegykiadó automatát szállíthat a BKK-nak nettó 400 millió forintért.
A BKK mostani vásárlása azért született tenderkiírás nélkül, mert iparjogvédelmi okok miatt egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni. A 400 milliós feladat része 
  • 5 darab jegy-és bérletkiadó automata gyártása, szállítása és üzembe helyezése,
  • 77 darab jegy-és bérlet automata üzemeltetése a keretmegállapodás idejére vonatkozóan,
  • jegy- és bérletkiadó automata áthelyezése,
  • valamint jegy- és bérletkiadó automata szoftver- és hardverfejlesztés.
A szerződést még február 12-én kötötte meg a a BKK és a T-Systems.