Káoszt okozott a sziklamászó közösségben a százmilliós kormányzati beruházás terve

A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ). Bár elvállalták, a tagságot megosztotta a kérdés.

Az állam a stadionépítések mellett váratlanul pénz tolna a természeti sportokba is: 300 millió forintot költenének arra, hogy via ferrata utakat építsenek Magyarország szikláira. Mivel egyeztetés nélkül, felülről találták ki, mire van szüksége a természetjárásnak, a terv egyből viharokat kavart – írja az Index.

A portál felidézi: a via ferrata, vagy ahogy magyarra fordították, a vasalt utak a természetjárás egyik extrém formája, a turisták ösvények helyett a sziklafalakra fúrt létrákon és drótköteleken közlekednek. Néhány éve egy testvérpár, Kovács Tamásék építettek Magyarországon tíz utat. A cikk szerint ők mutatták meg a via ferratákat Révész Máriusznak, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosnak, az ötlet pedig megtetszett neki, és elérte, hogy a kormány 300 millió forintot adjon további pályák építésére. A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ).

Révész Máriusz a portálnak hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a pályázatot egyetlen, és az építésben érdekelt fél (azaz a Kovács-testvérpár) kezelné, ezért keresték meg a hegymászó szövetséget.

Bár a hegymászó szövetség elvállalta a felkérést, a tagságot megosztotta a kérdés. A portál szerint egy közgyűlésen elhangzott: miközben a szövetség nehezen tud fellépni eredeti funkciójában, a szikla- és hegymászás fejlesztéséért, támogatásáért, beáll egy, a feladatától idegen terv mögé. Többen sérelmezték, hogy a kormány úgy kezd támogatni egy szűkebb réteget érintő, és nem a magyar domborzati viszonyokra kitalált kalandsportot, hogy közben évtizedeken át nem hogy nem segítette a hegy- és sziklamászás tradicionális formáit, de aktívan akadályozta azokat. Kritikaként hangzott el az is, hogy évtizedek érdektelensége után az állam miért a kevésbé beágyazott, de néhány vállalkozó által favorizált profitcentrikus tevékenységet kezdi támogatni. Az Index azt is kiemeli, hogy tanulmányok bizonyítják: a via ferrata jóval károsabb az élővilágra, mint a sziklamászás hagyományos formái.

Megkeresték az MHSSZ vezetőségét, hogy megtudják, miért vállalták el a felkérést, ha ennyien tiltakoznak, és ha a tevékenység valójában nem is vág a profiljukba. Hivatalosan csak a projekt lebonyolításáról kaptak információkat, azonban egy, a helyzetet ismerő tag az Indexnek azt mondta: félnek, hogy ha a szövetség nem áll bele, nélkülük „szabad rablás” lesz.

A portál szerint a szervezés alatt derült ki, hogy a szövetségtől függetlenül néhányan már megkezdték a szervezést, hogy via ferrata-utat építsenek a Gellért-hegyre.

A terv élvezi a kormány támogatását – ismerte el Révész Máriusz, megemlítve, hogy anyagilag legfeljebb 30 százalékban állnák a Gellért-hegyi pálya kiépítését.

Az MHSSZ vezetője, Kandrács Ildikó azt mondta: az általuk írt tervben szerepel majd, hogy jelenlegi sziklamászó helyeken nem épülhetnek vasalt utak.

Ám vannak olyan helyszínek, amelyek csupán azért nem sziklamászó helyek, mert azt a természetvédelem tiltotta, most pedig megnyithatják a via ferratának – mutatott rá Urbanics Áron, az egyik ismert hazai sziklamászó, számos hazai sziklaút megmászója.

Kovács Tamás, a hazai vasalt utak eddigi építője szerint az aggodalom alaptalan, mert a via ferraták építéséből a sport is profitálhat. Azt mondta:

Kovács úgy vélte, hogy tevékenységük pozitív hatással is van a sportra, mivel a Cuha patak völgyében 2015-ben 110 sziklamászóutat építettek és ugyanannyit újítottak fel a via ferráták építésével közös projektben.