Káoszt okozott a sziklamászó közösségben a százmilliós kormányzati beruházás terve

Publikálás dátuma
2019.04.14. 21:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ). Bár elvállalták, a tagságot megosztotta a kérdés.
Az állam a stadionépítések mellett váratlanul pénz tolna a természeti sportokba is: 300 millió forintot költenének arra, hogy via ferrata utakat építsenek Magyarország szikláira. Mivel egyeztetés nélkül, felülről találták ki, mire van szüksége a természetjárásnak, a terv egyből viharokat kavart – írja az Index. A portál felidézi: a via ferrata, vagy ahogy magyarra fordították, a vasalt utak a természetjárás egyik extrém formája, a turisták ösvények helyett a sziklafalakra fúrt létrákon és drótköteleken közlekednek. Néhány éve egy testvérpár, Kovács Tamásék építettek Magyarországon tíz utat. A cikk szerint ők mutatták meg a via ferratákat Révész Máriusznak, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosnak, az ötlet pedig megtetszett neki, és elérte, hogy a kormány 300 millió forintot adjon további pályák építésére. A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ).
Révész Máriusz a portálnak hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a pályázatot egyetlen, és az építésben érdekelt fél (azaz a Kovács-testvérpár) kezelné, ezért keresték meg a hegymászó szövetséget.
„Az MHSSZ javaslatokat tesz majd, hogy hova építenének via ferratákat, és a miniszterelnöki kabinetiroda köt majd szerződést a nyertesekkel”

– jelentette ki.

Bár a hegymászó szövetség elvállalta a felkérést, a tagságot megosztotta a kérdés. A portál szerint egy közgyűlésen elhangzott: miközben a szövetség nehezen tud fellépni eredeti funkciójában, a szikla- és hegymászás fejlesztéséért, támogatásáért, beáll egy, a feladatától idegen terv mögé. Többen sérelmezték, hogy a kormány úgy kezd támogatni egy szűkebb réteget érintő, és nem a magyar domborzati viszonyokra kitalált kalandsportot, hogy közben évtizedeken át nem hogy nem segítette a hegy- és sziklamászás tradicionális formáit, de aktívan akadályozta azokat. Kritikaként hangzott el az is, hogy évtizedek érdektelensége után az állam miért a kevésbé beágyazott, de néhány vállalkozó által favorizált profitcentrikus tevékenységet kezdi támogatni. Az Index azt is kiemeli, hogy tanulmányok bizonyítják: a via ferrata jóval károsabb az élővilágra, mint a sziklamászás hagyományos formái.
Megkeresték az MHSSZ vezetőségét, hogy megtudják, miért vállalták el a felkérést, ha ennyien tiltakoznak, és ha a tevékenység valójában nem is vág a profiljukba. Hivatalosan csak a projekt lebonyolításáról kaptak információkat, azonban egy, a helyzetet ismerő tag az Indexnek azt mondta: félnek, hogy ha a szövetség nem áll bele, nélkülük „szabad rablás” lesz.
„Ha nem mi bonyolítjuk le, akkor jön valaki, akit egyáltalán nem érdekel, hogy mi lesz azokkal a sziklákkal, amit sziklamászók használnak”

– fogalmazott.

A portál szerint a szervezés alatt derült ki, hogy a szövetségtől függetlenül néhányan már megkezdték a szervezést, hogy via ferrata-utat építsenek a Gellért-hegyre. A terv élvezi a kormány támogatását – ismerte el Révész Máriusz, megemlítve, hogy anyagilag legfeljebb 30 százalékban állnák a Gellért-hegyi pálya kiépítését.
Az MHSSZ vezetője, Kandrács Ildikó azt mondta: az általuk írt tervben szerepel majd, hogy jelenlegi sziklamászó helyeken nem épülhetnek vasalt utak. Ám vannak olyan helyszínek, amelyek csupán azért nem sziklamászó helyek, mert azt a természetvédelem tiltotta, most pedig megnyithatják a via ferratának – mutatott rá Urbanics Áron, az egyik ismert hazai sziklamászó, számos hazai sziklaút megmászója.
„A bükki Bélkövön eddig tiltották a mászást, de most arról hallani, hogy oda via ferratát terveznek”

– jelentette ki.

Kovács Tamás, a hazai vasalt utak eddigi építője szerint az aggodalom alaptalan, mert a via ferraták építéséből a sport is profitálhat. Azt mondta:
„Nekünk is elsődlegesen fontos a sziklamászás, csak olyan sziklát építenénk ki, ami nem alkalmas a mászásra. Amúgy Ausztriában is vannak helyek, ahol egy falon van vasalt út és sziklamászás. Ha teszünk is utat sziklamászóhely közelébe, azt úgy építjük, hogy a tevékenységek ne zavarják egymást."

Kovács úgy vélte, hogy tevékenységük pozitív hatással is van a sportra, mivel a Cuha patak völgyében 2015-ben 110 sziklamászóutat építettek és ugyanannyit újítottak fel a via ferráták építésével közös projektben.
Szerző

Új választás, régi adatszivárgás - exkluzív interjú

Publikálás dátuma
2019.04.14. 20:56
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő
A kormány nem siet változtatni a neki kedvező rendszerhibákon, idén is működnek például az ajánlási trükkök.
"Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul felhatalmazás sincs arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék.” – mondta a lapunknak adott interjúban Gáva Krisztián. (A Nemzeti Választási Iroda /NVI/ elnökhelyettesével készült beszélgetést hétfői számunkban olvashatják.) Vagyis a kormány nem tett semmit, a május 26-ai európai parlamenti választásra készülő kis- és kamupártok most is épp olyan könnyen kijátszhatják a rendszert, mint tavaly, hamisított ajánlásokkal minimális a lebukás kockázata.  Noha a tavalyi kiskapuk megmaradtak, az NVI elnökhelyettese abban biztos, hogy a 2018-as technikai malőrök nem ismétlődnek meg. Igaz, a tavalyi blamázsra már egészen másként emlékszik. ”Nem omlott össze az rendszer, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető” – magyarázta Gáva Krisztián azt az időszakot, amikor a hivatalos választási oldal beszakadt. Ha a rendszer nem omlik össze május 26-án, akkor a hivatalos adatokat csak este 23 órakor tesz közzé az NVI az európai szabályozás alapján. Igaz, Gáva Krisztián szerint továbbra sem tehetnek semmit az „adatszivárgás”, vagyis az ellen, hogy a szavazóköri pártdelegáltak „jelentsenek”. Mivel alighanem a Fidesznek lesz a legtöbb delegáltja, nem kizárt, hogy 2018-hoz hasonlóan újra a kormányzati szócsővé silányított köztévé hozza majd nyilvánosságra az eredményt az erre fenntartott állami apparátus helyett. 
Szerző
Témák
EP-választás
Frissítve: 2019.04.15. 06:13

Élet Menete: nagy tömeg a fáklyás felvonuláson

Publikálás dátuma
2019.04.14. 20:36

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A rendezvényt szervező alapítvány minden évben más jelmondatot választ. A mostani mottó így szólt: „Jó ügyért jó kiállni!”
Az Élet Menete – azon túl, hogy a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából megemlékezik az áldozatokról – a kirekesztés és az előítéletek elleni demonstráció is. A tizenhetedszer meghirdetett budapesti emlékmenet résztvevői a Március 15. téren gyülekeztek vasárnap kora este. A szervezők „közkívánatra” döntöttek úgy, hogy ismét fáklyás felvonulást tartanak.
A téren felállított színpadon a brit lobogó is feltűnt. Idén ugyanis az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) budapesti nagykövetségével „szoros együttműködésben” folytak az előkészületek. A nyitóbeszédet – Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke mellett – a díszvendégként felszólaló David Mundell, a brit kormány Skóciáért felelős minisztere mondta. Az esemény egyik házigazdája Iain Lindsay brit nagykövet volt. A nagykövet magyarul köszöntötte „Európa egyik legnagyobb antirasszista rendezvényének” résztvevőit, közöttük a parlamenti pártok, az egyházak és a diplomáciai testületek képviselőit. A szónokok megemlékeztek a skót presbiteriánus (református) egyház misszionáriusnőjéről, Jane Hainingről, aki életét áldozta az üldözöttek védelmében. Jane Haining 1932-ben kezdett a budapesti Skót Misszión dolgozni. A misszió jórészt zsidó gyerekeknek működtetett iskolát. A háború kitörésekor Jane Haining éppen a szabadságát töltötte Nagy-Britanniában, de ő visszatért Budapestre. (Történetéről részletesen itt olvashat.) Bár egyházi elöljárói próbálták hazahívni, az ország náci megszállása után is a helyén maradt. Azt írta: ha ezeknek a gyerekeknek szükségük volt rám, amikor sütött rájuk a nap, még inkább szükségük van rám a sötétség óráiban. Feljelentették. A Gestapo a Terézvárosból, a misszió Vörösmarty utcai iskolájából vitte el. Magyar református vezetők és svájci diplomaták is igyekeztek közbenjárni az érdekében. Mindhiába. A németek azt a tájékoztatást adták, hogy Jane Haining kórházban halt meg. Valójában gázkamrában ölték meg Auschwitzban. 47 éves volt. 
Védencei közé tartozott Annette Lantos is (a 2008-ban elhunyt magyar zsidó származású amerikai szenátor, Tom Lantos özvegye), akinek lánya videóüzenetben mondott köszönetet. Jane Haininget 1997-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki, 2010 óta az ő nevét viseli a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasza. (A Népszava szombati Visszhang mellékletében részletesen foglalkoztunk személyével.) Az Élet Menetén a hagyományoknak megfelelően Verő Tamás főrabbi sófárral (kos szarvából készített ősi zsidó hangszer) adta meg a jelet az indulásra, ezúttal Somodi Zoltán skótdudás is csatlakozott hozzá. Kocsiban ülő holokauszttúlélők haladtak élen. A sok ezer ember megtöltötte a rakpartot, ahol – nagy tetszést aratva – végig szólt a skót duda. 
A Kossuth tér közelében lévő Cipők a Duna-parton emlékműnél az 1921-ben született, Izraelben élő túlélő, Keleti Ágnes gyújtotta meg a külön az Élet Menetére épített hatalmas fáklyát. A Nemzet Sportolói közé is beválasztott Keleti Ágnes a magyar tornasport legeredményesebb alakja, ötszörös olimpiai bajnok. Felkérésével a szervezők arra is szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a közeljövőben Budapest ad otthont a Maccabi Európa Játékoknak. A megemlékezés Kardos Péter főrabbi gyászimájával, majd szabadtéri filmvetítéssel ért véget.

Százezreket hurcoltak a halálba

 A holokauszt magyarországi emléknapjának bevezetéséről 2000-ben, az első Fidesz-kormány idején, Pokorni Zoltán oktatási miniszter kezdeményezésére született döntés. Április 16-a arra emlékeztet, hogy 1944-ben az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján ezen a napon kezdődött a gettósítás. Annak ellenére – jegyezte meg az MTI egyik háttéranyaga –, hogy a zsidók gettósításáról szóló rendelet csak április 28-án jelent meg. Az elkülönített településrészekbe összezsúfolt honfitársainkat a magyar hatóságok és tisztségviselők túlbuzgó közreműködésével (tisztelet a kivételnek) szállították a náci haláltáborokba. A vidéki Magyarországról elhurcolt 437 ezer ember túlnyomó többségét meggyilkolták.

Szerző
Témák
Élet menete
Frissítve: 2019.04.14. 21:22