Előfizetés

Késhet a CEU bécsi nyitása, Budapesten kezdhetnek az új hallgatók

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.16. 08:05
Bécsi látványterv
Fotó: Central European University
Anyagilag is nehéz helyzetbe került az egyetem a magyar kormánynak hála, a költözés több tízmilliárd forintnyi összeget emészt fel.
Bécsben már jó ideje zajlik is a CEU Vienna új kampuszának kiépítése, és hónapok óta folyamatban vannak az egyetem költözéséhez szükséges hatósági eljárások is. A kényszerköltözés menetrendje szerint Bécsben szeptemberre be kellene indulnia az oktatásnak. A 24.hu információja szerint azonban ez nem fog összejönni:
a feszes határidőket nem tudják tartani, mert az akkreditációs ügyeket Ausztriában lassabb megoldani, mint ahogy arra a kedvező politikai fogadtatás után számítottak az egyetem vezetői.

A CEU akkreditációja nélkül pedig a diákvízumok rendezése sem oldható meg - ami nem csekélység egy olyan egyetem esetében, mely hallgatói a világ száznál több országából kerülnek ki. A CEU kérdésre tagadta, hogy a hivatalos eljárások bonyolítása nehézségekbe ütközött volna Ausztriában. A sajtóosztály szerint „a hatóságok rendkívül segítőkészek” voltak. A 24.hu azonban úgy tudja, a CEU vezetői már hetekkel ezelőtt határoztak arról, hogy az új hallgatók nem Ausztriában kezdik meg a tanévet. A döntés értelmében
nem a Bécsbe költöző CEU-n, hanem a Budapesten maradó Közép-európai Egyetemen kezdik szeptemberben a tanévet az intézmény frissen felvett hallgatói.

Ez azért lehetséges, mert a kormány lényegében csak a CEU amerikai akkreditációval rendelkező programjait kényszerítette külföldre a felsőoktatási törvény – sorosozással körített – módosításával. Az egyetem közleménye szerint minden esetre az amerikai akkreditációjú képzések diplomáit 2019 szeptemberétől Bécsben fogják kiadni, összhangban a magyar törvényekkel.
Az Orbán-kormánynak hála, az elmúlt időszakban jelentősen megugrottak a működési és fenntartási költségei is az egyetemnek, túllépve a fenntartható szintet - a portál forrásai szerint
2025-re több tízmilliárd forintnyi összeget emészt fel a költözés.

Az egyetem vezetése költségcsökkentési programot hirdetett, de a takarékoskodást nehezíti, hogy az osztrák árszínvonal miatt a Budapesten elfogadható ösztöndíjakat meg kellett emelni. Könnyebbséget jelent viszont a menedzsmentnek, hogy Soros György hatalmas extra támogatást ad az ausztriai letelepedési költségek fedezésére. A CEU szerint Bécs városától vagy az osztrák kormánytól nem kaptak pénzügyi támogatást.

Számvevők csapdájában: fogást keresnek az ÁSZ-on

Czene Gábor, Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.04.16. 07:30
Az ellenzék már többször tüntetett az Állami Számvevőszéknél a „politikai büntetések” ellen
Fotó: Draskovics Ádám
Már sokat törlesztett, de még mindig 522 millióval tartozik a Jobbik. A DK kerülő úton, a kincstár elleni perrel lép fel az Állami Számvevőszékkel szemben.
Jogászaink azt mondják, ez az egyetlen apró esély arra, hogy jogilag megfogjunk valamit az Állami Számvevőszék kontra ellenzéki pártok történetben – ezzel indokolta lapunknak Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója azt, hogy miért perelték be a Magyar Államkincstárt. A pártok támogatását ugyanis az államkincstár folyósítja, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) eljárása nyomán ebből vonják le a büntetés összegét. Az ÁSZ döntése ellen – hangsúlyozta Sebián-Petrovszki – Magyarországon nem lehet jogorvoslattal élni. Az Állami Számvevőszék nem vesz részt a Demokratikus Koalíció választási kampányában – reagált az ÁSZ, és azt is leszögezte: a szervezet nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen „büntetést”, vagy „bírságot”. – Ismerjük az ÁSZ védekezését, döntéseiket nem indokolják – mondta erre Sebián-Petrovszki. A pártigazgató példának a tavalyi esetüket hozza fel, amikor az ÁSZ azért „büntette” őket, mert állítása szerint a piaci ár alatt béreltek irodát. Csak éppen a DK a mai napig nem tudja, hogy az országszerte bérelt több mint negyven irodája közül melyikre gondolt az ÁSZ. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója egyetértett kollégájával, szerinte az ÁSZ a Fidesszel a háta mögött „nyomorgatja” az ellenzéki pártokat. Korábban a számvevőszék a Párbeszéd állami támogatásának felfüggesztetését kezdeményezte. A párbeszédesek három hete minden dokumentumot leadtak, most azt várják, hogy a számvevőszék megvizsgálja ezeket. Addig viszont visszatartják a támogatásunkat – kifogásolta Kocsis-Cake Olivio, aki szerint az EP-kampányban akkor is komoly hátrányba kerültek, ha majd újra kapnak állami pénzt. Messze a legnagyobb összegre – tiltott párttámogatásra hivatkozva – a Jobbikot büntette meg az ÁSZ, először még a tavalyi parlamenti választás előtt, összesen mintegy 662 millió forintra. Második körben aztán 272 milliós veszteséggel járt a Jobbik számára a számvevőszéki eljárás. Ahogyan arról többször írtunk: az említett összegek felét vissza kell fizetni, másik felét a Magyar Államkincstár levonja a párt állami támogatásából. A Jobbik alaptalannak tartja az ÁSZ megállapításait, és nemzetközi fórumhoz fordult jogorvoslatért. A 662 milliós ÁSZ-bírságból az államkincstár már visszatartott 331 milliót három negyedéven keresztül. A másik feléből háromhavi részlet elment a Jobbiktól a NAV-hoz, ami mintegy 45 millió forint volt – tájékoztatta lapunknak Szabó Gábor pártigazgató. Így a 662 millió forintos büntetésből 331 millió plusz 45 millió forinttal csökkent a Jobbik tartozása: maradt 286 millió. „A második ÁSZ-bírságból az államkincstár által visszatartandó 136 millióra kaptunk részletfizetést, az összeget négy negyedévre elosztva. Ebből az áprilisi állami támogatásból már 36 milliót le is vontak” – közölte Szabó Gábor. A második ÁSZ-bírság másik fele – az a 136 millió, amit a NAV-nak kell majd fizetni – még teljes egészében fennáll. „A NAV-tól még nem kaptuk meg a fizetési felszólítást” – tette hozzá a pártigazgató. Mindent egybevetve a Jobbik tartozása 522 millió forint. Sneider Tamás, a Jobbik elnöke korábban azt nyilatkozta a Népszavának: ha az adóhivatal nem ad részletfizetési lehetőséget az ÁSZ által kiszabott büntetések törlesztésére, akkor a párt ellen felszámolás indul. A 136 milliós büntetést ugyanis már nincs miből kifizetni, csak a részletfizetés „menthetné meg” a pártot. A Jobbik számára biztató jel, hogy az első ÁSZ-büntetés esetében a NAV lehetőséget adott a részletfizetésre. Mi várható most? Mivel az adóhatóság konkrét ügyben nem adhat tájékoztatást, általánosságban tettük fel kérdéseinket. Például azt: ha a NAV nem akceptálja a részletfizetési kérelmet, a párt vagyona viszont nem elegendő a tartozás fedezésére, akkor milyen intézkedéseket tesz, tehet az adóhatóság? Az adóhatóság egyebek mellett ezt írta válaszában: „A NAV célja a hatékony végrehajtás, az egyes végrehajtási cselekmények – indokolt mértékű, de haladéktalan – foganatosítása. A részletfizetési kérelem elbírálásakor az ügyintézési határidő 30 nap, mely indokolt esetben egyszer, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.” Ha a NAV a részletfizetési kedvezmény iránti kérelemnek nem ad helyt, akkor a tartozást a pártnak is egy összegben kell megfizetnie. Ha ez nem történik meg, a párt ellen „végrehajtást kell foganatosítani”. Az eredménytelen végrehajtást követően kezdeményezhető a párt felszámolásának elrendelése is, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

Reménykedik a Momentum

Az első negyedévi támogatást megkaptuk, innentől kezdve reménykedünk abban, hogy a továbbiakat is utalni fogják zavartalanul – mondta kérdésünkre Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja. Hajnal közölte azt is, ha az ÁSZ nem változtatta volna meg döntését, ők is az államkincstárt perelték volna, hasonlóan a DK-hoz.

Majdnem 8 milliárd forintba kerül a magyar adófizetőknek a Giro d'Italia

Korom Milán
Publikálás dátuma
2019.04.16. 07:21

Fotó: Bettini Roberto /
A magyar kormány jelentős támogatást ad az olasz kerékpáros körverseny Budapestre hozatalára, a költségek a Forma-1-es Magyar Nagydíjéval vetekednek.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos hétfői bejelentés szerint 7,8 milliárd forintos kormányzati támogatással valósul meg a 2020-as budapesti Giro d'Italia-rajt. Révész tájékoztatása alapján ez az összeg nemcsak a jogdíjat foglalja magában, több száz előkészítő eseményt rendeznek majd meg. Ugyanakkor a költség mégiscsak jelentős, ha azt nézzük, hogy például tavaly Izrael 12-16 millió euró (kb. 5 milliárd forint) körüli összeget fizetett ugyanezért a szervezőknek. Sajtóhírek szerint Budapest mellett Marseille mutatott még érdeklődést a nagy rajt iránt, ám a franciák csupán 3-6 millió eurót (kb. 1-2 milliárd forintot) szántak volna az eseményre, így nem okozott meglepetést a magyar győzelem. 
A Magyar Közlönyben megjelent információk alapján a Révész által bejelentett összeghez három részletben jut hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az idei költségvetést terhelő 2,2 milliárd forintból április 26-ig 1,6 milliárdot kell folyósítani a tárca részére a pénzügyminiszternek, a maradék 600 millió forint "a felmerülés ütemében" érkezik. A jövő évi költségvetésben pedig 5,5 milliárd forintot kell majd beterveznie erre a célra a pénzügyminiszternek és az emberi erőforrások miniszterének, emellett legfeljebb 80 millió forint áll rendelkezésre a sportesemény népszerűsítésére.
A Giro d'Italiához leginkább hasonló sportesemény hazánkban a Red Bull Air Race. Egy 2016-os kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági miniszternek 2018 és 2020 között évente legfeljebb hat millió eurót (kb. 2 milliárd forintot) kell biztosítania jogdíjra, továbbá a rendezvény megszervezéséhez kapcsolódó egyéb kiadásokra. Ugyanakkor az állami támogatásból származó összegért cserébe az osztrák energiaital-gyártó valójában nem szervezi meg a versenyt, csupán a lehetőséget biztosítja: a szervezés munkálataira az Ostermann Kft.-vel kötnek külön szerződést minden évben közel félmilliárd forintért. 
Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója 2018-ban arról számolt be, hogy a helyszínen 50-100 ezer néző tekintette meg a Red Bull Air Race-t. Nagyobb sikere volt a Forma-1-es Magyar Nagydíjnak, amelyre tavaly csütörtöktől vasárnapig több mint 210 ezren látogattak ki. Ez a 21 fordulóból álló világbajnokság sorozat tekintetében a hetedik legjobb eredmény volt, a listát a Brit Nagydíj vezeti 340 ezer nézővel. A televízióban még többen voltak kíváncsiak a versenyhétvégére: szombaton 425 ezer, vasárnap 777 ezer nézőt mértek, így a futam az aktuális hét legnézettebb műsora volt.
A magyar kormány a Giro d'Italia-rendezésre szánt összegnél számottevően többet költ a száguldó cirkuszra: a 2017 és 2026 közötti időszakra 146 milliárd forintot (nagyjából az új Puskás Stadion nettó árát) fizet a kormány. A 2017-ben kifizetendő jogdíj összege 37.4 millió dollár volt (10.9 milliárd forint), az összeg az ezt követő években az előző éves jogdíj 5 százalékával nő.

Maguk felé hajlik

Az említett sportrendezvények közül a Forma-1 kapcsán bontakozott ki eddig a legintenzívebb vita arról, hogy megéri-e a gigantikus közpénz-ráfordítás az országnak. A közvetlen bevételek alapján biztosan nem: az eladott jegyek árából és a közvetítési díjakból alig több mint 4 milliárd forint folyik be, ami nem éri el az éves ráfordítás egyharmadát sem. (Ráadásul a cikkünkben közölt adatok még nem tartalmazzák azt a 25 milliárd forintot, amelyért 2016-ban a mogyoródi pályát felújították.) A közvetett hasznok közül a legkönnyebben az idegenforgalmi előnyöket lehet számszerűsíteni, ezekről utoljára 2014-ben készült becslés (amelyet a Qubit gazdasági portál idézett), de az is csak annyit tartalmazott, hogy a verseny napjaiban a főváros és a tágabb régió összes szállodája 90 százalék fölötti kihasználtsággal üzemelt. Egy korábbi, 2012-es felmérés alapján a nagydíjra 223 ezren voltak kíváncsiak a helyszínen; 85 százalékuk külföldről érkezett, és ők mintegy 150 ezer vendégéjszakát generáltak. Hogy ezek profitja ellensúlyozza-e a nettó nyolcmilliárd körüli éves ráfordítást, az legalább is kétséges. Az viszont bizonyos, hogy mára a magyar idegenforgalomban markáns szereplője lett egy a miniszterelnökhöz, illetve Orbán Viktor családtagjaihoz kötődő üzleti kör. Ha tehát azt keresgéljük, hogy a magyar turizmust népszerűsítő és pörgető, közpénzből finanszírozott állami befektetések után kinél jelentkezik a profit, a nyertesek egy részét könnyen megtaláljuk a hatalom csúcsai közelében.