Véget ért a regényébe illő pereskedés Kafka elzárt szövegeiről

Publikálás dátuma
2019.04.18. 09:09
Franz Kafka
Fotó: AFP/Roger-Viollet
Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.
Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének befejezését is. 
Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte. A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák, mivel is gyanúsítják. 
"Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak"

- mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.

"A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad"

- tette hozzá.

Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, a Pert, a Kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.
Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát. 1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek. Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz. 
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték 
"a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára".

Szerző
Témák
Franz Kafka
Frissítve: 2019.04.18. 09:54

Kiránduló gyerekek találtak különlegesen ritka aranyérmét Izraelben

Publikálás dátuma
2019.04.17. 11:11

Fotó: Nir Distelfeld / Israel Antiquities Authority
Az 1600 éves, akkoriban nagy értékű pénzdarabot egy új tanösvénynél találták meg a tinédzserek.
II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Észak-Izraelben - jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Az aranykincset Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy olyan tanösvény mellett bukkantak rá, amelyet a közelmúltban alakítottak ki, és amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással. Ilyen aranyérmét ritkán találnak, amit az IAA régésze azzal magyaráz, hogy nagy értéke miatt az emberek jobban vigyáztak rájuk. A négy kiránduló tinédzser először földrajz-történelem tanáruknak mutatta meg a 4,5 grammos érmét, aki azonnal érintkezésbe lépett a régészeti hatósággal.
Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Theodosius a kereszténység védelmezője volt, aki a birodalom hivatalos vallásaként népszerűsítette ezt a hitet, és egyidejűleg korlátozta a zsidók jogait és kiváltságait. Megtiltotta zsidóknak a katonai és hivatalos állami szolgálatot - csak adószedők lehettek - és megtiltotta új zsinagógák építését. Ennek nyomán a régészek számos olyan bizánci kori zsinagógát találtak, amelyeket többször újjáépítettek és kibővítettek, általában a régi épületek köveinek a felhasználásával, hogy megkerüljék a törvényt. 
Egy másik rendelet az addig a Szanhedrin vezetője számára a zsidóktól beszedett adót átirányította a birodalmi kincstárba, és ezzel felszámolta önállóságuk utolsóként megmaradt intézményét. A Szanhedrin utolsó elnöke VI. Gamaliel (400-425) volt. Ennek az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban. Konstantinápolyban verhették 420-423 körül. A bizánci birodalom keleti részén már többször előbukkant, de Izrael földjén először fedezték fel.
Szerző
Témák
Izrael pénz érme

Különleges testhelyzetben lévő lány nyugszik Kína legrégebbi sírjában

Publikálás dátuma
2019.04.17. 10:10
A Csingtang romok
Fotó: AFP/Xinhua
Egy fej nélküli, guggoló pózban elhelyezett 13-18 év közötti lány holttestére bukkantak abban a csaknem 13 500 éves sírban, amelyet a dél-kínai Kuangtung tartományban tártak fel.
A Kínában valaha talált legrégebbi sírhelyen egy fej nélküli, guggoló pózban elhelyezett 13-18 év közötti lány holttestére bukkantak. A dél-kínai Kuangtung tartományban feltárt, csaknem 13 500 éves sírban a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra - közölte Liu Szo-csiang, a Csingtang romok feltárását végző csoport vezető régésze. 
A sírban talált temetkezési eszközök, egyebek között egy csontból készült tű jelenléte arra utal, hogy a temetkezéshez már abban a korszakban is bizonyos rituálék kapcsolódtak. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.
A guggoló pózos temetkezésnek számos példáját találták már a Kína déli részén, illetve Délkelet-Ázsiában feltárt őskori sírhelyeken. Nem így Észak-Kínában, ahol a halottakat hátukon fekve, kinyújtott végtagokkal temették el. A régészek még nem fejtették meg a guggoló póz jelentését, de többek szerint a magzatpózt imitálja. 
Még vizsgálják, hogy a holttest feje természetes okok miatt hiányzik vagy a temetési szertartáshoz távolították el. Ennek megállapítására további hasonló sírok feltárására lesz szükség. 
A Csingtang romokat 2018-ban a Kínában talált tíz legfontosabb régészeti felfedezés közé választották. A romok közelmúltban befejezett feltárásakor a régészek 17 ezer éves cserépdarabokat is találtak, ami további bizonyíték arra, hogy a világon először Dél-Kínában készíthettek agyagtárgyakat.
Szerző
Témák
Kína sírhely