Kivár és reménykedik a kárpátaljai magyarság

Minek köszönhető egy politikán kívüli, ahhoz bevallottan nem értő ember kétharmados győzelme egy háború sújtotta ország elnökválasztásán. Erre kerestük a választ.

Soha nem látott egységbe kovácsolta Ukrajnát Volodimir Zelenszkij. A vasárnapi elnökválasztás második fordulóját hatalmas, kétharmados fölénnyel megnyerő humoristának az ukrán választások történetében először sikerült a Nyugat- Európai Unió- és NATO-barátnak mondott nyugati, illetve az orosz- és Moszkva-barátként emlegetett keleti országrész közötti törésvonalat átlépve minden régióban nyerni. Egyetlen megyében, Lembergben (Lviv) győzött a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko.

Kőszeghy Elemér, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője szerint ez annak köszönhető, hogy „Sehol másutt nem, de Lembergben még harapnak az ármija (hadsereg), vira (hit), mova (nyelv) jelszavakra.” Utalt arra, hogy a leköszönő Porosenko elnök választási kampányát a nyelvre, a hitre és a hadseregre alapozta. „Mindhárom dolog szép és nemes a maga nemében, az ukrán állampolgárok milliói azonban úgy látták: egyik sem szolgálta és szolgálja az ország egységesülését. Ellenkezőleg, mindhárom jelszó csak újabb frontvonalakat nyitott. A nyelv a különböző nemzetiségek között ellentétek szításához járult hozzá, a hit a felekezetek közötti feszültségek már-már elfeledett megerősítéséhez, a hadsereg pedig olajként szolgált az ideológiai szembenállásra. Az első fordulóban, amikor még közel negyven jelölt közül választhattak, az emberek még valakire szavaztak, a második fordulóban viszont már valaki, azaz Porosenko ellen, igazolva, hogy a nép hosszabb távon nem veszi be a hamis jelszavakat, a báránybőrbe bújtatott hamis eszméket”, fogalmazott a kárpátaljai magyar újságíró. Állította, Zelinszkij kétharmada nem az ő népszerűségét jelzi elsősorban, még csak azt sem, hogy az emberek egy esetleges általa végrehajtott csodában bíznak. Sokkal inkább azt érzékelteti, miből lett elegük az állampolgároknak: a hazugságból és a kiszámíthatatlanságból.

Az ukrajnai nem orosz, de nagyobb létszámú nemzeti kisebbségek, mint a román és a magyar, mindkét fordulóban a komikust támogatták, annak ellenére, hogy a kampány során konkrét, kisebbségeket célzó ígéretet nem tett. Ugyanakkor, országosan a magyarok lakta Kárpátalján volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Kőszeghy szerint elsősorban Porosenko-ellenes protesztszavazás folyt a nemzeti kisebbségek részéről is, de a politikával mélyebben foglalkozók esetében az is benne volt, hogy Zelenszkij orosz anyanyelvű, zsidó, „tehát valahol a mi cipőnkben járt, így nehezen képzelhető el, hogy kisebbségellenes politikát fog folytatni”. Kollégánk elmondása szerint erre egyébként több utalást is tett, a magyarokat konkrétan is említette védelmükre kelve. Ennek ellenére, tény, hogy a magyarok, mint általában az egész Kárpátalja, országos szinten a legkevésbé voltak aktívak. Akik viszont elmentek, azok 99,9 százalékban Zelenszkijre szavaztak. „Volt olyan magyar település, Tiszakeresztúr, amelyik bekerült az országos médiába, mert Porosenko ott egy szavazatot sem kapott”, mondta az ungvári újságíró.

Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy milyen lesz az ukrán-orosz viszony Zelinszkij elnöksége alatt. Erre a felvetésünkre azonban Kőszeghy tömören csak annyit válaszolt – „jobb”.

Hétfőn tartott sajtótájékoztatóján az új elnök kampányszóvivője a nyelvtörvény kapcsán leszögezte, „az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában, de a fejlesztéséről más elképzelései vannak Volodimir Zelenszkij csapatának, mint ami a parlament előtt lévő nyelvtörvény tervezetében áll. Az államnyelv fejlesztése és támogatása az egyik kulcsfontosságú feladata az államfőnek. A módszereknek viszont inkább ösztönzőeknek kell lenniük, mert az hatékonyabb, mint a korbács”.