Lemond az amerikai igazságügyi miniszter helyettese

Publikálás dátuma
2019.04.30. 07:54
Rod Rosenstein
Fotó: JIM WATSON / AFPs
Rod Rosenstein május 11-ét jelölte meg távozása napjaként.
Benyújtotta lemondását hétfőn Washingtonban Rod Rosenstein, az amerikai igazságügyi miniszter helyettese, május 11-ét jelölve meg távozása napjaként. Lépése nem meglepetés, hiszen a miniszterhelyettes már William Barr miniszter jelölésekor jelezte távozási szándékát. Donald Trump akkor arra kérte őt, hogy maradjon a Robert Mueller vezette vizsgálat lezárásáig. 2017 májusában – James Comey FBI-igazgató menesztése után – Rosenstein nevezte ki Robert Muellert, a 2016-os választási kampányban Trump munkatársai és oroszok között történt esetleges összejátszást vizsgáló bizottság vezetőjévé. Majd miután az akkori igazságügyi miniszter, Jeff Sessions kivonta magát a vizsgálat felügyeletéből, ő felügyelte a Mueller-bizottság munkáját is. Nem sokkal miniszterhelyettesi kinevezése után egyébként Rosenstein írta azt a Comey munkáját bíráló feljegyzést, amelyet Donald Trump részben felhasznált Comey menesztésének indoklásakor. Mindazonáltal maga Rosenstein is többször Donald Trump bírálatának középpontjába került. Például tavaly szeptemberben, amikor elsőként a New York Times című lap megírta: Rosenstein titokban arról egyeztetett az igazságügyi tárca és az FBI egyes tisztségviselőivel, köztük Andrew McCabe ügyvezető FBI-igazgatóval, hogy le kellene hallgatni Donald Trump beszélgetéseit, és ehhez meg kellene győzni kormánytagokat is. Ennek nyilvánosságra kerülésekor felmerült Rosenstein távozása, de Trump maradásra kérte őt. A Mueller-vizsgálat jelentésének nyilvánosságra kerülésekor a jelentés egyes részleteit bírálók kereszttüzébe került a miniszterhelyettes. Egy szenátusi meghallgatáson a demokrata párti törvényhozók azt vetették szemére: megítélésük szerint a jelentés nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az igazságszolgáltatás akadályozása ügyében vádat emeljenek az elnök ellen, de a tárca ezt nem tette meg. Rosenstein védelmébe vette mind a vizsgálatot, mind a minisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Az amerikai sajtóban is megjelent lemondó levelében Rod Rosenstein azt írta:

„őrizzük a hitet, betartjuk a törvényt és mindig Amerika az első a számunkra.”

Szerző

Az új-zélandi merényletek megtorlásának szánt robbantást hiúsított meg az FBI

Publikálás dátuma
2019.04.30. 07:29
Illusztráció
Fotó: Horst Galuschka / AFP
Egy beépített informátor segítségével szereztek tudomást a készülő kaliforniai terrorcselekményről.
Az új-zélandi iszlámellenes merényletek megtorlásának szánt terrorcselekményt hiúsítottak meg Kaliforniában az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai – jelentették be hétfőn a szövetségi hatóságok. Az első információk szerint Mark Steven Domingo 26 éves afganisztáni veterán egy fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport vasárnapi rendezvényén akart pokolgépet robbantani a dél-kaliforniai Long Beachen. Domingót, aki pár évvel ezelőtt áttért a muzulmán hitre, még pénteken letartóztatta az FBI. A férfit tömegpusztító fegyver készítésével és tömeggyilkosságra tett előkészületekkel gyanúsítják. Mark Domingo azt vallotta, hogy a múlt hónapban Új-Zélandon két mecset ellen elkövetett merényletet akarta volna megbosszulni. Az új-zélandi Christchurch városában márciusban egy ausztrál szélsőjobboldali férfi két mecset ellen hajtott végre fegyveres támadást, amelyben ötven embert ölt meg. Az FBI egy beépített informátor segítségével szerzett tudomást a készülő kaliforniai terrorcselekményről. Domingo ugyanis az FBI egy fedett ügynökével vitatta meg, hogy többféle merényletet tervez. Célpontjai között zsidók, rendőrök és templomok is szerepeltek. Különféle alkatrészeket vásárolt, s ezekből összebarkácsolt egy olyan robbanószerkezetet, amelyet távirányítással hozott volna működésbe. Az FBI és Los Angeles illetékes hatóságai későbbre részletesebb tájékoztatást is ígértek. 
Szerző
Témák
Új-Zéland FBI

Timmermans: Csak egy egységes Európa képes megállítani Trump „idiotizmusát”

Publikálás dátuma
2019.04.30. 07:14
Frans Timmermans
Fotó: MARCEL VAN HOORN / AFP
„A Trump utáni világra akarunk gondolni, amelyben visszatérhet a szolidaritás az Egyesült Államok és Európa között” – mondta az európai szociáldemokraták listavezetője.
Kizárólag egy egységes Európa Unió lehet képes megállítani Donald Trump amerikai elnököt és „idiotizmusát” a klímaváltozás és a környezet ügyében – jelentette ki Frans Timmermans a csúcsjelöltek hétfő esti maastrichti vitáján. Az európai szociáldemokraták listavezetője hangoztatta, hogy az EU-nak magasabb sztenderdeket kell meghatároznia, nem kell attól félni, hogy emiatt versenyhátrányba kerül, ugyanis a világ követni fogja ezen előírásokat, hogy hozzáférjen az európai piachoz. Hozzátette: nincs kire várni, senki más nem fogja kézbe venni az irányítást. A transzatlanti kereskedelmi konfliktusról szólva aláhúzta, meg kell őrizni az EU egységét, meg kell mutatni, hogy a tagállamok nem játszhatók ki egymás ellen, és nem fogják engedni a multilaterális rendszer lerombolását.

„A Trump utáni világra akarunk gondolni, amelyben visszatérhet a szolidaritás az Egyesült Államok és Európa között”

– fogalmazott.

Az Európai Bizottság első alelnöke beszélt arról is, hogy míg az árak már hasonlóak, a bérek a keleti tagállamokban gyakran a harmadát teszik ki a nyugatiaknak, amin változtatni kell, de ehhez az érintett országoknak nagyobb befolyást kellene adniuk a szakszervezeteknek. Emellett pedig általában véve is a társadalmakon belüli és az európai szolidaritás erősítését sürgette.

A tagállami kapacitások bővítése

Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció listavezetője azt az álláspontot képviselte, hogy nem mindig az európai a legjobb megoldás, és hangoztatta, hogy többsebességes, több valutát használó EU-ra van szükség, személyre szabott módszerekkel, új egyensúlyra a közösségi és a nemzeti megoldások között. Rámutatott például, hogy az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) erősítése helyett a tagállami kapacitások bővítését kellene támogatni.

Jogállamisági kihívások

A csúcsjelölti rendszert amúgy elutasító liberálisok képviseletében Guy Verhofstadt egy másik téma kapcsán kiemelte: az integrációpárti erőknek új Európát kell építeniük, mivel hamarosan eljön a „birodalmak világa”, amelyben Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország lehet meghatározó, ami fenyegetést jelent az európai értékekre, normákra, gondolkodásra. Mint mondta, nem szabadna félrenézni a jogállamisági kihívások esetén, határozott fellépésre van szükség, de ezt a tagállamok kormányait tömörítő tanács rendre blokkolja, amire a minősített többségi döntéshozatal jelenthet megoldást. Rendkívül fontosnak nevezte egy közös európai bevándorláspolitika megteremtését, amelynek hiánya miatt szerinte évente ezrek halnak meg a Földközi-tengeren, az ügy ráadásul a nacionalista és populista erők malmára hajtja a vizet.

Társadalmilag igazságos politika

Bas Eickhout, a zöldek két csúcsjelöltjének egyike szavak helyett tetteket sürgetett a klímaváltozás ellen, és ezt szerinte társadalmilag igazságos politikának kell kísérnie. Kiemelte mások mellett, hogy a tétlenség többe kerül, mint a fellépés, már rövidtávon is. Sérelmezte, hogy a liberálisok, korábbi álláspontjukkal szembemenve, annak ellenére is jóváhagyták a transzatlanti kereskedelmi tárgyalások megindítását, hogy az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímaegyezményből. Valamint elengedhetetlennek nevezte az internetes platformok megadóztatását és szigorúbb szabályozását, de ehhez szerinte mindenekelőtt Európa megerősítésére lenne szükség.

Bankok és vállalatok

Violeta Tomic, az európai parlamenti patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal listavezetője kijelentette, valódi zöld fordulat nem valósítható meg a neoliberális kapitalizmusban. Emellett aláhúzta, a dolgozók azzal küzdenek Európa-szerte, hogy hogyan éljenek meg, a brüsszeli és a nemzeti elit eközben a bankok és a vállalatok érdekeit helyezi az állampolgárok érdekei elé. A nagyjából másfél órás, interneten közvetített vita fő témája a digitális átalakulás, a fenntarthatóság és a kontinens jövője volt. Az idő nagy részében a vita inkább egy baráti hangulatú beszélgetésre hasonlított, azonban végül kialakult néhány élesebb szócsata is. A nézők online szavazatai alapján Timmermans nyerte a vitát 43 százalékkal, akit Eickhout követett 36 százalékkal.
Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje más elfoglaltságaira hivatkozva nem vett részt a rendezvényen, amit több riválisa is elítélt. Egyesek úgy vélik, ez csak kifogás, a valódi ok pedig az lehet, hogy a német politikus jóval gyengébb debattőr több résztvevőnél.