Pénzt kér Trump az oltalomért

Publikálás dátuma
2019.04.30. 08:36
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Arra utasította az amerikai elnök az igazságügyi és a belbiztonsági minisztériumot, hogy dolgozzon ki új előírásokat a bevándorlási szabályok megszigorítására, beleértve azt, hogy a mindmáig ingyenesen beadható menedékkérelmet csak illeték megfizetése mellett lehessen benyújtani.
Donald Trump azt is meg kívánja tiltani, hogy aki illegálisan lépett be az országba, az ne vállalhasson munkát, mielőtt elbírálják a menedékkérelmét. A washingtoni kormányzat ilyen eszközökkel próbálja nehezíteni a déli, mexikói határon egyre növekvő számban megjelenő, a közép-amerikai és karibi létbizonytalanság elől menekülők dolgát. Az amerikai vám- és határőrség adatai szerint csak márcousban mintegy százezer menedékkérő jelent meg az Egyesült Államok és Maxikó határán, ami több mint egy évtizedre visszatekintve a legmagasabb létszám egy hónapra vetítve. Az elnöki adminisztráció tisztségviselői szerint az amerikai jog valósággal bátorítja a megalapozatlan menedékkérelmek előterjesztését. A menekülteket segítő civil szervezetek ugyanakkor úgy látják, hogy a szövetségi kormány korlátozza az erőszak és az üldöztetés elől menekülők alapvető jogainak az érvényesíthetőségét.
„Az Egyesült Államokba érkezők többségének egy szál inge van, úgy kér menedéket” - nyilatkozott a Reutersnek Victoria Neilson, a bevándorlási kormányügynökség korábbi alkalmazottja, amellett érvelve, hogy az illetékkötelezettség, legyen az bármennyire kis összegű is, ellehetetlenítené sokak számára a menedék iránti kérelem beadását. Trump arra is utasítást adott, hogy biztosítsák jogszabályi szinten a menedékkérelmek hat hónapon belül, bevándorlási bíróság által történő eldöntését. Elvben most is fél éven belül kellene határozni a kérelmekről, de mintegy 800 ezres a felgyülemlett ügyrestancia, és a döntés sokszor évekig várat magára.

Lemondott Rosenstein

Május 11-i hatállyal benyújtotta lemondását Rod Rosenstein amerikai igazságügyi miniszterhelyettes, aki 2017 májusban, miután Donald Trump elnök eltávolította hivatalából James Comey FBI-igazgatót, azzal bízta meg Robert Muellert, hogy különnleges ügyészként eljárva vizsgálja ki, összejátszott-e Trump kampánycsapata a 2016-os elnökválasztás kimenetelének befolyásolására törekvő oroszokkal. Rosenstein már akkor jelezte távozási szándékát, amikor Jeff Sessions, a tárca előző vezetője székébe az elnök hívének számító William Barr került. Trump azonban felkérte Rosensteint, hogy Mueller vizsgálatának a lezárultáig maradjon posztján. 

Ezreket kellett kitelepíteni az áradások miatt Kanadában

Publikálás dátuma
2019.04.30. 08:27

Fotó: SEBASTIEN ST-JEAN / AFP
Sainte-Marthe-sur-le-Lac városában a legsúlyosabb a helyzet, innen több mint 6500 embert kellett evakuálni.
Ezreket kellett kitelepíteni otthonukból Kanada keleti részén, ahol a napok óta tartó heves esőzések miatt megáradtak a folyók és felduzzadtak a víztározók. A helyzet a Montrealtól nyugatra fekvő Sainte-Marthe-sur-le-Lac városában a legsúlyosabb, amelyet még szombat este egy természetes gát átszakadása miatt elöntött a Két Hegy-tó vize. A városból több mint 6500 embert kellett evakuálni, s az eső áztatta Quebec tartomány egészében 5600-ra emelkedett az elárasztott otthonok száma. Új-Brunswick és a Nagy Tavakkal szomszédos Ontario tartományt szintén árvizek sújtják. Harjit Sajjan védelmi miniszter helyi idő szerint hétfőn azt közölte, hogy mintegy kétezer katonát vezényeltek a hadsereg segítségét kérő, árvíz sújtotta régiókba. Önkéntesek és elkeseredett tulajdonosok szintén bekapcsolódtak az árvízvédelmi munkálatokba, hogy megvédjék otthonaikat az emelkedő víztől.
Szerző

Halálra ítéltek egy kanadai drogkereskedőt Kínában

Publikálás dátuma
2019.04.30. 08:18
Illusztráció. Fotó:Thinkstock
Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint ebben a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon.
Halálra ítélték egy kábítószer-előállítással és -terjesztéssel foglalkozó nemzetközi bűnszervezet kanadai vezetőjét és kínai társát a dél-kínai Kuangtung tartományban található Csiangmen város középfokú bíróságán kedden. A bíróság megállapította, hogy a kanadai állampolgárságú vádlott 2012 márciusában társával, a kínai Vu Ze-pinggel egy amerikai, négy mexikói és két kínai kábítószer-előállítót toborzott, majd július és november között

63 kilogramm metamfetamint és több mint 300 gramm dimetilamfetamint állított elő és dobott piacra

a Kuangtung tartománybeli Tajsan városban működő bázisukról. A bíróság 

a bűnbanda két vezetőjét halálra ítélte, és vagyonelkobzással is sújtotta.

A többi vádlott közül is volt, akire halálbüntetést, míg másokra életfogytiglani, illetve két vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. További két kínai vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. A vádlottak az ítélet ellen tíz napon belül fellebbezhetnek a tartomány felsőfokú bíróságához. Az ügy kapcsán kiemelték: a bírósági eljárás során a vádlottaknak minden őket megillető jogát biztosították, védőügyvédeik, a külföldi vádlottak tolmácsai és az érintett országok külképviseleteinek munkatársai, valamint a vádlottak családtagjai is jelen lehettek a tárgyalásokon. Idén januárban az északkelet-kínai Liaoning tartományban lévő Talien városban egy kábítószer-csempészettel vádolt kanadai ügyében is halálos ítélet született. Az eset akkor azért is nagy port kavart, mert Justin Trudeau kanadai miniszterelnök önkényesnek nevezte az ítéletet, mely röviddel azt követően született, hogy Kanadában az amerikai hatóságok kérésére tavaly decemberben letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei kínai informatikai és mobil távközlési konszern globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát.

Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát

, de az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon, és évente több ezer emberre szabnak ki halálbüntetést. Az ismert adatok alapján a Kínában halálra ítéltek között

olyan nemzetiségűek is előfordulnak, akiknek országaival Peking egyébként jó viszonyt ápol

- köztük például Nigéria, melynek szenátusa 2016-ban azt az értesülést tette közzé, hogy mintegy 120 állampolgáruk vár kivégzésre Kínában.
Szerző
Témák
kábítószer