Bulvár;bor;

2019-05-05 14:54:20

Borászat tudományos eszközökkel

Akadnak a borászatban olyan „háttérmunkások”, akiket talán kevésbé ismerünk, ám nélkülözhetetlen munkát végeznek. Olyan kutatókról van szó, akiknek egyebek mellett bizonyos régen elfeledett fajták feltámasztása, azok megőrzése köszönhető.

Rendkívül sokoldalúak a „tudós borászok”, hiszen mindemellett talajvizsgálatokat és fajtanemesítést is végeznek. Génbankjukban szőlőfajták sora található meg. A Földközi-tenger közelében lévő franciaországi Domaine de Vassal szőlészet génbankjában például 138 éve gyűjtik a különféle mintákat. A német szőlőgénbankban elsősorban a német borszőlőfajtákra koncentrálnak, itt mintegy háromezer fajtát őriznek. Itthon is létezik ilyen szőlőgénbank, amelyről sokan talán nem is tudják, hogy világviszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozik. Pécsett, a Pázmány Péter utcai telephelyén található Európa második, s a világ hatodik legnagyobb szőlőgénbankja mintegy 1700 tétellel és az 1600 m2 alapterületű pincével.

A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben kutató-fejlesztő, oktató és ismeretterjesztő értékteremtő és - megőrző munka folyik. Az állami kézben lévő kutatóintézet igazi tudományos műhely. A magyar szőlők, borok, gyümölcskultúrák fenntartásának rendkívül jelentős intézménye. Különösen fontos szerepet játszik abban, hogy biztosítja a hazai fajták vírusmentes törzsállományának megőrzését.

1949-ben több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva hozta létre az akkori földművelési minisztérium a tudományos műhelyt. Az átszervezések első időszakában Németh Márton lett a pécsi telep vezetője, aki 1952-ben látott neki a fagyűjtemény kialakításának. Az általa létrehozott fajtagyűjtemény - 1100 fajtával - világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. A gyűjtemény lehetővé tette, hogy munkatársaival klónszelekciós nemesítési módszert dolgozzon ki. így került köztermesztésbe több klón és honosított fajta (pl. Hárslevelű, Olaszrizling, Furmint, Királyleányka, Pinot Blanc, Pintes Merlot, Fűszeres Kadarka).

A kutatóintézet ma Európában egyedülálló és pótolhatatlan fagyűjteménnyel és szőlőgénbankkal rendelkezik, különös tekintettel az elfeledett Kárpát-medencei fajtákra. Az 1600 borszőlőfajtát magába foglaló szőlőgénbank méretét és fajgazdagságát tekintve a hatodik a legnagyobb a világon. A széles skálát jellemzi, hogy gombostűfej méretű szőlőtől a szilva nagyságúig mindenféle megtalálható itt. A génmegőrzésen túl Magyarországon egyedül Pécsett zajlik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, melynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése. Az ellenálló, de versenyképes minőséget adó szőlőfajtákkal drasztikusan csökken a szőlő kártevők elleni védelem volumene, ezzel a termelési költségek és a vegyszeres védelem humánegészségügyi és ökológiai terhelése is.

Az intézet 18 államilag elismert szőlőfajtával és 20 klónnal rendelkezik. Az új fogyasztói igények s a kor kihívásainak való megfelelést szolgálja az állami minősítésre bejelentett 36 új fajta- és klónjelölt. Az új nemesítési eredményekből 11 fajjelölt, a klónjelöltek pedig elsősorban a hungarikum fajtakörből kerülnek ki.

A szőlészeti kutatásokat a város nyugati határában lévő Szentmiklós-hegyi 30 hektáros ültetvény szolgálja. A borászati kutatások elsődleges célja a szőlőfeldolgozás korszerűsítése, az erjesztés-technológia optimalizálása, a borászati fajtaérték-kutatás és a versenyképesség megőrzésére irányuló törekvés a szélsőséges évjáratokban is.

A kutatóintézetben tavaly 420 fajtát állítottak elő, elsősorban olyanokat kívánnak létrehozni, amelyek ellenállnak a különféle kórokozóknak. Fontos cél, hogy a szőlőtőkék minél kevesebb permetezésre szoruljanak. A kutatóintézet számos ismert borászatnak segített már különféle fajták előállításában. Sokan pedig az intézet kutatóihoz forduljanak, vegyék górcső alá talajmintájukat, amellyel megállapíthatják, milyen tőkéket telepíthetnek. Amint Hevér László, az intézet főborásza találóan megfogalmazta, olyan tevékenység ez, amikor már megvan a zenész, csak ki kell találni, milyen hangszeren játszik.

A kutatóintézet borai mind jobb eredményeket érnek el a különféle versenyeken, a villányi megmérettetésen például harmadik helyet ért el. Márciusban pedig aranyérmet szerzett a XVIII. Országos Sygenta Borversenyen. Az aranyak közel harmada a Pannon borrégióba került, de az egyetlen pécsi aranyérmet a kutatóintézet kapta Summa Merlot 2017-es boráért. Ez az intézet legmagasabban fekvő, 250 méter tengerszint feletti magasságú területéről származó tétel – magyarázza Hevér László. Már pezsgőkkel is próbálkoznak, a zenitből készült nedű komoly népszerűségre tehet szert a fogyasztók körében. Illetve a pálosok misebora is itt készül. Az intézet palettájáról nem hiányozhat a régió jellegzetes bora, a cirfandli, amely a hiedelemmel ellentétben Ausztriából származik, a tramini és a piros veltelini természetes kereszteződése útján jött létre.

A tőkéket időről időre újra kell telepíteni. A világ kutatói között szoros az együttműködés egyes fajtákat más génbankkal is cserélnek.