lapszemle;

2019-05-08 09:45:06

Szabad szemmel - Feszült találkozó a Fehér Házban

Nemzetközi sajtószemle, 2019. május 8.

Independent

Egy héttel a magyar bejelentés után a Fehér Ház is megerősítette, hogy Trump hétfőn fogadja Orbán Viktort. Az újság úgy véli, hogy a látogatás alighanem vitát vált ki, mivel a szélsőjobbos magyar kormányfő rendszeresen összecsap az unióval migránsellenes retorikája és az igazságszolgáltatás reformja miatt. Szembekerült a korábbi amerikai adminisztrációval is, mert a bírálók szerint felszámolja a demokratikus értékeket. A mostani washingtoni közlés szerint 5 nap múlva a kereskedelem, valamint az energia- és nemzetbiztonság kérdései állnak majd a tárgyalások középpontjában.

A háttérről szólva a jelentés azt írja, hogy Orbán Viktor kulcsfigura lett az európai nacionalista és szélsőjobbos pártok között. Összeköti Trumppal a migráció elutasítása. Múlt vasárnap Szijjártó Péter kijelentette, hogy a két vezető összehangolhatja ez ügyben az álláspontját.

Frankfurter Rundschau

Manfred Weber szerint az Európai Bíróság fontos intézmény Magyarország, Lengyelország és Románia esetében a jogállam megőrzéséért folyó harcban. De legalább ennyire fontos, hogy pénzügyi következményekkel kelljen számolniuk azoknak a tagállamoknak, amelyek megsértik a szabályokat. Ugyanakkor Timmermans fontosnak tartja, hogy a többi tagország foglaljon határozottan állást az ilyen kérdésekben, mert ha nincs akarat, hogy tisztázzák a vitát, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig. A két nagy pártcsalád bizottsági elnökjelöltje Kölnben, az ARD közszolgálati tévében folytatott vitát, először egy német televízióban. A másfél óra alapján az derült ki, hogy sok téma kapcsán teljesen azonos a véleményük ám lényeges különbség van álláspontjuk között a többi közt a migráció kapcsán. Weber pl. a Frontexnek nagy szerepet szán a külső határok védelmében, riválisa ezt másként látja. Egyébiránt Timmermans nagyobb szolidaritást vár a menedékpolitikában a kormányoktól.

FT

A holland pénzügyminiszter megerősítette, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha valamely tagállam megszegi a közös értékeket és csiki-csukit játszik ez ügyben az unióval. A lap emlékeztet arra, hogy Franciaország és Hollandia keményebb feltételeket akar Magyarország és Lengyelország számára, ideértve a közösségi támogatások egy részének megvonását, illetve a schengeni tagság elvesztését, miután a két keleti kormány lebontja a jogállamot és megtagadja a részvételt az EU migrációs politikájában. Ez ügyben a belga miniszterelnök nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az uniónak közösen kell meghiúsítania a populizmust és most Hoekstra is arról beszélt, hogy a 27-eknek együtt kell meghatározniuk, milyen irányba kívánnak haladni. És nem az együttműködés elmélyítését kell erőltetni, hanem azt kell elérni, hogy érvényt szerezzenek a szabályoknak és a közös értékeknek.

A holland pénzügyek gazdája ugyanakkor bírálta is az integrációt, mivel az nem volt képes a tagok közé csábítani a földrész legtehetősebb államait, így Norvégiát és Svájcot. Továbbá Dánia és Svédország nem vezette be az eurót a britek pedig a kilépés szélén vannak. Márpedig ez szerinte előrevetíti az összeomlás lehetőségét.

NZZ

A lap üdvözli, hogy Magyarország megtorpedózza Weber bizottsági elnökjelöltségét, mert így legalább véget ér az utóbbi évek szégyenletes színjátéka. Egyben nagyjából visszafordíthatatlanná válik a szakítás Orbán és a konzervatív pártcsalád között. A Néppárt sokáig hagyta, hogy a kormányfő provokálja és megalázza, ezzel pedig a kereszténydemokraták maguknak ártottak. A viszony már jó ideje egy mélyen megrendült párkapcsolatra emlékeztetett. Csak éppen az EPP ésszerűségi okokból igyekezett megőrizni a látszatot, mármint hogy minden rendben van. Csak akkor szakadt el a húr a néppárti vezetőknél, amikor a magyar fél már Juncker is megpróbálta lejáratni.

Alighanem teljesen felesleges vizsgálni, hogy a Fidesznek helye van-e még a szövetségben. Orbán már jó ideje egyértelművé tette, hogy a saját szája ízének megfelelően akarja átalakítani a pártcsaládot. Most pedig fogadta Salvini, illetve Strachét és sürgette, hogy az EPP nyisson a szélsőjobb felé. Majd végül nekiment Webernek, pedig az sokáig védte, még akkor is, amikor a magyarországi változásokat már nemigen lehetett összhangba hozni a konzervatívok alapértékeivel. A mostani törés igazolja, hogy Orbán ideológiailag és érzelmileg már jó ideje közelebb áll olasz és osztrák eszmetársaihoz, mint Weberhez. És az is világos, hogy a tucatnyi fideszes EP-szavazat nem ellensúlyozza a terhet, amit az jelent, hogy az EPP-nek folyamatosan magyaráznia kell a magyar bizonyítványt. De az olyan értékek elárulása miatt, mint a jogállamiság és az EU iránt tanúsított hűség, a kereszténydemokratáknak már régen rá kellett volna jönniük erre.

Der Standard

1. A kommentár úgy véli, hogy Orbán Viktor tudatos stratégia részeként sértegeti Webert. És csak ráerősített a véleményre, miszerint ő a neveletlen gyerek a kereszténydemokrata pártcsaládon belül. Újfent. Hiszen általában zavarkeltőként, a rosszindulatú önérvényesítés mestereként lép fel. Jelenleg ő az, aki megosztja az uniót. Ahol felbukkan, ott vita támad, napirenden van a lojalitás hiánya, a szabályok megszegése. A mostani idők kedveznek az ilyesfajta romboló erőknek az EU-ban. A polgárok jó része dühös, illetve bizonytalan. A két nagy néppárt, de a zöldek is aggódva várják a választást. Az eredménytől függ, merre halad a földrész, erősödik vagy gyengül-e az unió. Utóbbit a radikális jobboldaliak, valamint az EU-ellenesek hirdetik.

Orbán eközben, noha magát szilárdan keresztény politikusnak tartja, az udvarában éppen Salvinit és Strachét fogadja. Majd szinte mellékesen megemlíti, hogy immár nem támogatja Webert, ám ez hatalmas sértés a jelölt, valamint az EPP számára. De ő csak tovább taktikázik. És aligha teszi meg a Néppártnak azt a szívességet, hogy maga lépjen ki. Ő abban látja a küldetését, hogy jobbra tolja a kereszténydemokratákat. Arra számít, hogy a Fidesznek döntő szava lesz a Bizottság vezetőjének megválasztásánál. Meg hogy Salvini tarol Olaszországban és akkor miniszterelnök lehet. Ez esetben igencsak kényelmetlen helyzet állhat elő az Európai Tanácsban, mert Itália túl nagy ahhoz, hogy elszigeteljék.

2. Orbán Viktor sokáig támogatást kért és kapott is az Európai Néppárttól, de jelenleg már a nyílt összetűzésre hajt. Nagy vihart kavart, hogy kiállt Weber mögül. Tettei és ideológiája alapján ő jobboldali populista. Legújabb húzását elsősorban a német konzervatívok vették zokon. Viszont ily módon egy jókora lépéssel közelebb került a Fidesz ahhoz, hogy kiváljon a pártcsaládból. A CDU frakcióvezetője úgy gondolja, hogy ha valaki menni akar, akkor nem szabad visszatartani.

Közben Budapesten egyre több jel utal arra, hogy Orbán már jó ideje számol a szakítással. Ezt tanúsítja, hogy 2015 szeptemberében, vagyis a menekültválság csúcsán Bécsben megígérte ugyan a Néppárt vezetőjének, hogy nem találkozik Strachével, de azután nem tartotta meg a szavát. Hírek szerint utána többször is tárgyaltak titokban és a legutóbbi olasz választás előtt abban állapodtak meg, hogy Salvini az ő emberük. Azon kívül a közelmúltban, a bécsi Operabálon Gulyás Gergely az FPÖ-elnök páholyában ült. Orbán még nem döntötte el., hogy átlép-e a tervezett jobboldali-populista tömbbe, de ha kiválik, vagy kizárják az EPP-ből, akkor könnyen kiköthet ott.

Kurier

A legfrissebb előrejelzés arra utal, hogy aggódhat a Néppárt, ha elveszti a Fidesz-képviselők támogatását az Európai Parlamentben. Eszerint a tucatnyi magyar mandátum nélkül a konzervatívok csak 156 helyig jutnak Strasbourgban, amitől nem maradnak el sokkal a szociáldemokraták, ők 148 emberüket delegálhatják. Ám ily módon komoly veszélybe kerül a kereszténydemokraták győzelme. Annál is inkább, mert felhozhatja a baloldalt, hogy a britek is részt vesznek a választásokon és a Labour további 20 képviselőre számíthat. Az EPP viszont kénytelen búcsút inteni akár 15 mandátumnak is, ha a magyar kormánypárt távozik, távozni kénytelen a frakcióból.

The Times

Az újság azt jósolja, hogy holtpontra jut az Unió az EP-választás után, mert meggyengülnek a nagy néppártok, jönnek fel a populisták, és tovább tart a káosz a Brexit körül. Strasbourgban csak meggyengíti a döntéshozatalt a jövőben, hogy az eddiginél jóval több szélsőjobbos, illetve populista szerez majd mandátumot. Továbbá Brüsszelben arra számítanak, hogy főleg a Salvini-féle új szövetség, valamint az EPP belső, migrációs ellentétei miatt akár márciusig is elhúzódhat, amíg feláll az új Bizottság. Ebből következik azután, hogy addig megbénulnak az intézmények. Miután a konzervatív hívek egyre nagyobb számban állnak át demagóg mozgalmakhoz, a német, francia, belga, holland és luxemburgi katolikus érsek sürgette az európaiakat, hogy két hét múlva szavazzanak a Brexit, a populizmus és a nacionalizmus jelentette veszélyek ellen.

Orbán Viktor várhatóan segít jobbra tolni az Európai Parlamentet. Az osztrák kancellár megdöbbentette a világot, mivel a populista erők oldalára állt az EU migrációs politikája körüli vitában. Ráadásul az olasz, a lengyel, a magyar és az osztrák kormány várhatóan megköveteli saját, új biztosától, hogy az az euroszkeptikus vonalat képviselje. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire tudnak jelentős frakciót képezni a nacionalisták, ideértve a Fideszt is. Megszervezésükben Le Pen kész nagy szerepet vállalni a közös célok: Brüsszel jogkörének korlátozása, az iszlám elleni küzdelem, valamint a bevándorlás leállítása alapján. De némileg háttérbe szorul a hasonszőrű magyar, olasz és osztrák politikusok mögött. A csoport vezetője kétségtelenül Salvini.

FAZ

1. Van igazság abban, amikor ötéves tevékenységét értékelve Juncker arról panaszkodik, hogy egyes nemzeti vezetők, mint Orbán Viktor kettős játékot űznek: Brüsszelben megszavazzák a közös döntéseket, majd odahaza nem győzik szidni azokat. Ebben a bajnok a magyar kormányfő, a Bizottság elnökének ősellensége, aki sok mindennel vádolja Brüsszelt, kezdve az illegális migránsok támogatásától, egészen addig, hogy az EU gyarmatosítani igyekszik kisebb államokat. Itt egyébként egy olyan országról van szó, amely gazdasági sikereit jórészt az uniónak köszönheti.   

A populisták által gyártott groteszk ellenségkép láttán nem árt, ha a Bizottság a választások előtt nyomatékosan emlékeztet arra, hogy mennyire fontos a szervezet minden európai számára. A szabadság, a jólét, a nemzeti identitás szempontjából. És hogy milyen egyéni esélyeket kínál a polgároknak. Továbbá, hogy milyen negatív következményekkel járhat, ha túl sok euroszkeptikus, nyíltan unióellenes képviselő kerül be az EP-be. A kommentár azonban megrója Junckert, mert úgy ítéli meg, hogy abból csak a sértett büszkeség beszélt, ahelyett, hogy a politikus komolyan foglalkozna az emberek elégedetlenségével.   

2. A kelet-európai tagok 15 éve léptek be az unióba, vagyis nagyjából pubertáskorban vannak, de egyre inkább lázadoznak az unió ellen. Gazdasági szempontból meglepő a kiábrándulás, mert a térségnek még sosem ment ilyen jól a sora. Csak éppen a felzárkózás ütemével van baj. Még több évtizedig eltarthat, amíg utolérik a Nyugatot. A leginkább a bérkülönbséget érik bírálatok, a bruttó nominálbér keleti szintje a nyugatinak csupán 40 %-a. A munkaerőhiány folytán emelkednek ugyan a jövedelmek, ám ily módon nem véletlen, hogy a Volkswagen Szerbiában, Törökországban, vagy az erősen leszakadt Bulgáriában akar gyárat létesíteni.

Az elégedetlenség megmutatkozik abban is, hogy Keleten olyan pártok kerekednek fölül, amelyeknek nem sok közük van az EU demokratikus és jogállami normáihoz. Vonatkozik ez főként Magyarországra, Lengyelországra és Romániára. Ezek az erők az általuk terjesztett félelmek és kisebbségi komplexus ellensúlyozására ellenségképet kínálnak: a menekülteket, Sorost, Brüsszelt. De az unió nem hagyhatja, hogy az új tagok diktáljanak neki. Vissza kell füttyenteni, ha valamelyikük túllő a célon, pl. figyelmen kívül hagyja az alapjogokat. Akár a szavazati jog felfüggesztésével, pénzek visszatartásával.

Ám ez messze nem jelenti azt, hogy a magyaroknak vagy a lengyeleknek semmiben sincs igazuk. A Nyugatnak be kell látnia, hogy Keletről nem csupán kéregetők és áskálódók jönnek, hanem olyanok is, akik lendületet adnak. Csak így lehet elérni, hogy Európa ne maradjon alul az Ázsiával és Amerikával folyó versengésben.

NZZ

Magyarország milliárdos fegyverüzletekkel veszi le a lábukról a partnereit, és megnyugtató Nato-szövetségesnek igyekszik mutatkozni. Hogy közben javítja a kapcsolatokat Berlinnel, az kedvező mellékhatás. A magyar kormány német páncélosokat, légvédelmi rendszert és harci helikoptereket, valamint amerikai légelhárító rakétákat kíván venni. A hadsereg korszerűsítését célzó lista hosszú és hatásos. Hogy mekkora összeg áll a számla alján, az üzleti titok, de az biztos, hogy eurómilliárdokról van szó. Egy német szakértő szerint az ország kényszerhelyzetben, annyira lepusztult a Honvédség fegyverzete, ám a vásárlások kifelé azt a képet sugallják, hogy a kormány a nyugati szövetség felé fordul, miután a viszony az utóbbi években minden volt, csak nem feszültségmentes. Lásd Paks bővítését, valamint az ukrán nyelvtörvény körüli vitát, így egyesek már Putyin trójai lovának tekintik Orbánt. És akkor még ott van a vita Brüsszellel és Berlinnel a migráció, valamint a jogállam lebontása miatt.

Washington azonban feladta Obama elutasító politikáját, mert attól tart, hogy ha elhanyagolja a térséget, akkor Moszkva karjaiba tereli ezeket az országokat. Persze, hogy egy kormány kitől szerez be fegyvereket, abba mindig belejátszik a politika. Ám a már említett szakember úgy gondolja, hogy Magyarországra csalódás vár, ha azt gondolja, hogy a megrendelésekkel jó pontokat szerezhet Berlinben. Amúgy a külvilág számára nem egészen világos, hogy katonailag milyen célt szolgálnak ezek a vásárlások. Pl. mire kell 44, rendkívül korszerű páncélos? A régióban a többi állam az orosz veszélyre hivatkozva vesz tankokat, de ez az érv magyar részről nem merül fel. Sokkal inkább szerepel indokként, hogy a hadseregnek be kell szállnia, ha netán megindul egy újabb menekülthullám. De páncélosokat ott sem akarnak bevetni.

FAZ

A három nagy európai pártcsalád közül mindegyik meg van áldva valamelyik tagpártjával, de a legnehezebb helyzetben az EPP van – a nacionalista Fidesz miatt. A Néppárt márciusban tűzfalat húzott fel, azaz felfüggesztette a magyar kormánypárt tagságát, miután Orbán EU-ellenes politikát folytat, antiszemita felhangokkal. A szociáldemokraták egyelőre befagyasztották kapcsolatukat a hatalmon lévő román PSD-vel. A liberálisoknak a bukaresti koalíció kisebbik ereje miatt fő a fejük, miután a Velencei Bizottság kimondta, hogy a készülő reformok súlyosan veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét, azon kívül megnehezítik a korrupció ellenes harcot. De azóta csak rosszabb lett a helyzet. Viszont ha a szabadelvűek szakítanak román szövetségesükkel, az megkönnyítheti, hogy összefogjanak Macronnal a választás után.

New York Times/Washington Post/AP

A magyar hatóságok az éj leple alatt visszatoloncoltak egy hattagú afgán családot Szerbiába az egyik tranzitközpontból. A menedékkérőket, a két szülőt és a négy gyereket, valamint szemeteszsákba csomagolt cókmókjukat egyszerűen áttették szerb területre a kerítés egyik kapujánál, ám ott senki sem várt rájuk. Az ENSZ menekültügyi szakértői végigkísérték az eljárást, de roppant szokatlannak tartják, hogy bárkit az éjszaka kellős közepén küldjenek vissza a szomszédos országba. Közben a magyar Helsinki Bizottság azt közölte, hogy eredménnyel járt Strasbourgban, így az Emberi Jogi Bíróság egy másik család esetében felfüggesztette a deportálást. Egy 3. família sorsa egyelőre bizonytalan. A Bevándorlási Hivatal szerint az év első 4 hónapjában 279 kérelmező kapott valamilyen fokú védelmet, illetve menedéket. A múlt hónap végén összesen 3616 olyan ember élt az országban, aki megkapta a menekült státuszt.

Der Standard

1. Az unió antiszemitizmus-ügyi megbízottja arra figyelmeztet, hogy az antiszemitizmus nemcsak a zsidók, hanem a demokrácia, a nyílt társadalom számára veszedelmes. Merthogy a gyűlölet sosem nyugszik. Kitért arra, hogy Orbán Viktort mostanában sokan bírálják, mondván, hogy zsidóellenes utalásokkal próbálja igazolni a bezárkózást a muzulmán migránsokkal szemben. Különösen annak kapcsán, hogy Sorost azzal vádolja: menekültekkel igyekszik elárasztani a földrészt. A szakértő azonban óvott a fekete-fehér képtől. Ugyanis Magyarország az egyetlen tagállam, amely zsidó szervezetek képviselőivel végignézte a tankönyveket abból a szempontból, hogy azok miként ábrázolják a zsidó közösséget és a holokausztot.

2. A szlovák kormány azzal vádolja az osztrák kancellárt, hogy az „szent háborút” folytat az épülő mohi atomerőmű ellen, biztonsági aggályokra hivatkozva. A pozsonyi állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a létesítménynek soha nem adnák meg a működési engedélyt, ha ott ilyen jellegű gondok merülnének fel. Pellegrini szerint Kurz egyszerűen túllépi a jogkörét, függetlenül attól, hogy baja van a cseh és a magyar reaktorokkal is. Hiszen nem jelenthet ki olyat, hogy mindent megtesz, nehogy elkészüljön az erőmű. A politikus arról is beszélt, hogy egy idegen hatalom nem avatkozhat bele a szlovák belügyekbe, saját hazai kampánycéljai alapján. Egyébiránt meghívta kollégáját, hogy az látogasson el a helyszínre.