Amerika nehézbombázókkal nyomasztja Iránt

Publikálás dátuma
2019.05.10. 08:48

Fotó: ELLIOTT VERDIER / AFP
B–52-es nehézbombázókat vezényeltek egy katari amerikai légi támaszpontra válaszul az Irán részéről érkezett fenyegetésekre.
Az Egyesült Államok B–52-es nehézbombázókat vezényelt egy katari amerikai légi támaszpontra válaszul az Irán részéről, közelebbről meg nem nevezett, fenyegetésekre – derült ki az amerikai légierő által csütörtökön közölt fényképekről.
A fotókon az látható, hogy B–52H Stratofortress típusú hadászati bombázók landolnak az al-Udeid légi bázison.

Ezek a repülők alkalmasak hagyományos és nukleáris bombák szállítására. Hasonló gépek szálltak le a térségben szerdán, meg nem nevezett támaszpontokon. A légierő tájékoztatása szerint a repülőgépek a louisinai Barksdale légitámaszponton állomásozó 20. bombázó századból érkeztek. Vasárnap a washingtoni Fehér Ház bejelentette, hogy az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót a közel-keleti térségbe vezényelte. John Bolton, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, a lépés válasz Irán "egy sor zavarba ejtő és eszkalációs jelzésére". A közleményben Bolton hangsúlyozta: az Egyesült Államok vagy szövetségesei elleni esetleges támadás esetén Irán „kérlelhetetlen erővel” találja magát szemben.
„Ez világos és félreérthetetlen üzenet Iránnak”

– fogalmazott a politikus. Irán szerdán kilátásba helyezte, hogy országa mérsékelni fogja az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjainak végrehajtását. 
A bejelentés egy évvel azután történt, hogy az Egyesült Államok bejelentette, kilép az atomalkuból.

Szerző
Témák
Irán USA

Reuters: Az EU deklarálta céljait, csak azt nem mondta meg, miképp éri el azokat

Publikálás dátuma
2019.05.10. 07:07

Jóban és rosszban is

A jogállam megőrzése, a korszerű növekedési modell felkutatása, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem lesz az unió fő törekvése a következő időszakban. Ebben állapodtak meg Nagyszebenben az EU nem hivatalos csúcskonferenciáján, ahol ki akarták nyilvánítani, hogy az egységet nem zavarta meg a Brexit. Csak éppen azt nem mondták meg pontosan, hogy miként akarják elérni ezeket a célokat, miközben még inkább kirajzolódnak a törésvonalak és a várható belső harcok. Emmanuel Macron kijelentette, hogy két hét múlva Európa, illetve a nacionalizmus között kell választani. A résztvevők megígérték, hogy megvédik a jogállamot, noha ezzel párhuzamosan az a vád a magyar, a lengyel és a román kormány ellen, hogy aláássa a demokráciát. De vita van egy sor kérdésben, a demokratikus normáktól a migrációig. Azon kívül az unió küszködik a brit kilépéssel, a populista hullámmal, a kínai és orosz kihívással. Azonban az aláírt nyilatkozat azt hangsúlyozza, hogy megoltalmazzák Európát, összetartanak, jóban-rosszban és mindig a közös megoldást keresik. De várhatóan már az EP-választás utáni csúcson nagy alkudozás lesz a vezeti tisztségek elosztásáról. Ami az Európai Bizottság elnöki posztját illeti, Orbán Viktor és görög kollégája ellenzi Manfred Weber megválasztását, Angela Merkel és az osztrák kancellár ellenben támogatja azt. A francia elnök a csúcsjelölti rendszer ellen van.    Reuters 

Odacsapnak a jogállam amortizálása miatt

Az EU szólt a román vezetésnek, hogy az keményebb intézkedésekre számíthat, ha folytatja a jogállam elleni támadást. A szervezet már vizsgálja, milyen szankciókat hozhat Magyarország és Lengyelország ellen, amiért azok szigorú állami ellenőrzés alá helyezték a sajtót, a bíróságokat, az egyetemeket és a civil szervezeteket. Romániáról szólva Jean-Claude Juncker Nagyszebenben kijelentette, hogy már a közeli napokban, illetve hetekben megszülethet a döntés a román szociáldemokraták ellen, miután azok önérdekből enyhíteni akarnak a korrupció elleni küzdelmen. Mint mondta, a jogállamot mindenkinek be kell tartania. A demokrácia megőrzésének fontosságát hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke is. Weber azt ígérte, hogy megfelelő eszközöket vet majd be a normák kikényszerítésére, ha a Bizottság élére kerül. Ugyanakkor Liviu Dragnea, az SNS erős embere arról beszélt egy választási gyűlésen, hogy az EU alaptalanul támadja a pártot.
Szerző

Süddeutsche Zeitung: A CEU három új professzori állásából egyet a BMW, kettőt Bajorország finanszírozna

Publikálás dátuma
2019.05.10. 06:56

 Az újság politikai jelzésnek minősíti, hogy a müncheni Műegyetem együttműködés megállapodást kötött a CEU-val. Merthogy többről van szó, mint a kutatásról és az oktatásról, hiszen a Közép-Európai Egyetem egy ideje ki van téve az Orbán-kormány nyomásának. A német partnerintézmény rektora kifejtette, hogy nem szabad így bánni egy iskolával. A kooperációt Manfred Weber (az Európai Népppárt csúcsjelöltje) találta ki, hogy fellépjen a tanszabadságért, Európáért, ugyanakkor szembeszálljon a magyar kormányfő EU-ellenes politikájával. A TU vezetője kicsi, de kitűnő egyetemnek tartja a CEU-t és az a benyomása, hogy az Magyarországon szeretné folytatni működését. Annál is inkább, mert az infrastruktúra egészen mesés, ráadásul egy vagyonba került. A mostani egyezmény alapján az igazgató azt szeretné, ha már jövőre megnyílhatna Budapesten három új professzori állás. Kettőt közülük Bajorország finanszíroz, a harmadik költségeit a BMW állja. Most már csak a megfelelő jelölteket kell megtalálni hozzá, akik kiemelkednek a társadalomtudományok területén.
Szerző
Frissítve: 2019.05.10. 06:57