Ritka farkasok születtek Szegeden (fotók)

Publikálás dátuma
2019.05.10. 14:57

Fotó: Endrédi Lajos / Szegedi Vadaspark
Három év után Európában is igazi ritkaságnak számító sörényes farkasok született a Szegedi Vadasparkban.
A három sörényes farkaskölyök március 10-én született, pénteken átestek az állatorvosi vizsgálaton, megkapták az oltásukat és az egyedi jelölésüket - mondta Veprik Róbert igazgató.     
A Dél-Amerikában őshonos sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus) csak a Szegedi Vadasparkban látható Magyarországon. Európában csupán 142 egyede él az állatkertek nemzetközi adatbázisa szerint (ZIMS), a fajmegmentési tenyészprogram keretében. A különös megjelenésű kutyafélét több mint húsz éve tartják Szegeden. A jelenlegi párnak a tavaszi a második alma, 2016-ban született két kölyök, amelyek végül egy német és egy holland állatkertbe kerültek.
A nevüket fekete színű sörényükről kapó ragadozók inkább csak nagyságukkal emlékeztetnek a farkasokra, viselkedésük, alkatuk hosszú lábú róka látszatát kelti. A legnagyobb - 70-80 centi marmagasságú - kutyaféle ragadozó Dél-Amerika füves-bozótos térségeinek, mocsarainak lakója. A vékony, hosszú lábak előnye is főleg ezen élőhelyen érvényesül, ahogy a magas fűben keresik zsákmányukat. Járásuk is különleges, a ragadozók között szokatlanul az azonos oldalon lévő lábaikat emelik egyszerre.
Élőhelyén nagy veszélyt jelent rá a vadászat, főleg régebben féltették tőle a háziállataikat, főleg birkáikat az állattartók, és farkasként irtották. Számos egyede pusztul el közutakon elütve, emellett a kutyák fertőző betegségeiben is sok elhullik. Jelenleg 17 ezer kifejlett egyede él a természetben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint.
A sörényes farkasok párkapcsolatban élnek, sűrűbben csak a párzási időszakban találkoznak, máskor egymástól függetlenül mozognak és vadásznak a területükön. A kicsik mintegy két hónap vemhesség után látják meg a napvilágot a sűrű növényzet rejtekében.
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 08:07

Szülői értekezlet is lesz az állatkerti nevelőszülők találkozóján

Publikálás dátuma
2019.05.10. 14:30

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Vasárnap tartják a nevelőszülők találkozóját a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A programot elsősorban azoknak szervezik, akik jelképesen örökbe fogadták a kert valamelyik lakóját, de új „nevelőszülőket” is várnak.
Az 1990-es évek eleje óta lehet az állatkert lakóit jelképesen örökbe fogadni. Abban az időben ez még újdonságnak számított, így az Állatkerti Alapítványnak sokszor el kellett magyaráznia, hogy az örökbe fogadott állatokat nem lehet hazavinni. Egy idő után aztán már nemcsak a Fővárosi Állat- és Növénykertben lehetett ezt megtenni, hanem más közhasznú, illetve kulturális tevékenységet ellátó szervezeteknél is. Például több színházban is bevezették, hogy a nézőtér egy-egy székét a színházbarátok – némi támogatás fejében – jelképesen örökbe fogadhatják.
 Az állatkerti örökbefogadás egyrészt szorosabbra fűzi a kapcsolatokat az állatbarátok, állatkert-barátok, illetve az intézmény között, amelynek ráadásul az ilyen módon befolyt támogatás komoly segítséget is jelent. Például az állatgyógyászati készítmények költségét részben az alapítványhoz érkező támogatásokból fedezik, de ebből vásárolnak különféle speciális játékokat, a környezetgazdagítást szolgáló berendezéseket is az állatok számára - derül ki az állatkert közleményéből.
Az aktív örökbefogadások száma jelenleg csaknem háromezer, és mivel egy állatnak akár több örökbefogadó szülője is lehet, ezért mérhető a különböző állatok népszerűsége is. A toplistát  jelenleg Arun, a másfél éves kiselefánt vezeti, de az első tíz között van Bia (alpaka), Sheshe ( zsiráf), Aurora és Haiku (kispanda), Örvi (alpaka), Basil (oroszlán), Niva (tigris), Pulcsi (pingvin), valamint holtversenyben Norbi (tigris) és Balu (barna medve) is. Az állatfajonként összesített lista szerint a legtöbb örökbefogadóval összességében az alpakák, majd a zsiráfok és az elefántok büszkélkedhetnek.  
A vasárnapi találkozó programjai között a legnépszerűbbnek évről évre a „szülői értekezlet” számít, ahol az állatok gondozói beszámolnak az örökbefogadóknak, hogy a kedvencük hogy érzi magát, esetleg milyen csínytevéseket hajtott végre az utóbbi időben. Az állatkerti „nevelőszülőket” emellett több más program is várja, lesz például tombola és több állomásos játék is.
Szerző
Frissítve: 2019.05.10. 14:52

Európa már elfogyasztotta az idei erőforrásait

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:10

Fotó: WWF Magyarország
Ha a világon mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már május 10-én kimerülnének.
Tavaly augusztus 1-én volt a túlfogyasztás világnapja, az év további részében a Föld "hitelezte" az erőforrásokat az emberiség számára. Idén először nyilvánosságra hozták az európait is: ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint az európaiak, a fogyasztás már május 10-én túllépné azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez azt jelenti, hogy a kereslet kielégítéséhez 2,8 Földre lenne szükség. Magyarország is jóval túllépi az ideális fogyasztási szintet: több mint két Földre lenne szükség, ha a világon mindenhol hozzánk hasonlóan élnének - írta a WWF Magyarország közleményében.
A bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok zsugorodása, a vízhiány, a talajerózió, a levegőszennyezés vagy az éghajlatváltozás. Ezek fokozzák az extrém időjárási körülményeket, az aszályokat, az árvizeket és a tűzvészeket. Mindezek pedig további feszültségeket és konfliktusokat váltanak ki, és súlyosbítják a globális egyenlőtlenséget.
A Global Footprint Network jelentése kiemeli a különbségeket az uniós tagállamok és a világ többi országának ökológiai lábnyoma között, valamint azt is megmutatja, hogy bár az EU-országok között nagyok az eltérések, egy dolog azonban mindegyik országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten. Ez egybecseng a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) új tudományos jelentésében leírtakkal, amely többek között arra is rámutat, hogy a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
"Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől: változtatnunk kell. Globális és helyi szinten is. Ha ma cselekszünk, még visszafordíthatjuk a negatív folyamatokat, és talán van esélyünk, hogy a tiszta levegő, az ivóvíz, az élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink számára is elérhetők legyenek"

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:31