Erőszakba torkolltak a Fülöp-szigeteki választások

Publikálás dátuma
2019.05.13. 14:39

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Összesen 11 ember sebesült meg.
Szórványos erőszak és a szavazógépek műszaki hibáinak esetei kísérték a Fülöp-szigeteken hétfőn megtartott időközi kongresszusi és helyhatósági választásokat. Összesen 11 ember sebesült meg a nap folyamán erőszakos cselekményekben a forrongó déli Maguindanao és Sulu tartományokban. Gerald Monfort alezredes, a sului katonai alakulatok szóvivője szerint a tartomány
Panglima Estino nevű településének rendőrőrse előtt lövöldözés volt, amelyben kilencen sebesültek meg. Maguindanao tartományban ketten sebesültek meg, amikor két rivális jelölt hívei köveket dobálni egymásra Datu Abdullah Sangki településen,

s a rendőröknek kellett közbe avatkozniuk figyelmeztető lövésekkel. Emellett hétfőre virradóra három robbantás is történt a déli Mindanao szigeten, de egyik sem követelt áldozatokat.  James Jimenez a választási bizottság szóvivője szerint a mostani voksolás viszonylag békésnek volt mondható a korábbi évekhez képest.
A rendőrség szerint a kampány január 13-i kezdete óta húszan vesztették életüket a választásokkal összefüggésben történt erőszakcselekményekben.

Jimenez 400-600 szavazógép meghibásodásáról is beszámolt, ami szerinte töredéke a választásokon használt 85 ezer készüléknek.  Hozzávetőleg 62 millió filippínó regisztrált a voksolásra, hogy a 43 500 induló jelöltből válassza meg képviselőit a kongresszusba és csaknem 18 ezer önkormányzati tisztségre. A legkiélezettebb verseny a 24 tagú szenátus 12 képviselői helyéért zajlik, valamint a 297 tagú képviselőház több mint 240 mandátumáért. A voksolók emellett 81 kormányzó, 1634 polgármester, és több mint 13 500 városi és települési tanácsos tisztségéről döntenek 81 tartományban.  
Közvélemény-kutatások Rodrigo Duterte elnök híveinek győzelmét vetítik előre.

A Pulse Asia Research közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint az elnököt támogató koalíció szenátusi jelöltjei közül 11-en várhatóan elsöprő győzelmet aratnak, miközben csak egy ellenzéki jelöltnek jósol esélyt a diadalra. Az országos tisztségeket illető végső eredmények közzétételére legalább egy hetet várni kell, míg a helyhatósági voksolások eredményeit napokon belül közzé tehetik. Számos megfigyelő szerint a mostani választásokat egyfajta referendumként értékelhetők Duterte több ezer életet követelő drogellenes háborújáról és autoriter vezetési stílusáról.  „Bár Duterte neve nem szerepel a szavazólapon, a voksolás egy népszavazásnak számít három éve tartó - nagyon felkavaró, ennek ellenére nagy népszerűséget élvező - elnökségéről” - jelentette ki Richard Heydarian, egy manilai politikai elemző. A képviselőház mellett, amelyben
már régóta Duterte támogatói vannak többségben, a szenátus ellenőrzése különösen fontos a szókimondó elnök számára, hogy politikai elképzeléseit átültethesse törvényi formába.

Duterte a többi között a halálbüntetés visszaállítását, a büntethetőség korhatárának csökkentését akarja elérni a fiatalkorú bűnözők esetében, valamint az ország 1987-es alkotmányának felülvizsgálását egy föderális államberendezkedés javára. Különösen ez utóbbi aggasztja Duterte bírálóit, akik e mögött az elnöki mandátumok számbeli korlátozásának eltörlését sejtik.
Duterte hétfőn szavazatának leadásakor óva intette legidősebb lányát attól, hogy induljon a 2022-es elnökválasztáson, mondván a hivatal tönkre fogja tenni.

Sara Duterte, aki jelenleg Davao városának polgármestere, az utóbbi időben szóba került mint a következő elnökválasztás lehetséges favoritja. Politikai szövetsége, a Változás frakciója (Hugpong ng Pagbabago) 13 szenátusi jelöltet indított. „Inday nyilvánosan figyelmeztetlek, az elnökség nem szolgál épülésedre, csak tönkre fog tenni téged” - hangsúlyozta Duterte, lányát becenevén szólítva. A 74 éves politikus jelenlegi hatéves hivatali ideje 2022-ben jár le.
Szerző

Szabotázs élezi a feszültséget a Hormuzi szorosnál

Publikálás dátuma
2019.05.13. 14:29

Fotó: Karim Sahib / AFP
Szaúd-Arábia két olajszállító hajója ellen szabotázsakciót követtek el - közölte hétfőn Khalid al-Falih szaúdi energiaügyi miniszter. A tankereket az Egyesült Arab Emirátusok partjaitól, Fudzsaira kikötővárosától nem messze érte támadás. Áldozatokról nem tudni, ahogyan állítólag olaj sem jutott a vízbe, ugyanakkor a hajókat súlyos kár érte. Egyelőre arról sincs információ, hogy ki felelős az akcióért. A szaúdiak és az Emirátusok arra figyelmeztettek, a támadás veszélyezteti a világ biztonságos olajellátását és a tengeri közlekedést. Az incidens a Hormuzi-szoros közelében történt: a Perzsa-öblöt (Arab-öböl) az Ománi-öböllel összekötő, nagyjából 40 kilométer széles tengeri átjárón a világ kereskedelmi olajforgalmának nagyjából 20 százaléka halad át. A szabotázs egyébként is feszült időszakban történt: Irán részlegesen felmondta az úgynevezett atomalkut, közben az Egyesült Államok nemrégiben lehetséges iráni támadásokra figyelmeztetett, és megerősítette katonai jelenlétét a térségben. A szaúdi tankerek elleni akciót az iráni külügy is elítélte és további vizsgálatot sürgetett.  
Szerző

Papi pedofília árnya vetül a lengyel EP-kampányra

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:40
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy film titkos felvételeken rögzíti, amint az elkövetőket szembesítik az áldozatokkal.
Egy közösségi finanszírozásból készült, kétórás dokumentumfilm tartja lázban Lengyelországot szombat óta. A Ne mondd el senkinek című filmet egy nap alatt több mint 3,5 millióan látták, nincs ennél most forróbb téma az országban, írja a 444.hu. Tomasz Sekielski, és testvére, Marek Sekielski filmje az egyházi pedofilügyekkel foglalkozik, és egy fontos lépéssel tovább megy a hasonló témájú műveknél. Nemcsak bemutatják az áldozatok történetét, de rejtett kamerás felvételeken megmutatják azt is, ahogy felkeresik bántalmazójukat, és megkérdezik, miért tették ezt velük.  Ebből pedig egészen hihetelen jelenetek lesznek. Rögtön a film elején bemutatják Anna Misiewicz történetét, aki elmeséli, gyerekkorában hogyan fogdosta, majd elégítette ki magát egy pap az ő kezét használva. Akit ezután fel is keresnek a nyugalmazott papok otthonában. A pap (akinek kitakarják az arcát) nem tagad, amikor Misiewicz szembesíti azzal, mit tette vele. Az idős férfi is megrendül, és arról beszél, hogy nem lett volna szabad ezt tennie, és többek között a „férfidolgokra” hivatkozik, és arról beszél, az „apai szeretet megnyilvánulásai” változtak át fizikai vonzalommá. Misiewicz egyre határozottabban kérdezi, és a szemébe mondja, hogy a mai napig rémálmai vannak - a visszavonult pap pedig azt is elismeri, hogy másokkal is művelt hasonlókat.
A film egy olyan EP-kampány közepén jelenik meg, aminek meghatározó témája a vallás, az egyház és a szexualitás. A liberálisok szerint az egyház túl közel van a hatalomhoz Lengyelországban, és túl sok mindenbe szólnak bele, a konzervatívok szerint viszont a katolikus hit az identitás kulcseleme, amit mindenképp meg kell védeni - a Jog és Igazságosság (PiS) egyik fő kampányígérete épp a „hagyományos értékek megvédéséről” szól.
Szerző