Az olasz kormánypártokat támogató, álhíreket terjesztő oldalakat tiltott le a Facebook

Publikálás dátuma
2019.05.13. 15:44
Illusztráció
Fotó: FrankHoermann / SVEN SIMON / DPA
A több millió követővel rendelkező oldalakon antiszemita, idegengyűlölő és oltásellenes tartalmak is voltak.
Offenzívát indított a Facebook az álhíreket terjesztő oldalakkal szemben, a jövő hétvégén esedékes európai parlamenti választás előtt. Mark Zuckerberg közösségi oldala összesen 23 olasz, politikai jellegű oldalt vett le a világhálóról, melyek összesen 2,46 millió követővel rendelkeztek. Olyan honlapokról van szó, amelyek a populista, a jobboldali radikális Liga és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) alkotta kormányt támogatták – jelentették hétfőn olasz lapok. A Facebook azzal indokolta a döntést, hogy 
számos hamis információ jelent meg az érintett oldalakon, továbbá a szerzők nem riadtak vissza a rasszista, antiszemita bejegyzésektől sem.

A Facebook azt követően határozott a tiltás mellett, hogy feljelentést tett ellenük az amerikai internetes hálózat, az Avaaz, amely az interneten terjedő álhírekkel szemben lép fel. „Mindent elkövetünk azért, hogy – ami minket illet - biztosítsuk az európai parlamenti választások zavartalan lebonyolítását. Egy sor olyan oldalt töröltünk, amelyek megsértik a hitelességgel kapcsolatos politikánkat” - írta közleményében a közösségi hálózat. Ami az oldalak tartalmát illeti, egy sor hamis információ jelent meg ismert emberekről. Ám várhatóan további oldalakat zárnak majd be. Az Avaaz ugyanis további nyolcvan olyan oldalt azonosított, amelyek „fake news”-t terjesztenek. Ezért az amerikai hálózat felszólította a Facebookot, tegyen további lépéseket az álhíreket terjesztőkkel szemben. Előzőleg az Európai Unió igazságügyi biztosa, Vera Jourová azt közölte,
fennáll a veszélye annak, hogy külső erők – elsődlegesen Oroszországról van szó – próbálják meg befolyásolni az EP-választást.

 „Nem engedhetjük meg azt, hogy a választási eredményeket manipulálják, már csak azért sem, mert Európa szempontjából sorsdöntő voksolástól van szó” – fejtette ki német lapoknak adott interjújában. Mint a cseh politikus fogalmazott, a külföldi dezinformációs kampány célja, hogy még jobban elmélyítsék a társadalmakban létező szakadékokat. „Ezért sem könnyű gyorsan felismerni a dezinformációkat. Egyfajta digitális fegyverkezési versenyben élünk. Európának erre kell felkészülnie” – hangoztatta.
Frissítve: 2019.05.13. 15:50

Elhunyt Doris Day

Publikálás dátuma
2019.05.13. 15:23
Doris Day
Fotó:
A legendás filmsztár és állatvédő 97 éves korában halt meg.
A világhírű színész-énekesnő, Doris Day 97 éves korában elhunyt – írja az AP hírügynökség.  A szőke, csinos arcú, karcsú sztárért egykoron milliók rajongtak szerte a világon. Az ötvenes-hatvanas években rengeteg filmben szerepelt, a musicalektől kezdve a vígjátékon át egészen a thrillerig mindenféle műfajban. Legismertebb mozifilmjei a Bajkeverő Jane, az Egy kis ravaszság és Az ember, aki túl sokat tudott.
Szerző
Témák
gyász
Frissítve: 2019.05.13. 15:25

Erőszakba torkolltak a Fülöp-szigeteki választások

Publikálás dátuma
2019.05.13. 14:39

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Összesen 11 ember sebesült meg.
Szórványos erőszak és a szavazógépek műszaki hibáinak esetei kísérték a Fülöp-szigeteken hétfőn megtartott időközi kongresszusi és helyhatósági választásokat. Összesen 11 ember sebesült meg a nap folyamán erőszakos cselekményekben a forrongó déli Maguindanao és Sulu tartományokban. Gerald Monfort alezredes, a sului katonai alakulatok szóvivője szerint a tartomány
Panglima Estino nevű településének rendőrőrse előtt lövöldözés volt, amelyben kilencen sebesültek meg. Maguindanao tartományban ketten sebesültek meg, amikor két rivális jelölt hívei köveket dobálni egymásra Datu Abdullah Sangki településen,

s a rendőröknek kellett közbe avatkozniuk figyelmeztető lövésekkel. Emellett hétfőre virradóra három robbantás is történt a déli Mindanao szigeten, de egyik sem követelt áldozatokat.  James Jimenez a választási bizottság szóvivője szerint a mostani voksolás viszonylag békésnek volt mondható a korábbi évekhez képest.
A rendőrség szerint a kampány január 13-i kezdete óta húszan vesztették életüket a választásokkal összefüggésben történt erőszakcselekményekben.

Jimenez 400-600 szavazógép meghibásodásáról is beszámolt, ami szerinte töredéke a választásokon használt 85 ezer készüléknek.  Hozzávetőleg 62 millió filippínó regisztrált a voksolásra, hogy a 43 500 induló jelöltből válassza meg képviselőit a kongresszusba és csaknem 18 ezer önkormányzati tisztségre. A legkiélezettebb verseny a 24 tagú szenátus 12 képviselői helyéért zajlik, valamint a 297 tagú képviselőház több mint 240 mandátumáért. A voksolók emellett 81 kormányzó, 1634 polgármester, és több mint 13 500 városi és települési tanácsos tisztségéről döntenek 81 tartományban.  
Közvélemény-kutatások Rodrigo Duterte elnök híveinek győzelmét vetítik előre.

A Pulse Asia Research közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint az elnököt támogató koalíció szenátusi jelöltjei közül 11-en várhatóan elsöprő győzelmet aratnak, miközben csak egy ellenzéki jelöltnek jósol esélyt a diadalra. Az országos tisztségeket illető végső eredmények közzétételére legalább egy hetet várni kell, míg a helyhatósági voksolások eredményeit napokon belül közzé tehetik. Számos megfigyelő szerint a mostani választásokat egyfajta referendumként értékelhetők Duterte több ezer életet követelő drogellenes háborújáról és autoriter vezetési stílusáról.  „Bár Duterte neve nem szerepel a szavazólapon, a voksolás egy népszavazásnak számít három éve tartó - nagyon felkavaró, ennek ellenére nagy népszerűséget élvező - elnökségéről” - jelentette ki Richard Heydarian, egy manilai politikai elemző. A képviselőház mellett, amelyben
már régóta Duterte támogatói vannak többségben, a szenátus ellenőrzése különösen fontos a szókimondó elnök számára, hogy politikai elképzeléseit átültethesse törvényi formába.

Duterte a többi között a halálbüntetés visszaállítását, a büntethetőség korhatárának csökkentését akarja elérni a fiatalkorú bűnözők esetében, valamint az ország 1987-es alkotmányának felülvizsgálását egy föderális államberendezkedés javára. Különösen ez utóbbi aggasztja Duterte bírálóit, akik e mögött az elnöki mandátumok számbeli korlátozásának eltörlését sejtik.
Duterte hétfőn szavazatának leadásakor óva intette legidősebb lányát attól, hogy induljon a 2022-es elnökválasztáson, mondván a hivatal tönkre fogja tenni.

Sara Duterte, aki jelenleg Davao városának polgármestere, az utóbbi időben szóba került mint a következő elnökválasztás lehetséges favoritja. Politikai szövetsége, a Változás frakciója (Hugpong ng Pagbabago) 13 szenátusi jelöltet indított. „Inday nyilvánosan figyelmeztetlek, az elnökség nem szolgál épülésedre, csak tönkre fog tenni téged” - hangsúlyozta Duterte, lányát becenevén szólítva. A 74 éves politikus jelenlegi hatéves hivatali ideje 2022-ben jár le.
Szerző