Vitatja az ombudsman beadványát az OBT

Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) is, miután márciusban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezdeményezésére az alapvető jogok biztosa indítványozta az Ab-nál az Alaptörvény OBT-re vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését. Az Ab-n múlik, befogadja-e az ombudsman indítványát, amelyet az OBT szerint el kellene utasítania.

Mivel Handó Tündének, az OBH elnökének, mint a bíróságok igazgatási vezetőjének nincs jogköre közvetlenül az Ab-hoz fordulnia, Székely László ombudsmant kérte fel, hogy kezdeményezze az Ab-nál az Alaptörvény értelmezését az OBT működése kapcsán. Az alapvető jogok biztosa március 18-i beadványában így fogalmazta meg a Handó Tünde által felvetett alkotmányos problémát: „Jelen esetben az Ab eljárásában vizsgálható konkrét alkotmányjogi probléma úgy összegezhető, hogy az OBH elnökének jelzése szerint a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben, amely – tételes törvényi rendelkezés hiányában – kizárólag az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek absztrakt értelmezésével oldható fel.”

Mint ismert, 2018 májusa óta – miután a tavaly év elején megalakult új összetételű OBT több tagja, illetve póttagja lemondott tanácsi tagságáról – az OBH elnöke nem tekinti legitimnek az Alaptörvény szerint őt ellenőrizni hivatott testületet. Már akkor felmerült, s lapunk is megírta, hogy a tagok és póttagok lemondása mögött maga Handó áll, így kívánta volna ugyanis ellehetetleníteni az új összetételű OBT munkáját, amely első feladatai között az OBH-elnök pályázati és kinevezési gyakorlatának vizsgálatát jelölte ki. Miután az OBT-tagok és -póttagok száma tavaly májusban 11 főre csökkent, Handó lényegében megszakította az együttműködést a bírói tanáccsal. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) szerint az OBT 15 választott taggal és 14 választott póttaggal működik, pontosabban a 15 tag közül az egyiket, a Kúria mindenkori elnökét az Alaptörvény delegálja a tanácsba. („Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják.”) A Bszi. azt is részletezi, hogy az OBT-tagoknak mely bírósági (járásbírósági, törvényszéki, stb.) szintekről kell érkezniük. Handó egyik fő érve, hogy jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselete nem biztosított a testületben.

A 11 taggal működő OBT megkérdőjelezte Handó érvelését, sőt vizsgálatai után arra jutott, hogy az OBH elnöke nem tett eleget alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek, ezért kezdeményezte Handó tisztségétől való megfosztását az Országgyűlésnél. Az OBH-elnök jogértelmezésének ellentmond az is, hogy a Kúria elnöke, Darák Péter továbbra is legitimnek tekinti az OBT-t, annak ülésein részt vesz, továbbá az igazságügyi tárca, az ügyvédi kamara és a bírói egyesület, a MABIE is képviselteti magát a tanács ülésein. Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyan épp e héten kedden nyilatkozott úgy, hogy az Ab előtt van az OBH elnöke és az OBT közötti konfliktus ügye, és ő sem korábban, sem most sincs abban a helyzetben, hogy állást foglaljon a kérdésben, sőt jogilag csak az Ab, az Országgyűlés és bizonyos részleteiben a bíróság jogosult állást foglalni és dönteni. Trócsányi azt mondta: az, hogy az ügy az Ab előtt van, azt jelenti, hogy az ombudsman megkérdőjelezte az OBT legitimitását. Ám korábban a miniszter úgy foglalt állást, hogy amíg bíróság nem mondja ki annak ellenkezőjét, az OBT legitim szervezet.

Ugyanakkor Székely László nem kérdőjelezte meg az OBT legitimitását, hiszen beadványban – mely lapunk birtokába került – úgy fogalmaz: „Figyelemmel kellett arra is lennem, hogy a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a bírói függetlenség alkotmányos követelményéből következően nemcsak a bíróságok ítélkező tevékenységének vizsgálatára nem terjed ki a hatásköröm, hanem arra nézve sem tehetek megállapítást, hogy a bírósági önigazgatás szervének minősülő OBT működése törvényesnek tekinthető-e. Nem foglalhatok tehát állást abban a kérdésben, hogy a jelen helyzet értékelhető-e olyan alkotmányjogi problémaként, amely felveti az OBT Alaptörvénnyel összhangban történő működésének, illetve feladat- és hatáskörgyakorlásának ellehetetlenülését. Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezését ezért annak az alkotmányjogi problémának a feloldása érdekében indítványozom, amely annak következtében állt elő, hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményez.” Székely tehát nem kérdőjelezte meg az OBT legitimációját, hanem két eltérő (az OBH elnöke és az OBT) jogértelmezés miatt fordult az Ab-hoz.

Az alapvető jogok biztosa beadványában kérdéseket tett fel arra nézve, hogy az OBT mint bírósági önigazgatási szerv esetében valamennyi bírósági szint képviseletét szükséges-e biztosítani a működés során.

Székely László ombudsman három kérdése a következő volt:

1. Az OBT, mint bírósági önigazgatási szerv esetében irányadó-e az Ab azon korábbi megállapítása, hogy az önkormányzati konstrukción alapuló testületek tagjainak megválasztásakor érvényesülnie kell a demokratikus legitimációnak?

2. Amennyiben igen, a demokratikus legitimáció követelményébe beleértendő-e, hogy az OBT létrehozásához és működéséhez valamennyi bírósági szint képviseletét biztosítani szükséges?

3. Amennyiben az OBT összetételéből, tagjai létszámából adódóan legitimációs probléma merül fel, van-e olyan alkotmányos szerv, amely felléphet a testület jogszerű működésének biztosítása érdekében?

Az OBT élt azzal a lehetőséggel, hogy az Alkotmánybírósághoz úgynevezett„Amicus Curiae” beadvánnyal forduljon és – mint érintett, de nem mint ügyfél az eljárásban – kifejtse jogi álláspontját. Az OBT elnöke által az Alkotmánybíróságnak megküldött beadvány összefoglalva az alábbiakat tartalmazza:

I. Az alapvető jogok biztosának beadványa ebben a formában nem befogadható, az Ab-nak azt vissza kellene utasítania. Az indítvány tárgya nincs összefüggésben az alapvető jogokkal, továbbá a bírósági igazgatási szervek működése – mint önálló hatalmi ág – teljes egészében a feladatkörén kívül esik. Továbbá a feltett kérdések nem állnak összefüggésben konkrét alkotmányjogi problémával, ugyanis az OBH és OBT közötti véleménykülönbség nem az Alaptörvény eltérő értelmezésére vezethető vissza (a sarkalatos törvény, a Bszi. értelmezéséről van szó). Az alapvető jogok biztosa által kérdés formájában kért értelmezés ugyanis nem vezethető le az Alaptörvényből, amely az OBT tagok létszámára és a bírósági szintenkénti képviseltre egyáltalán nem tartalmaz utalást, a Bszi. értelmezésére pedig az Ab-nak nincs hatásköre. Ebből következik, hogy ha az Alkotmánybíróság az ügy érdemében állást foglalna, azzal átvenné a jogalkotó szerepét, és a politika eszközévé válna – tette hozzá az OBT-elnöke, Fatalin Judit.

2. Az OBT elnöke szerint az OBH-elnök jogértelmezése téves. A Bszi. sehol nem írja elő, hogy a testület csak akkor működhet törvényesen, ha mind a 15 tag helye betöltött, csupán a tagválasztás kapcsán szól az egyes bírósági szintekről választott tagok felső létszámkorlátjáról. Ezt erősíti az is, hogy a törvény a határozatképességet is létszámhoz (10 fő), nem pedig minden bírósági szint képviseletéhez kötötten határozza meg. Az OBT elnöke szerint az OBH elnökének érvelése ellentétes a józan ész elvével is. Ugyanis, mint írtuk, a Kúria elnöke hivatalból tagja az OBT-nek, a legmagasabb bírósági szintet így egyedül ő képviseli. „Ha tisztsége bármely okból betöltetlenné válna, és az OBT emiatt nem működhetne törvényesen, nem tudna előzetes véleményt sem nyilvánítani a Kúria új elnökének jelölt személyről, noha ez a véleménynyilvánítás az OBT egyik fontos hatásköre, így viszont a Kúria új elnöke nem is lenne megválasztható” - érvelt beadványában Fatalin Judit.

3. Az OBT-elnök beadványa arra is utal, hogy „az OBH elnöke saját felróható magatartásával idézte elő és tartja fenn azt a helyzetet, amelyben az őt felügyelő OBT működőképességének hiányára hivatkozhat”. Az általa sérelmezett csökkent létszám ugyanis nem alkotmányértelmezéssel orvosolható, hanem póttagválasztás megtartásával, hiszen így az OBT létszáma 15 főre lenne kiegészíthető.

Az OBH elnök, mint ismert, a tavaszi legitimitási vita után csak novemberre hívta össze az OBT-póttagjait megválasztó bírói küldöttgyűlést, amelyen az előzetesen póttagként jelölt bírák mind visszaléptek a jelöltségtől, a gyűlésen jelentkező bírók pedig nem kapták meg a jelöltséghez szükséges szavazatot. Ezek után pedig a küldöttgyűlés Handóhoz kötődő szervezői lezárták az ülést, anélkül hogy egyetlen póttagot is választottak volna, noha a törvény ennek kifejezetten az ellenkezőjét írja elő.

Az OBT elnöke beadványában azt is kérte, hogy személyesen is képviselhessék álláspontjukat az Ab előtt. Most tehát az Ab-nál van a labda, kérdés egyáltalán befogadja-e az ombudsman indítványát, vagy pedig érdemi döntést hoz az ügyben, s ezzel törvényhozói, illetve törvényértelmezői feladatokat vesz át.