324,78 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:43
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 324,78 forinton állt az euró a szerda esti 324,81 forint után.
A svájci frank jegyzése 287,24 forintról 287,28 forintra, a dolláré pedig 289,84 forintról 289,73 forintra módosult.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1206 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1208 dollárt ért az euró.
Szerző

Öt év alatt több mint 9 milliárd forint közpénzt égetett el a Nemzeti Kereskedőház

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:43

Fotó: Shutterstock
Nyeresége mindössze a 2016-os évben volt az MNHK-nak, de azt is annak köszönheti, hogy a szintén közpénzt költő külgazdasági tárcával kötött szerződést.
Jó pár milliárd forint is eltűnt a keleti nyitás jelszavával alapított MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszüntetésével - írja a 24.hu. A külügyminisztérium felügyelte cég tavaly novemberben leadott, legutolsó mérlegéből az derül ki, hogy 2018-at 491 millió forint veszteséggel zárta, és ez nem is számít a legrosszabb évnek.

A kereskedőház összesen 9349 millió forint mínuszt hozott össze, ennyi közpénzt égetett el fennállásának bő öt éve alatt.

A 2012 végén létrehozott társaságba folyamatosan töltötték az adóforintokat: már 2013 tavaszán 3,5 milliárd, a következő évben újabb egymilliárd forint tőkejuttatásnak van nyoma, és a külügyminisztérium 2016-ban 5 milliárd forint kölcsönnel stafírozta ki a céget. A nagy veszteségforrásokat nem kell kutatni a mérlegekben, a legnagyobb kiadási tétel évről évre a külföldi irodák szolgáltatásainak kifizetése volt, erre még a 2018-as csonka évben is 1,8 milliárd forint, ment el, 2017-ben pedig 2,7 milliárd. Bérköltségekre az előző két évben 684 millió, illetve 800 millió forintot fizetett ki. A legdurvább mínuszt, csaknem 6 milliárdot 2015-ben mutatta ki.
Nyeresége mindössze a 2016-os évben volt a kereskedőháznak, de a portál szerint azt is annak köszönheti, hogy a szintén közpénzt költő külgazdasági tárcával kötött szerződést az MNKH.
Szerző

Épül a Fradiváros, feláras tervezéssel

Publikálás dátuma
2019.05.16. 08:10

Fotó: Google Earth
A 2022-es Európa-bajnokság hipercsarnokának tervezője – közbeszerzési pályázaton kívül – gigadíjra számíthat a költségvetésből.
Nettó 955 millió forintért tervezik meg a Szlovákiával közös rendezésű 2022. január 12-én kezdődő férfi kézilabda-Európa-bajnokság 22 ezer főt befogadó budapesti gigacsarnokát – derült ki abból a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Nonprofit Zrt.-vel kötött szerződésből, amelyről a 24.hu számolt be. A nyertes a Középülettervező Zrt. lett. Mivel a multifunkciós csarnok építését – a Népliget szomszédságában, a buszpályaudvar mellett, az egykori laktanya (katonai főiskola) helyén – a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánította, a megbízást a cég meghívásos-tárgyalásos eljárásban kapta meg. Bár Fürjes Balázs, a  kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos április elején még pályázatról és legolcsóbb ajánlatról beszélt, a kabinet a szabályos közbeszerzési eljárás lefolytatását azzal hárította el, hogy így gyorsabb lehet az előkészítés, mert hamarább beszerezhetők a szükséges hatósági engedélyek, ami meggyorsíthatja az előkészítést. A Papp László Sportaréna befogadóképességénél csaknem kétszerte nagyobb csarnok építési költségét 15 milliárd forintra becsülik. (A létesítmény csak később kap nevet, feltehetően a szponzorét.) A tervezett beruházási költségekhez képest a tervezés díjazását számos szakember eltúlzottnak tartja. Egy 2013-es kormányrendelet-tervezet szerint egy építmény tervezésének a becsült kivitelezési költség százalékában kell meghatározni. A 40 és 100 millió forint közötti kivitelezési költségnél a legalacsonyabb díj 5,9, míg a legmagasabb 9,6 százalék. Ahogyan emelkedik a kivitelezési költség, úgy csökkennek a szorzók. Esetünkben – 15 milliárd forintos becsült beruházási költséggel számolva – a végül el nem fogadott kormányrendelet 3-4,7 százalékos sávba helyezi az elfogadható tervezési díjat. Ha az épület kivitelezési értéke elérné a 20 milliárd forintot, a legalacsonyabb tervezési díja már csak 2,5, míg a legmagasabb 4 százalék lenne. A legalacsonyabb és a legmagasabb díjakat az építménytípus szerint felfelé, illetve lefelé is el lehet téríteni, mert más egy lóistálló felhúzása, illetve például a Zeneakadémia felújítása – érzékeltette egy építész. A bonyolult építkezéseknél a 1,2-szeres, az egyszerűbbeknél 0,8 szorzót alkalmazhatnak. A tervező és a megbízója végül az így kiszámított legalacsonyabb és legmagasabb tervezési díj között alkudhat meg.   A rendelettervezet ugyan elakadt a kormányzati útvesztőkben, ám a Magyar Építészkamara ma is úgy tekint e számokra, mintha kihirdették volna, és ajánlásként ezt tárja a honlapjára látogatók, így tagjai elé is. A Középülettervező Zrt. elfogadott mintegy egymilliárdos ajánlata még a magasabb szorzóval számított díjat is legalább 150 millió forinttal felülmúlja. A rendelettervezet és így a kamara ajánlása szerint a végső díj 45 százaléka az engedélyezési, míg 55 százaléka a kivitelezési terv elkészítésének az ellenértéke.   A tervezési díjszabás mértékének meghatározásáról nincs jelenleg érvényes jogszabály, csak kamarai ajánlás – erősítette meg lapunknak Eltér István. A MÉK Nonprofit Kft. ügyvezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy a Magyar Építészkamara (MÉK) által ajánlott differenciált árszabály figyelembe veszi a sportlétesítménynél alkalmazott tervezési munkák számát is (gépészeti, elektromos, konyhatechnológiai, hangosító, lift, kertészet és mások). Az Európai Unió egyébként nem kedveli fixáras tarifákat, mert nem tartja piackonformnak – fűzte hozzá a szakember. Ismeretei szerint ilyen csak Németországban alkalmaznak. A 21. századi technológiák alkalmazása miatt nemcsak az építési költségek, de a tervezési díjak is az egekig emelkedhetnek – említette egy sportszakember, hozzátéve, hogy a korábban elkészült arénák a kézilabda-csarnok hírekben szereplő költségének a felébe kerültek. Az új technikák között említette például, hogy az Egyesült Államokban a stadionokban már van, ahol telefonos applikációval szabályozható az ülés hőmérséklete.  Feltehetően a népligeti arénánál a multifunkciós szerep mellett a reprezentatív jelleget is hangsúlyozták – vélte.  A többek között a kézilabdacsarnokot is magába foglaló sportberuházásokról a Magyar Közlönyben március végén jelent meg egy kormányrendelet, amelyből kiderül, hogy a beruházás előkészítésére idén több mint 3 milliárd forintot különített el a kabinet a központi költségvetésből. A 24.hu információi szerint még egy kapavágás sem történt, de kézilabda Eb-re már 2,6 milliárdot elköltöttek belőle.

Fradiváros

A beruházásról döntő törvény szerint "a felépítendő új multifunkciós csarnok beruházást olyan módon szükséges előkészíteni és megvalósítani, hogy az új multifunkciós csarnok egy fővárosi sportegyesület vagyonkezelésébe kerüljön”. Nem volt nehéz kitalálni, hogy az Üllői úti létesítmény vagyonkezelője az FTC lesz, különös tekintettel arra, hogy az egyesület elnöke Kubatov Gábor, Fidesz pártigazgatója, alelnöke. A csarnok része lesz a több tízmilliárd forintért épülő Fradi-városnak (17 szakosztály, uszoda, jégpálya), amely ilyen néven új vasútállomást is kap. 

Szerző
Frissítve: 2019.05.16. 15:50