Nem volt gyors, de döntött Zelenszkij beiktatásának időpontjáról az ukrán parlament

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:55

Fotó: Sergii Kharchenko / AFP/NurPhoto
Az új elnök beiktatására összesen hét időpont volt versenyben, május 17-től 28-ig.
Az ukrán parlament csütörtökön úgy határozott, hogy május 20-án lesz Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök ünnepélyes beiktatása a törvényhozásban.
Hosszas huzavona után döntött végül a parlament az elnöki beiktatás dátumáról, amelyről összesen hét határozati javaslatot terjesztettek be képviselők különböző időpontokkal, május 17-től 28-ig. A legkésőbbi dátumra vonatkozó javaslatot a vita közben az előterjesztője visszavonta.
Volodimir Zelenszkij
Fotó: Stringer / AFP

Járattörlésekre lehet számítani a belgiumi repülőtereken

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:20

Fotó: YORICK JANSENS / AFP
Az elégedetlen dolgozók vadsztrájkba kezdtek egy repülésbiztonságért felelős belga vállalatnál.
A Skeyes légi irányításért és repülésbiztonságért felelős belga vállalat több dolgozójának vadsztrájkja miatt járattörlésekre lehet számítani a belgiumi repülőtereken.
A Skeyes dolgozóinak egy része a munkakörülmények javítása, és az ahhoz igazított fizetés érdekében hirdette meg akcióját.

Budapesti járatot egyelőre nem érint a munkabeszüntetés - közölte a brüsszeli központú európai légiforgalmi irányítást összehangoló szervezet (Eurocontrol) csütörtökön. Információk szerint
a munkavállalók által szervezett sztrájkot fél tíz és délután egy óra között tervezik, a feltorlódott járatok miatt azonban egész estig jelentős késések várhatók.

A munkabeszüntetés minden belgiumi repülőteret, köztük a főként fapados légitársaságokat fogadó charleroi repülőteret is érinti. Eddig legalább hatvan járatot töröltek.

Iráni támadástól tartanak Irakban

Publikálás dátuma
2019.05.16. 09:50

Fotó: DAPHNE BENOIT / AFP
A feszült helyzet ellenére kicsi az esélye a háborúnak az Egyesült Államok és Irán között, de mindkét fél próbálja fokozni a nyomást.
Az Egyesült Államok kivonta diplomáciai személyzetét Irakból – egyúttal iraki Kurdisztánból – miután olyan hírszerzési információkhoz jutott, hogy az Irán által támogatott milíciák támadásra készülnek ellenük. Hasonló indoklással Németország is bejelentette, hogy átmenetileg felfüggesztik az iraki kiképzési missziójukat, amely nagyjából 160 német katonát érint. Az óvatosság annyiból némileg meglepő, hogy az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi koalíció brit parancsnokhelyettese éppen a minap nyilatkozott úgy, hogy a fenyegetés szintje nem változott, megtették a megfelelő intézkedéseket csapataik védelme érdekében. „Alapvetően nem akarunk háborúzni Iránnal” – közölte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is kedden, ahogyan Ali Hámenei iráni ajatollah is egyértelművé tette, hogy kizárja fegyveres konfliktus lehetőségét. A helyzet mégis egyre feszültebb. Donald Trump amerikai elnök tavaly nem csak egyoldalúan kilépett az úgynevezett atomalkuból, de azóta is próbál nyomást helyezni a világ többi részére, hogy ne üzleteljen a perzsa állammal. Az adok-kapokba Teherán is beleállt: tiltakozásul részben felfüggesztették a megegyezésben vállaltakat, amivel azonban nem csupán Washingtonnak, de az Európai Uniónak is beintettek. Közben az Egyesült Államok a térségbe vezényelte az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó hajót, – pontosabban felgyorsították az egyébként is oda tartó útját – és B-52-es stratégiai bombázókat, miután hírszerzési információkat kaptak arról, hogy Irán támadásra készül. Azt nem tudni, hogy a jelentések erről szóltak-e, de rá néhány napra a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros közelében egy szabotázsakcióban megrongáltak két szaúdi olajszállító hajót, amivel kisvártatva Iránt vádolták meg. Ebben a helyzetben dobta be a The New York Times értesülését, miszerint a héjaként ismert nemzetbiztonsági tanácsadó, John Bolton elrendelte egy katonai terv újravizsgálatát, amely 120 ezer katonát küldene a Közel-Keletre Irán megfékezésére. Később Donald Trump cáfolta, hogy ilyen szándékai lennének, sőt hozzátette, ha kellene ennél jóval nagyobb erőket küldene, ám már a hírek is elég nagy visszhangot vertek. „Az amerikaiak nem túl kiegyensúlyozottak az Iránnak kapcsolatos véleményükben, a felhozott bizonyítékokat rajtuk és az izraeli hírszerzésen kívül a világ még nem láthatta. Washingtonban valamiféle provokációról álmodnak: hátha sikerül addig feszíteniük a húrt, míg végül az irániak egyszer odalőnek. Viszont kétlem, hogy ezt a szívességet a teheráni vezetés megtenné nekik” – értékelte lapunknak az amerikai lépéseket Sárközy Miklós iranista. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára hozzátette, elég nehéz kiszámítani az amerikai külpolitikát azok után, hogy legutóbb Donald Trump amerikai elnök még arról beszélt, csökkenteni akarja az amerikai haderőt a Közel-Keleten. „Ne becsüljük le az iráni hadsereget! Sőt, hadseregeket, hiszen kettő is van: egy reguláris, és a Forradalmi Gárda. Irán a kiberhadviselésben is komoly tényező, mindamellett erős tömeghadseregre építhet, valamint jól ismert az éles bírálatokat kiváltó rakétaprogramja. Emellett nem szabad megfeledkezni Teherán regionális szövetségeseiről sem. Libanonban, Irakban, Jemenben, Afganisztánban, de akár Észak-Afrikában is olyan katonai, félkatonai szervezetekről, amelyekre háború esetén számíthatna. Az iráni haderő gyenge pontja talán a szankcióktól sújtott légierő. Még így is a térség egyik vezető katonai ereje, amely komoly károkat tudna okozni, amit nyilván józanabb pillanataikban az amerikaiak is tudnak” – figyelmeztetett egy fegyveres konfliktus veszélyeire a kutató. Sárközy Miklós elmondta, legutóbb áprilisban járt Iránban, és ugyan valóban azt látta, hogy a gazdaságuk nincs a legjobb állapotban, de azért az összeomlástól is nagyon távol áll, nyílt elégedetlenségről nem lehet beszélni. A kutató rámutatott az amerikai lépések célpontja nem is egyedül Irán, hanem egy globális „játszma” részei. „Az egész Irán ellenes kardcsörtetés kapcsolatban állhat a Kínával szemben bevezetett védővámrendszerrel. Azzal számolhatnak, hogy ha Peking elveszti az egyik legfontosabb olajexportőrét, akkor az nekik is nagyon fájna” – magyarázta. És hogy mit nyer a perzsa állam a válaszlépéseivel? „Teherán egy 60 napos ultimátumot adott az EU-nak, hogy léptesse életbe az amerikai szankciókkal szembeni kiegyensúlyozó, humanitárius programját, egyben pénzeket, gazdasági előnyöket próbálnak kisajtolni. Céljuk, hogy nyomás alá helyezzék az uniót, amely eddig csak szóban tett ígéretet erre” – vélekedett. „Az irániak azt is bedobták, hogy a gazdasági nehézségek miatt nem tudják garantálni a területén élő mintegy hárommillió afgán menekült visszatartását. Nem is annyira burkoltan egy menekülthullámmal fenyegettek: ha a nemzetközi közösség ellenük fordul, akkor kinyitják a kapukat” – mutatott rá Sárközy Miklós.

Irán rég nem támadott

Messzire kell visszautazni az időben, hogy példát találjunk arra, Irán nyíltan támadóháborút vívott. Ilyen legutóbb 1856-ban fordult elő, mikor Perzsia a britekkel harcolt a ma nyugat-afganisztáni Herát tartományért. A perzsa állam azonban jól emlékezhet még az 1980 és 1988 között zajló iráni-iraki háborúra, amely óvatos becslések szerint is legalább félmillió iráni életét követelte. Napjainkban Irán nyíltan katonailag is támogatja a szíriai rezsimet, valamint a vádak szerint a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah mögött is ott állnak.

Szerző